Így lesz a válságból lehetőség: ezek az idősek lehetnek az új gazdasági irány legnagyobb nyertesei

Az ezüstgazdaság olyan gazdasági tevékenységeket foglal magában – például szolgáltatások és termékek előállítását –, amelyek az idősödő lakosság igényeit célozzák. Ennek a területnek a növekedése várható a jövőben. A Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége konferenciáján ennek a növekedésnek a lehetőségét járták körbe a szakértők segítségével azzal a céllal, hogy a fogalom szélesebb körben ismertté váljon, és bemutassák a már létező jó gyakorlatokat.

"Az idősek nem terhet jelentenek a társadalom számára, hanem értékes erőforrást" - mondta el Rauh Edit bevezetőjében. A téma rendkívül aktuális, hiszen a demográfiai változások korát éljük: az 50 év feletti korosztály aránya folyamatosan növekszik hazánkban és Európában is. Ezzel együtt pedig ennek a korosztálynak a gazdasági potenciálja folyamatosan növekszik, bár ez a terület ma még jórészt még kihasználatlan - hangzott el. A konferencián érintett témák alapján is az látszik, hogy az ezüstgazdaság rendkívül szerteágazó téma: érinti többek között az idősödő és idős korosztály igényeit kiszolgáló szolgáltatások, termékek előállítását - vásárlói potenciált szinte minden gazdasági területen -, de akár az idősek foglalkoztatásának lehetőségeit, valamint az ápolás és egészség témaköreit. 

Dr. Hegyesiné Orsós Éva a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség megalakulása óta az idősek igényei jelentősen megváltoztak. A szervezet az üdülésszervezésen keresztül került kapcsolatba az ezüstgazdasággal, először a turisztikai szektor révén, azóta eltelt 20 év: az idős korosztályt már fontos célcsoportnak tekintik. Az idősbarát szállásokon túl azonban rengeteg terület van - banki szolgáltatások, közlekedés, lakhatás, munkahelyek -, amely hasonló potenciált rejthet a szövetség elnökének szavai szerint.

A megnyitó beszédében Révész Máriusz a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium - Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság államtitkára elmondta, hogy ahhoz, hogy az idősek is jó életminőségben, gazdaságilag aktívan tudjanak élni, elengedhetetlen a jó egészség és pihenés is. A rekreáció fontosságát hangsúlyozta, mely elengedhetetlen, ha a legélhetőbb országok közé akarunk tartozni. Révész Máriusz kitért azokra a statisztikákra, melyek alapján kirajzolódik a jelenlegi helyzet: a születéskor várható élettartam, túlsúlyosak, elhízottak aránya, megelőzhető halálozások aránya a legrosszabbak között van Európán belül Magyarországon. A halálozások 9,7 százaléka megelőzhető lenne - a halálozások 9,7 százaléka a mozgásszegény életmóddal áll összefüggésben -, a betegségek közvetlen és közvetett költségei a GDP 7 százalékát teszik ki - mondta el.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény 2025-ben, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjas szembesül - Erre még sehol sem találtak megoldást

Az elöregedő társadalmak folyamatosan sodródnak egy olyan társadalmi-gazdasági krízis felé, amelyre időszerű lenne megoldásokat találni.

Révész Máriusz hangsúlyozta, hogy csak egészségügyi alapon nem lehet életmódváltást elérni. Az aktív életmód támogatására az államtitikár szavai szerint sosem állt rendelkezésre ekkora összeg. Viszont nemcsak az idősek, hanem a gyermekek körében is bőven van min javítani: rájuk is jellemző az elhízás, mozgásszegény életmód. A kitűzött célok elérése érdekében több program is indult, melyek többféle korosztályt is céloznak. 

Monostori Judit a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Tovább a Pályán? Idősödő korosztályok a munkaerőpiacon című előadásában kitért rá, hogy egyértelműen az a kép rajzolódott a kutatásaikból, hogy a demográfiai idősödésről szóló diskurzusra a válságnarratíva jellemző. Az életkori típusú megközelítéssel együtt az az általános vélekedés, hogy az idősödő népesség tulajdonságai - társadalmi, gazdasági, családi környezete - nem változnak. Miközben növekedik a várható élettartam, az egészségben várható életévek száma, a munkaképes kor felső határa, a családi környezet, a technológia és az iskolai végezettség szerinti struktúra is - mondta el. Ezek is meghatározzák azt, hogy mekkora kihívást is jelent valójában a társadalom számára a demográfiai öregedés. 

Hol kezdődik ma az időskor? - tette fel a kérdést a szakember, rámutatva, hogy az időskor határa ugyanúgy kitolódik, ahogy változnak az idősek életkörülményei. Monostori Judit szerint az az igazi kérdés, hogy hol húzzuk meg ezt a határt. 

Statisztikákon keresztül azt is bemutatta, hogy a munkaerőpiaci életpálya 2000 óta jelentősen meghosszabbodott, legfőképpen Kelet-Európában. Ez jellemző Magyarországra is, mely magyarázható a nyugdíjkorhatár emeléssel is, a korai nyugdíjformák megszűnése, a közfoglalkoztatottság kiterjesztése, a munkaerőhiány, a nyugdíj melletti munkavállalás ösztönzése, a munkaerőpiac átrendeződése is szerepet játszott. Azonban ha a kilépési kort összevetjük a várható élettartammal, az effektív korhatár lényegében változatlan. A krízisnarratíva helyett a szakértő más megközelítést javasol: társadalmi átalakulásnak, új erőforrások nyújtotta lehetőségnek érdemes tekinteni a demográfiai idősödést. 

