Hogyan védekezz a csalások ellen? Íme néhány tipp!

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hamis bankkártyával való visszaélés tavaly már 300 millió forintos kárt okozott Magyarországon. A pénzfelvevő automatáknál elkövetett visszaélésekből eredő kár pedig 171 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A csalók 95 millió forintos kárt okoztak az ATM-nyílások leragasztásával és hamis kártyák sokszorosításával. Hazánkban ezeket a módszereket kizárólag egyetlen pénzintézet készülékeinél vetik be a bűnözők, ám a Magyar Nemzeti Bank nem fedheti fel annak nevét.

Az esetek hetven százalékában lopott vagy hamisított kártyával követik el a bűncselekményeket. A csipkártyák bevezetésétől azonban sokan azt remélik, hogy a visszaélések száma csökkenni fog, erre azonban rácáfol például Nagy-Britannia esete, ahol már négy éve bevezették ezeket a kártyákat, mégis az idei első félévben 14 százalékkal több csalást követtek el bankkártyákkal, mint egy évvel korábban.

Az úgynevezett adathalász oldalakkal elkövetett csalások száma pedig már-már riasztó mértékű, 185 százalékos növekedést ért el a szigetországban, az ottani felügyelőszerv (Apacs) adatai szerint, ami 21,4 milliárd fontot jelent a kárértéket tekintve.

Az adathalászat olyan típusú megtévesztés, aminek az a célja, hogy értékes személyes adatokat, például hitelkártya-számot, jelszót, fiókinformációkat és egyéb adatokat tulajdonítsanak el.

Mindezt egy olyan e-mail küldésével érik el, amelyek látszólag egy megbízhatónak vélt weboldalról érkezik, mint például a bankunké, az üzenetben pedig személyes adataink megadását kérik. Annak érdekében, hogy az adathalász e-mailek még hitelesebbnek tűnjenek, az üzenetben egy olyan hivatkozást is el szoktak helyezni, amely látszólag egy hivatalos weboldalra mutat, de valójában hamis webhelyre irányítja a felhasználót, ahonnan akaratlanul is személyes adatokat küldhetünk a halászoknak.

Egy kis odafigyeléssel azonban ki lehet szűrni az ilyen e-maileket, és hamis oldalakat is. Egyrészt tudnunk kell, hogy a vállalatok nem kérhetnek tőlünk e-mailben jelszavakat, felhasználóneveket, azonosítókat, vagy egyéb személyes adatokat, ha tehát ilyen tartalmú levelet kapnánk, ne válaszoljunk rá soha!

Mielőtt rákattintanánk a linkre, ami a levélben található, nézzük meg a címet, ami általában tartalmazza a cég nevét, vagy annak egy részletét. Gyakran csak egy-egy betű eltérés van az eredeti oldal, és a hamis oldal címe között, amit nem könnyű észrevenni. Sőt, az is előfordulhat, hogy a levélbe beszúrt link helyes, azonban fölé állva egy kis sárga dobozkában megjelenik az a cím, ahova valóban eljutnánk egy kattintással. Legyünk tehát körültekintőek, és csak ezek után üssük be azonosítónkat, jelszavunkat bárhová.

Biztos, hogy csak te látod a gépedet?