Esetenként több százezres gázszámlát kapott több ezer magyar, ennek viszonylag egyszerű magyarázata van.
Magyarországon 2022-ben a lakosság 63,1 százaléka tartotta jónak az egészségi állapotát, a lakosság több mint egy harmada nem.
A korábbi kereslethez képest majdnem a felére csökkent a vevői aktivitás a nyaralópiacon, miközben az árak drasztikusan emelkedtek.
Akár 19 évnyi fizetésre is szükségünk lehet, ha önerőből szeretnénk megvásárolni egy saját budapesti ingatlant.
Hiába az elkeserítő infláció, önpusztítani még mindig olcsóbb hazánkban, mint Európa legtöbb országában.
Az uniós átlag 72 százalékát éri el a magyar háztartások fogyasztása. Ennél kevesebbet csak Bulgáriában fogyasztanak.
Minden évben egyre többet használja a légkondikat nem csak más európai országok lakosai, de mi, magyarok is.
Egyre több évnyi fizetésünkre van szükségünk ahhoz, hogy egy saját otthont tudjunk vásárolni. De vajon mik vidéken és mik Budapesten a kilátások?
Az albérletpiacon áprilisban folytatódott a drágulás: a KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint országos szinten 0,7 százalékkal, a fővárosban pedig 1,7 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak márciushoz képest.
Szegeden 4, Budapesten 9 perc alatt ér ki egy mentőautó életveszély esetén. Ez pedig nem a hívástól, hanem a mentőautó indulásától számított idő.
Átlagosan 64 ezer forinttal nőttek a havi kiadások, a mediánérték pedig 50 ezer forint lett egy friss felmérésen.
Az élelmiszerek ára még mindig közel 40 százalékkal emelkedett, a nyugdíjasokat pedig még ennél is durvább drágulás sújtotta áprilisban.
Idén nyáron is várhatók hőhullámok, viszont még ez is semmi lesz ahhoz képest, ami a jövő évtől várhat ránk.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el.
Vajon sikerült-e a trónkövetelő német boltláncnak felvennie a kesztyűt a vásárlókért folytatott küzdelemben?
Aggódnak a magyarok is az utazással kapcsolatban felmerülő költségek emelkedése miatt, de kevésbé, mint a régió többi országának lakói. A szállásdíjak viszont aggasztanak mindenkit.
Az élelmiszerek drágulása a nyugdíjasokra vetítve a 43 százalékot is meghaladta. Éves összevetésben pedig továbbra is az infláció által ásott gödörben vergődnek a nyugdíjak.
A tavalyi év elején még pusztán a nyugdíjasok 54,1 százaléka kapott 140 ezer forint feletti nyugdíjat, arányuk idén januárra 71 százalékra nőtt.
Átlag feletti mértékű, 13–30 százalékos alku árán tudták csak értékesíteni szigeteletlen, korszerűsítésre szoruló kockaházaikat az eladók a rezsiemelés óta.
Tizenegy év alatt egy vármegyényit bővült a lakásállomány, derült ki egy friss felmérésből, aminek tanulságaként azt is levonhatjuk, nyugatra tolódó belső vándorlás indult hazánkban.
