Figyeli a hatóság a piramis-biztosítókat

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ugyanis azt tapasztalta, hogy sajátos életbiztosítási termékterjesztési és egyben biztosításközvetítő-szervezői módszer terjed a biztosítási piacon. A módszer sok esetben biztosításközvetítői tevékenységnek minősülő munkát, illetve annak multi level marketing (mlm) alapú, "jutalék-piramis" elvű ellentételezését kínálja azon személyek részére, akik hajlandóak saját maguk életbiztosítási szerződést kötni, és vállalják további személyek beszervezését az értékesítési rendszerbe. Az mlm rendszer egy termék vagy szolgáltatás forgalmazására létrehozott, önmagát építő hálózat, amely életbiztosítás értékesítése esetén rendszerint úgy épül fel, hogy a rendszerbe beszervezett személyek által megkötött életbiztosítási jutalékból a "beszervező" is részesül a láncolatban felette álló személyekkel együtt. A hálózat tagjainak feladata újabb emberek beszervezése.

Az értékesítési módszerrel kapcsolatban a felügyelet arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogszabályok szerint az a kereskedelmi gyakorlat, amely során a fogyasztó nem kap megfelelő és elegendő tájékoztatást, és ez olyan ügylet megkötésére készteti, amelyet egyébként - megfelelő tájékoztatás birtokában - nem kötött volna meg, a fogyasztói magatartás torzításának minősül.

A PSZÁF álláspontja szerint a biztosítási szerződések mlm, illetve hálózati rendszerben történő közvetítése esetében az erős jövedelemszerzési motívum miatt valószínűsíthető, hogy megvalósul a fogyasztók magatartásának torzítása, ami alapján a módszer tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülhet.

Határozott elvárás, hogy a fogyasztók teljes körű, pontos információkat kapjanak. Ennek hiányában ugyanis a fogyasztók tévesen mérhetik fel a jövedelem megszerzésének és mértékének reális esélyeit, ami alapján pedig (különösen az alacsony jövedelmű, illetve rendszeres jövedelemmel nem rendelkező fogyasztók) olyan életbiztosítási szerződést kötnek meg, amelyet egyébként nem tettek volna.

Elvárás továbbá, hogy a fogyasztó megfelelő tájékoztatást kapjon arról is, hogy az életbiztosítási szerződés díjának megfizetéséhez szükségessé válhat egyéb - a jutalékon kívüli - forrás is, illetve mind a saját életbiztosítás, mind a beszervezett személy által kötött életbiztosítás visszavásárlása hátrányos következményeire is maradéktalanul fel kell hívni a figyelmet - írja a felügyelet.