Rosta Miklós a Corvinus Egyetem docense az idősödésügyi kutatásuk kapcsán elmondta, hogy az öregedési index 4 nagy alcsoportra bontható, a foglalkoztatottság, a társadalmi részvétel, a független, egészséges és biztonságos élet, képesség az aktív időskorra és támogató környezet. Az uniós átlaggal összevetve az eredményeket, az derül ki, hogy a magyar idősek kevésbé aktívak: kevesebb önkéntes munkában, családtagok gondozásában, politikai részvételben a résztvevők aránya. Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége is elmaradt az EU-átlagtól, ahogy a társadalmi kapcsolatok terén is.

A kutatás alapján készítettek egy szakpolitikai ajánlást (Székesfehérvárnak, ahol a kutatás készült). A meglátásuk szerint önmagában az állam, vagy az önkormányzat nem tudja megoldani a problémát, be kell vonni a vállalatokat, szolgáltatókat és civil szférát is. Az együttműködést intézményesíteni lehetne, bevonva az időseket is.

Klemm Balázs a Hotel &More Group vezérigazgatója a turizmus és az idősödő kapcsolatáról tartott előadást. Amit Európa és a hazai turizmus területén látnak: az aktív és kreatív programokra lesz érdemes hangsúlyt fektetni a társadalom öregedése okán. A hozzájuk érkező vendégek 30-35 százaléka idős, szépkorú. A szállodák többsége a gyógyvizes, medencés, wellness elfoglaltságokra helyezi a hangsúlyt, miközben az idősek egyre aktívabbak, másfajta igényeik is vannak. A szállodavilág és a nyugdíjas kapcsolata ezért tovább fejlesztendő, fontos lenne az információcsere, a kapcsolódási pontok megtalálása - mondta el.

A turizmus árérzékeny piac, azonban a programok színesítésével, kulturális eseményekkel ki lehetne aknázni a lehetőségeket. Kevés a családi kikapcsolódást célzó, minden korosztálynak megfelelő szolgáltatásokat nyújtó hely a gyerekektől nagyszülőkig. Klemm Balázs elmondta, hogy fontos lenne a spontaneitás is, ehhez azonban a kommunikációs csatornák fejlesztésére lenne szükség. 

A szakember beszélt még arról is, hogy a turizmus a foglalkoztatás szempontjából is fontos terület lehet az idősek számára. A szektor rugalmas - akár szezonális - álláslehetőségei vonzóak lehetnek a nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalók körében és az idősek számára is fontos lehet, hogy aktívak maradjanak.

Tileczky-Szokol Bianka az euJobs Kft. kiemelt partnerkapcsolati munkatársa a munkaközvetítő tapasztalatait osztotta meg az idősödő és idős munkavállalók kapcsán. Mit nyújt egy szövetkezet, munkaközvetítő a tagoknak, azon túl, hogy segít munkát találni? A szakember szerint a szövetkezet nemcsak segít az idősek igényeire szabott munkát, akár részmunkát találni, hanem a vállalatoknak is a legmegfelelőbb munkaerőt közvetíti ki.

Tileczky-Szokol Bianka elmondta, hogy az átlagos órabér a szövetkezetüknél átlagosan bruttó 2000-2500 forint között mozog. Inkább az adminisztratív, irodai munkakör a jellemző, de a kereskedelem, vendéglátás területén is vannak munkavállalóik. A szakember szerint a cégek is szeretnek nyugdíjas munkavállalókkal dolgozni. 

Eszes Béla Jánoshida polgármestere a Tudatos Öregedés Programról tartott előadást. A nagyjából 2500 lakosú településen idősek klubja működik, mely térítésmentes és önkéntes, bár mint kistelepülés nincsenek erre kötelezve és önerőből teszik mindezt. Ezzel felhívta a figyelmet arra, hogy átalakuló igényekre, települések demográfiájához lehetne igazítani ezeket a szabályozásokat. A helyi időspolitika az idősek igényeire és szükségleteire épül, céljuk hogy csökkentsék az elmagányosodás veszélyét, aktív és tudatos időskor megélésére biztosítsanak lehetőséget. 

Dr. Rékassy Balázs orvos, egészségügyi menedzser az idősödők és idősek helyzetét ismertette az az egészségügyi ellátórendszerben. Előadásában kitért arra a negatívumok között, hogy nincs egészségügyi reformstratégia - vagy titkos -, az ápolói bérfelzárkóztatás elkésett, a túlzott központosítás miatt egy kórházigazgatónak alig van döntési jogköre, sok helyen hiányzik a háziorvos vidéken. Kiemelte a szakdolgozói hiányt, az alulfinanaszírozottságot és a modernizálás hiányát, mint a legkardinálisabb problémákat.

Kitért rá a szakértő, hogy mind a szociális ellátás, mind az egészségügy finanszírozása jelentősen alacsonyabb, mint az EU-átlag. Hogyha részletesen megnézzük, mi az, amire nem jut pénz: a hosszútávú idősellátásra csak az uniós átlag 10% költi az állam. "Spórol a magyar egészségügy, de milyen áron spórol?" - tette fel a kérdést dr. Rékassy Balázs utalva rá, hogy az ennek következtében sokan betegnek meg, halnak meg idő előtt, mely a nemzetgazdaságra is hatással van. 

A jelen ellátórendszer 150 ezer embert tud kezelni, míg az igények hamarosan 1 millióra nőhetnek - tért ki a szakértő az idősek helyzetére. Ennek megoldása véleménye szerint az lehet, ha erősítjük az idősek önállóságát, időben elkezdődik az információgyűjtés és időskori lakhatási problémák kezelése, valamint a hosszútávú ápolás megoldását finanszírozni kell. A szakember szerint kellene átfogó szakpolitikai ajánlás, javaslatok, a témát elő kell venni, mert a jövő szempontjából muszáj változtatni az idősellátás rendszerén.