Dr. Merkely Béla: ez a betegség veszélyesebb, mint néhány gyakori ráktípus

A szívelégtelenség világszerte hozzávetőlegesen 64 millió embert érint, akik közül 15 millió az Európai Unióban, 6 millió az USA-ban él. A betegség a teljes népesség két százalékánál jelentkezik, ennek megfelelően hazánkban becslések szerint 200.000 szívelégtelenségben szenvedő beteg van. A betegség előfordulási gyakorisága a 70 év feletti lakosság körében a 10 százalékot is meghaladja, egyben a kórházi felvétel egyik vezető oka, amely így jelentős gazdasági terhet ró az egészségügyi ellátásra. A COVID-19-es járvány alatt ezen betegek optimális kezelése jelentősen felértékelődött - írja közleményében az SE.

A szívelégtelenség hátterében a szív pumpa funkciójának károsodása áll. A szív egy rendszeres, ritmusos összehúzódás és elernyedés révén biztosítja a vérkeringést, ezáltal oxigénben és tápanyagban dús vérrel látja el a szervezet különböző szerveit és szöveteit. Amikor a szív összehúzódásában vagy elernyedésében elégtelenség lép fel, akkor nem tudja ellátni feladatát, nem képes a szervezet számára megfelelő mennyiségű vért pumpálni. Ezt az állapotot nevezzük szívelégtelenségnek.

Ezek a leggyakoribb tünetek: gyengeség, lábdagadás, fulladás, étvágytalanság

A szívelégtelenség az esetek döntő többségében már meglévő szív- és érrendszeri betegségek talaján alakul ki, mint például a koszorúér-betegség, a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Úgy is tekinthetjük, mint az eltérő eredetű szívbetegségek végstádiumát. "A szívelégtelenség tulajdonképpen egy tünetegyüttes. Legismertebb tünetei a fáradékonyság és a nehézlégzés megjelenése - először csak terhelésre, később nyugalmi állapotban is -, melyek korlátozhatják a fizikai terhelhetőséget. Jellegzetes tünet még a lábdagadás, az étvágytalanság, esetleg a szívritmuszavar. A betegnek ezen tünetek jelentkezésekor mindenképpen orvoshoz kell fordulni" - hangsúlyozta Prof. Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, az SE Szív- és Érgyógyászat Klinika igazgatója a Magyar Kardiológusok Társasága 2020. évi online Tudományos Kongresszusán.

A betegség a cukorbetegeket kiemelten érinti

Egy korábbi kutatás során öt év kórlefolyás után már a diabétesszel élők 68 százalékánál találtak bal kamra funkciózavart. Mivel nem kifejezetten specifikusak a betegek egy jó részében a kialakuló szívelégtelenég tünetei ez nehezítheti a betegség felismerését - mondta el Prof. Dr. Merkely Béla.

A diabetes már jóval azelőtt károsítja a szervezetet, mielőtt felismernék. A 2-es típusú cukorbetegség a koszorúér-betegség és stroke előfordulási gyakoriságát, és a szívelégtelenség előfordulási esélyét is többszörösére emeli. A javuló betegellátás ellenére a szívelégtelenség túlélési aránya - nemre való tekintet nélkül - sajnos rosszabb, mint a férfiak esetében például a prosztatarák, vagy nők esetén az emlőrák - hívta fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem rektora.

A korai felismerés életeket menthet

A szívelégtelenség tehát egy gyakori és rossz prognózisú kórkép, azonban gondos odafigyeléssel megelőzhető. Ha már kialakult, fontos a korai diagnosztizálása és a megfelelő kezelése, amivel javíthatjuk a betegek életminőségét és meghosszabbíthatjuk az élettartamukat - hangsúlyozza a professzor.

Már olyan megelőző intézkedésekkel is sokat tehetünk a szívünkért, mint az egészséges életmód, a mozgás, a káros szenvedélyek elhagyása. Cukorbetegeknél azonban ezen jól ismert rizikótényezők - mint a magas koleszterinszint, magas vérnyomás, fehérjevizelés, dohányzás - hiánya vagy megfelelő kontrollálása ellenére is fokozott - másfélszeres - a szívelégtelenség kialakulásának kockázata.

Ugyanakkor ma már a diabétesz és a szívelégtelenség kezelésében is rendelkezésre állnak olyan komplex terápiás lehetőségek, melyek a szövődményekre vonatkozóan is igazoltan csökkentik a kockázatot - áll a közleményben.

(Címlapkép - MTI/Koszticsák Szilárd)