Az amerikaiak többsége úgy véli, hogy Donald Trump viselkedése kiszámíthatatlanabbá vált az életkorával.
A tudomány azonban egyelőre nem igazolja az üzleti ígéreteket, miközben a jelenség az egészségügyi egyenlőtlenségek kérdését is felveti.
Ha megtanuljuk hosszabb ideig kitartani ezt a pózt, erősebbek lehetünk, javulhat a memóriánk, és egészségesebb maradhat az agyunk.
Hol él a legtöbb 100 év feletti ember? Vajon miért Japán vezeti a rangsort? És hogyan alakul a várható élettartam Európában? Mutatjuk!
A saját testét laboratóriumi projektté alakító Bryan Johnson most új célt jelentett be: szerinte 2039-re valósággá válhat az emberi halhatatlanság.
Európa öregszik, de Magyarországon belül is óriásiak a különbségek. Hol élnek a leghosszabb ideig, és mit jelent ez a jövőnkre nézve?
A jelentés aggasztó képet fest az idősek helyzetéről, miközben a demográfiai trendek további kihívásokat vetítenek előre.
A harmincas éveinkben meghozott életmódbeli döntések jelentősen befolyásolhatják, milyen egészségi állapotban érjük meg a hetvenes éveinket.
Az elöregedő társadalomra többnyire mint kihívásra tekintünk, miközben rengeteg gazdasági és társadalmi lehetőség is rejlik az időskorosztályban. Az ezüstgazdaság növekedése várható.
Egy új tanulmány szerint a csupasz vakondpatkányok különleges DNS-javító mechanizmusa magyarázatot adhat rendkívüli élettartamukra
Kutatások szerint az anti-aging krémek 97%-a fizikailag képtelen elérni a bőrnek azt a rétegét, ahol a ráncok valójában kialakulnak
Ahogy csökken a hőmérséklet és bekapcsoljuk a fűtést, sokan tapasztalják, hogy arcbőrük feszesebb, szárazabb és irritáltabb lesz.
A modern társadalmakban a hosszabb élet már nem kivétel, egyre többen élhetjük meg, ám nem mindegy milyen minőségben.
Bár ritkán esik szó róla, számos foglalkozás komoly egészségügyi kockázatokat rejt – sokszor még azok is, amelyek első pillantásra ártalmatlannak tűnnek.
Az elmúlt években egyre több magyar nyugdíjas tér vissza a munka világába: 2024 első négy hónapjában több mint 130 ezer 65 év feletti dolgozott.
A magyarok 64 százaléka gondolkodás nélkül alávetné magát genetikai vizsgálatnak, ha orvosa ezt tanácsolná neki.
A tanulmány rávilágított arra, hogy a pszichoszociális és egészségügyi tényezők jelentősen befolyásolják az öregkor érzékelését.
A nyugdíj előtt állók már a 65 év felettieket is idősnek könyvelik el, míg a nyugdíjasok csak 70 év felett mondják ezt valakire.
A mediterrán szigetország mind a férfiak, mind a nők esetében kiemelkedő eredményt ért el.
Az 1980-as években Magyarországon még öt dolgozó korú emberre jutott egy nyugdíjas, ma ez az arány három az egyhez.
