Százezreket is bukhatsz, ha ezt nem intézed el az utazás előtt

Tavalyhoz képest nem változott érdemben azok aránya, akik nem engedhetnek meg maguknak egy utazást; 2015-ben 50 száazlék, idén 48 százalék nem utazik sehová. Belföldre 34 százalék utazik, külföldre pedig tavalyhoz képest 2 százalékkal többen, 18 százalék tervez utazást. A külföldi nyaralást választók közül kb. 3 százalék Horvátországban nyaral, tehát ez utóbbi minden ötödik megkérdezett külföldi úti célja - derül ki Genertel Biztosító Zrt.  1000 fő megkérdezésével készített friss felméréséből.

Pozitívum azonban, hogy némileg többen kötnek utazásaik előtt utasbiztosítást; a tavalyi 68-hoz képest a válaszadók 73 százaléka mondta azt, hogy minden esetben köt, míg 8 százaléka csak néha. A tavalyi 26 százalékhoz képest viszont 19 százalékra csökkent azok aránya, aki soha nem kötnek biztosítást.

Sokan még mindig az ár alapján döntenek

- emelte ki Basa Adrienn, a Genertel marketingvezetője.

Még ha elenyésző mértékben, de nőtt azok száma, akik az adott biztosító ismertsége vagy ajánlása miatt döntenek az adott biztosítás mellett. Ennek oka talán a magyar biztosítási piac egyik szereplőjét érintett tavalyi csőd lehet.

A válaszadók 40 százaléka interneten köti meg biztosítását, de az elmúlt évhez hasonlóan, még mindig többen - 44 százaléka - választják a klasszikus személyes kötést. 10 százalék alatti a telefonon kötők aránya.

Kocsival és családdal utazunk

Kiderült az is, hogy az utazók többsége, közel 60 százalék a családdal együtt megy nyaralni, 30 százalék a párjával, míg 10 százalék a barátaival tölti a nyaralást. Kocsival szeretünk menni, közel 80 százalék saját vagy a haverok gépjárművével indul útra, elenyésző azok száma, akik a szervezett buszos utazást preferálják.

Arra a kérdésre, hogy mitől félnek a leginkább nyaralás alatt, 66 százalék válaszolta azt, hogy az esőtől, 11 százalék attól, hogy baleset éri a gyereket, 11 százalék az otthoni lakást érhető betöréstől és 13 százalék a kocsi lerobbanásától az út során.

Tippek az utasbiztosításhoz

• A személyes adatok pontos kitöltésére fontos odafigyelni, gyakran előfordul, hogy gondot okoznak a pontatlanul megadott adatok.
  

• Sok vitás helyzettől, kellemetlenségtől óvhatjuk meg magunkat, ha a káreseményről az a személy nyilatkozik, akivel a kár történt és nem rokon vagy ismerős, hiszen így elkerülhetőek a félreértések.

• Ne csak az ár alapján döntsünk! Érdemes végigolvasni a különböző szintű csomagok szolgáltatásait és a mi nyaralásunkhoz leginkább passzoló biztosítást kötni. Csupán egy kiragadott példa a sok egyéb szempont mellett, hogy az alap és középszintű csomagok nem tartalmazzák (vagy csak alacsony limittel) a jogvédelmi-ügyvédi költségek fedezését, holott ez jellemzően közlekedési és sportbaleseteknél hasznosnak bizonyulhat. Ha perre kerül sor, az ügyvédi költség akár milliós tétel is lehet, sokszor több, mint maga a fizetendő kártérítés.
  

• Az nem lehet kérdés, hogy megéri-e utasbiztosításra költeni, hiszen függetlenül attól, hogy Horvátországba vagy Európa más országába megyünk nyaralni, a mentő díja, a kórházi ellátás és a gyógyszerek sok százezer forintos akár milliós költségekre is rúghatnak, amit ha nincs biztosításunk saját zsebből kell kifizetni. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EEK) ugyanis nem fedezi ugyanazokat a költségeket, mint az utasbiztosítás, ne tévesszük össze a kettőt. Igaz, hogy amennyiben rendelkezünk egészségbiztosítással, akkor az Európai Unión belül a helyi TB-vel szerződött ellátóknál nem kell fizetnünk a sürgősségi betegellátásért (vagy csak a helyileg meghatározott önrészt kell kifizetnünk), azonban a magánorvosi ellátás és a hazaszállítás költségére az EEK nem nyújt fedezetet. Így azok is sokmilliós költséget kockáztatnak, akik csak azzal indulnak el. Egy mentőrepülős hazaszállítás Európán belül is min. 3-5 millió forintba kerül, de mentőautóval is több százezer forintos tétel.