Ennyi volt, sokak kedvenc boltja húzza le a rolót végleg: az árrésstop volt az utolsó csepp a pohárban

2024. év végén mintegy 101 ezer kiskereskedelmi üzletműködött Magyarországon, 5200 darabbal kevesebb, mint egy évvel korábban volt - derült ki a KSH friss adataiból.

Az adatokat jobban megvizsgálva az látszik, hogy arányaiban Tolna vármegyében csökkent leginkább a kiskereskedelmi üzletek száma, mint egy 6,9%-kal. A második helyen Budapest áll 5,7%-kal. A legkevesebb bolt Borsod és Nógrád vármegyében (3,4%) zárt be.

A statisztikai hivatal azt is megjegyzi, hogy 2025 első negyedévében tízezer lakosra 106 üzlet jutott: a legtöbb Tolna (124 bolt/10 ezer lakos), míg a legkevesebb Pest vármegyében (82 bolt/10 ezer lakos). Egy lakosra pedig átlagosan 434 ezer forint bolti forgalom jutott. A legnagyobb, az országos átlagot 24%-kal meghaladó lakosságarányos forgalom Budapesten alakult ki, amelyet Győr-Moson-Sopron és Pest vármegye követett (az országos átlagnál 11, illetve 7,5%-kal magasabb értékkel).

EZ IS ÉRDEKELHET

Kőkemény szigorítás a magyar boltokban: minden vásárlót érint, ezekre a termékekre kell figyelni

Hosszú évek óta visszatérő probléma, hogy a fogyasztási cikkek gyártói csökkentik a termékek méretét, vagy mennyiségét, miközben az ár változatlan marad.

Az egy főre jutó forgalom a vármegyék többségében – a 19-ből 15-ben – kevesebb volt az országosnál, különösen Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, ahol 19–25%-kal maradt el az átlagostól.

Kevesebb a bolt, de nagyobbak az üzletek

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, a KSH adatai szerint 2023-ban a magyarországi kiskereskedelmi üzletek összes alapterülete 17,3 millió négyzetméter volt, amely tíz évvel korábban még 18,2 millió négyzetmétert tett ki. Az elmúlt évtizedben egy jelentősebb esés volt tapasztalható 2014-ben, azóta pedig az összterület nagyjából stagnált.

Ugyanakkor az átlagos üzletméret folyamatosan nőtt, országos és megyei szinten egyaránt: míg 2013-ban átlagosan 122 négyzetmétert tett ki egy bolt alapterülete, 2023-ban már 163 négyzetméterre emelkedett ez az érték. Ez a változás a kiskereskedelem koncentrációjának erősödésére utal – magyarázta Kozák Tamás.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt a Tesco vezére: ha ez így folytatódik, eltűnnek az akciók a magyar boltokból

A vállalatvezető szerint az inflációs nyomás, a bérfeszültség és a piaci beavatkozások hatása egyszerre nehezedik a hazai kiskereskedelemre.

A főtitkár szerint az elmúlt tíz év során az élelmiszerüzletek száma mintegy egynegyeddel csökkent, de ennél nagyobb visszaesés volt megfigyelhető az önálló vállalkozók által működtetett boltok esetében, ahol a szám majdnem egyharmadával esett vissza. A nem élelmiszerüzleteknél mind az üzletek számában, mind a vállalkozói arányban hasonló, jelentős, egyharmados csökkenés volt jellemző.

Az átalakuló kiskereskedelmi szektor egyértelmű tendenciája, hogy a kisebb, kevésbé hatékony üzletek kiszorulnak a piacról, míg a nagyobb alapterületű, hatékonyabb boltok fennmaradnak és növekednek

– foglalta össze. Hozzátette: érdekesség, hogy az elmúlt tíz évben a kiskereskedelmi forgalom volumene emelkedett, miközben az üzletek száma folyamatosan csökkent. Ez azt jelzi, hogy a piaci koncentrációval párhuzamosan egyre kevesebb, de nagyobb és forgalmasabb üzlet szolgálja ki a vásárlókat - mondta.

