Hiába nőtt papíron a kiskereskedelmi forgalom 2025 végén, a számok mögött továbbra is óvatosság és bizonytalanság húzódik meg a magyar boltokban.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség közleménye szerint kiábrándító adatot közölt a kiskereskedelmi forgalom alakulásáról a Központi Statisztikai hivatal.
Íme a Pénzcentrum legolvasottabb cikkei a 48. héten, ezek a témák foglalkoztatták leginkább az olvasókat.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára közölte, hogy kiegészítik az árréscsökkentéssel érintett áruk listáját.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt új terméket vont az árréstop hatálya alá.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség bírálja az árrésstop meghosszabbítását és kiterjesztését, amely szerintük minden előzetes egyeztetés nélkül történt.
Az élelemiszerárak március óta 5 százalék alatti ütemben nőnek, szeptemberben pedig az éttermi árakkal kiegészített infláció is 4,7 százalékra mérséklődött.
Az OKSZ továbbra is azt szeretné elérni, hogy törölje el a kormány az árréscsökkentést, annak ugyanis súlyos következményei vannak a kereskedőkre.
A tavaszi árrésstop csak átmeneti enyhülést hozott az inflációban, a magyar gazdaság szerkezeti gondjait azonban nem oldotta meg
Mínusz 0,40 forint, azaz 40 fillér veszteség. Ennyi adózott eredmény maradt minden 100 forint értékesítésből a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc összesített mérlegében 2024-ben.
Az élelmiszerárak emelkedése mögött egyre több rejtett költségtényező húzódik meg, például a termelők és feldolgozók növekvő kiadásai.
Az élelmiszer árak a lényegében fix árréssel megvert termékkörben is emelkednek április óta, és ezt a lakosság is érzékeli.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a plázastop kiterjesztéséről szóló rendelet több sebből vérzik.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség több alkalommal felhívta a figyelmet az árrésszabályozás gazdaságot erodáló, szétporlasztó hatásáról.
Jelenleg havonta 300 millió palackot váltanak vissza Magyarországon, ám aránytalan az elosztás.
Drámai visszaesést mutatnak a KSH legfrissebb adatai: 2024 végére több mint 5200 fővel csökkent a hazai kiskereskedelmi üzletek száma az egy évvel korábbihoz képest.
A kormány a jelek szerint elfogadja a plázastop szabályainak szigorítását, noha a szakmai szereplők többsége nem ért egyet a tervvel.
Megjelent a Magyar Közlönyben a készpénzhasználatot alkotmányos jogba foglaló rendelkezés. Eszerint a kereskedőknek biztosítaniuk kell a készpénzes fizetés lehetőségét a vásárlóknak.
Az árrésstop bevezetése óta a kiskereskedelmi láncok nem hárították át veszteségeiket a fogyasztókra más termékek árának emelésével.
A kiskereskedelmi láncok és beszállítóik közötti kapcsolatok hosszú távon sérülhetnek az árrésstop következtében.
