Ezért drágulnak folyamatosan a termékek a hazai boltokban: ezen még az árrésstop sem segít

Az élelmiszertermelők és -feldolgozók folyamatos költségnövekedése miatt a magyar kiskereskedelem sok esetben már nem képes visszaverni a beszállítók áremelési törekvéseit, ha azt akarja, hogy legyen termék a polcokon. Javarészt ennek tulajdonítható, hogy a hazai élelmiszerárak az árrésstop ellenére emelkednek. Erre tesz rá egy újabb lapáttal a hulladékgazdálkodási díjak (az úgynevezett EPR-díjak) múlt heti emelése - áll az Országos Kereskedelmi Szövetség közleményében. 

Az élelmiszer szegmensben a mostani díjemelés leginkább az üveges csomagolású termékeket, valamint a növényi olajokat érinti, mivel az EPR-díjak emelése szelektált volt. Csakhogy a kormány szeptember közepén felhatalmazta az illetékes minisztert, hogy minden előzetes egyeztetetés nélkül bármikor módosíthassa ezeket a díjtételeket, így nem kizárhatók a további díjemelések, amelyekhez immár nem kell szakmai előkészítés, illetve egyeztetés, azaz lényegében indoklás sem.

A termékek csomagolását terhelő hulladékgazdálkodási díjak 2023-as drasztikus (sok csomagolóanyag esetében 7-10-szeres) emelése nagyban hozzájárult az utóbbi években az élelmiszereknél és más napi fogyasztási cikkeknél bekövetkező áremelkedésekhez. Ezt nemcsak a termelők, feldolgozók és kereskedők szakmai szervezetei támasztják alá nap mint nap, de a Gazdasági Versenyhivatal is hasonló megállapításra jutott a tej- és a tejtermékek, valamint a tojás árainak vizsgálatáról szóló jelentésében.

Jól érzékelteti a problémát az étolajnál most bekövetkező díjemelés

 – mondott egy példát Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára. A legolcsóbb, az Árfigyelő szerint 700-750 forintos étolajoknál a 72 százalékos EPR-díj emelés 25-30 forint többletköltséget jelent. Mivel az EPR díj termékre vetített értéke része a beszerzési árnak, a költségnövekedés minden egyes potenciális beszállítónál bekövetkezik. Emiatt a kiskereskedelem nem lesz képes visszaverni a beszállítók ebből fakadó áremelési igényeit, így az emelés végül a vásárlókon csattan, hiába beszélünk árrésstopos termékről.

Ne legyenek illúzióink, az élelmiszer infláció zöme ilyen apró tényezőkből áll össze

– tette hozzá Kozák Tamás. A múlt héten bejelentett hulladékgazdálkodási díj emelések például nem is annyira az élelmiszer termékeket, mint inkább a háztartási cikkeket érintik, de termeszétesen ezek árának emelkedése is megjelenik a KSH fogyasztói árindexében.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség mindezek miatt arra hívja fel a figyelmet, hogy az illetékesek óvakodjanak az EPR díjak drasztikus emelésétől, figyelmüket pedig fordítsák inkább a hulladékgazdálkodási koncessziós jog alapján működő MOHU hatékonyságának javítására. Emellett az OKSZ továbbra is azt szorgalmazza, hogy az infláció leszorítása érdekében a kormány a teljes élelmiszer vertikum bevonásával tekintse át az árakat meghatározó tényezőket, köztük azokat is, amelyekkel – akár akaratlanul is – saját maga okoz költségnövekedést a piaci szereplőknek, a termelőktől a kiskereskedőkig, nehéz helyzetbe hozva végső soron a vásárlókat.