Ezért tűnnek el a kisboltok

Kozák Tamás szerint a kisebb boltok eltűnésének fő okai között szerepel a piaci koncentráció, amely a nagyobb, logisztikailag és kínálatban is előnyösebb üzletek megerősödéséhez vezetett. Emellett a fogyasztók vásárlási szokásai is változnak: egyre inkább a kényelmesebb, szélesebb választékot nyújtó nagyobb boltok felé fordulnak.

Az online kereskedelem növekvő térnyerése szintén háttérbe szorítja a kisebb, hagyományos üzleteket, hiszen az alkalmazkodóképesség és az innováció terén főként a nagyobb láncok tudnak megfelelni a változó piaci igényeknek

- mondta.

EZ IS ÉRDEKELHET

Újabb csapás a magyar boltokra: durván szigorítanának a plázastopon Lázárék

A plázastop-szabály módosításával a kormány engedélyhez kötné nemcsak az építést, hanem a vásárlást és bérlést is.

Emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzletek településnagyság szerinti megoszlása a tíz év alatt viszonylag állandónak mondható, ugyanakkor az 100 ezer fő feletti városokban működő boltok aránya fokozatosan csökkent az országos összeshez viszonyítva. Közepes méretű városokban enyhe növekedés, míg 50-100 ezer fős településeken mérsékelt csökkenés volt tapasztalható. A legkisebb, 2000 fő alatti településeken viszont jelentős, aggasztó mértékű üzletbezárás zajlott le, ami komoly ellátási problémákat vet fel.

Lesz még helye a sarki kisboltnak?

Kozák Tamás arra is kitért, hogy a kereskedelmi infrastruktúra fejlettségét jelző mutató, az egy főre jutó üzlet alapterület 2020 óta folyamatosan csökken, 2024-ben már csak 1,78 négyzetméter volt. Ennek hátterében a nagyobb üzletláncokat sújtó kiskereskedelmi adó, valamint a beruházásokat gátló szabályozási környezet áll.

A plázastop szabályozás továbbra sem ösztönzi a fejlesztéseket, így a kiskereskedelmi vállalatok finanszírozási lehetőségei korlátozottak, és ez megnehezíti az új beruházások, bővítések megvalósítását

- mutatott rá az OKSZ főtitkára. Azt is hozzátette: a magyar kiskereskedelmi piac látványos átalakuláson megy keresztül: kevesebb, de nagyobb üzlet marad talpon, miközben a kisebb, hagyományos boltok tömegesen zárnak be.

A forgalom ugyan nőtt, de ez a koncentrációt erősíti, nem a diverzitást. A kérdés az, hogy a gazdaságpolitika és a vásárlók milyen irányba tolják tovább a rendszert: lesz-e még helye a sarki kisboltnak a jövő Magyarországán?

- zárta a szakember.

EZ IS ÉRDEKELHET

Csúnya pofont kaphat a magyar gazdaság a plázastop szigorítással: ezzel tényleg nem számoltak?

A lépés a gazdasági dinamizmust is fékezheti, és hosszabb távon strukturális változásokat hozhat a kiskereskedelemben.

Volt már rosszabb is

Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára szerint a 5200-as csökkenés már kedvezőbb adat, mint ami az előző évben volt, mert 2023-ban az azt megelőző évhez képest több mint 8600 bolttal volt kevesebb az országban.

Elmondta, a COVID óta, mintegy 22 ezer üzlet zárt be, tehát az üzleteknek az egyötöde gyakorlatilag feladta az elmúlt négy évben. Hozzátette, hogy nagyon sok élelmiszerbolt van a bezártak között.

Arról is beszélt, a boltok számának a csökkenésében jelentős mértékű a zöldség-gyümölcs egységek bezárása (ez akár 500 üzletet is jelenthet egy év alatt). Példaként említette, hogy mialatt a nagy üzletláncok 169 forintért kínálják a dinnye kilóját, addig egy kereskedő a saját kis üzletében 500 forint környékén tudja legolcsóbban árulni, hogyha szeretne rajta valamit keresni. Ez az árkülönbség ilyen gazdasági helyzetben, különösen magas, így egyre több kisüzlet ellehetetlenül - vázolta Neubauer Katalon.

Ma egy kisboltos háromszor nagyobb beszerzési áron tudja megvenni a dinnyét, mint amennyire egy multilánc értékesíti. Az egy teljesen jogos reakció a vásárló részéről, hogy ilyen esetben nem a kisboltban veszi meg a dinnyét, csak éppen a kisbolt van abban a helyzetben, hogy nem tud jobb árat adni a piacon

- tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a 27%-os áfakulcs, amely a legmagasabb az Európai Unióban, szintén nem kedvez a kiskereskedelmi üzleteknek. Neubauer Katalin szerint a közeljövőben kicsi az esély, hogy ezen a téren változások lehetnek hazánkban. Mint mondta: szükséges lenne egy jelentős mélyreható párbeszéd és egyeztetés az ágazat szereplői között.

EZ IS ÉRDEKELHET

A lekvárból idén aranyat főznek: kendőzetlenül vallottak a szezonról a vidéki piac őstermelői

A HelloVidék a szombathelyi piac őstermelőivel beszélgetett, akik egy piaci napon közösségi lekvárfőzésbe kezdtek. Megéri még nekiállni, milyen gyümölcsből, hogyan álljunk neki?

Az biztos, hogy ez magas áfa a zöldség-gyümölcs kategóriának nagyon kedvezőtlen, de ugye azt is látjuk, hogy az a nagyon sok szabályozó, ami a kereskedelemre hat az elmúlt időszakban, legyen az hatósági ár vagy árésstop egyelőre nem segít érdemben a kisüzleteknek

- mondta. Az MNKSZ főtitkára szerint megoldás lehetne a KKV-szektor terheinek csökkentése. Ugyanis úgy véli, a vállalkozások ki vannak szolgáltatva a jogszabályoknak és nagyon komolyak a büntetési tételek.

Az ő vállalkozói kedvüket lehet, hogy jobban segítené, hogyha egy olyan jogszabályi környezet lenne a kereskedelem szempontjából, ami segítené az ő működésüket, egy kevésbé bürokratikus rendszerben működnének

- hangsúlyozta hozzátéve, az árréstop-rendelet miatt a kisboltok még nagyobb hátrányba kerültek a multikereskedőkkel szemben, mivel az a kisebb cégekre nem vonatkozik.

A kisboltok nem tudnak olyan olcsón beszerezni, mint a multik, mert nem működnek ekkora volumenben. Emiatt nem tudnák kitermelni az árréssapka szerinti alacsony árrést – ez az oka annak, hogy rájuk nem is vonatkozik a szabály. Viszont így nem is tudják versenyképes áron adni a termékeiket (hiszen a nagy boltláncoknál csökkent az árrés), ami miatt tovább zsugorodhat a vevőkörük

- magyarázta a szakértő, aki szerint összességében a szabályozás azt üzeni, hogy a nagy láncoknak be kell szállniuk az árrésstopos küzdelembe, de közben a kisboltok kimaradnak a rendszerből.

Így a fogyasztók azt gondolhatják, hogy a multik olcsóbbak, pedig a kisboltok hátránya szabályozási eredetű, nem pedig piaci logikán alapul. Másrészt, a multik az alacsony árréssel értékesített termékek veszteségét más termékeken be tudják hozni, akár nemzetközi szinten is. A kisboltok viszont kevés termékkategóriával dolgoznak, nem tudják elrejteni a veszteséget

- tette hozzá Neubauer Katalin.

Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről

Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?

Címlapkép: Lakatos Péter, MTI/MTVA