Noha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérének akár a 80 százaléka is megszerezhető vele, a magyarok mégsem kapkodnak a részmunkaidős állások iránt.
Az adatokból kiderült, hogy a legkisebb lakosú magyar faluban, Iborfián a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya, a legtöbb munkanélküli pedig a Baranya vármegyei Gilvánfán él.
A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a legfrissebb foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokat.
Mi az összefüggés a válságok és a munkanélküliség között? A közgazdasági elmélet szerint gazdasági visszaesések, tartósabb válságok során megemelkedik a munkanélküliség.
Az új gazdasági helyzet egy újszerű vállalati stratégiát is lehetővé tesz, amit munkaerő-felhalmozásnak hívnak.
Rekord mértékben teremtik az új munkahelyeket a kiemelt ipari beruházások: az elkövetkező 1-2 évben körülbelül 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség.
Számos olyan település van Magyarországon, ahol nincsen fejlett közlekedés, és most az is kiderül, hogy hogyan állnak ezek a települések a gépjárművek arányában.
Hiába épült fel itt az ország első számú tankgyára, Zala ipara finoman szólva sem jelentős. Az idei év első negyedévében az építőipari szervezetek teljesítménye, és a beruházások volumene is megzuhant.
Kiértékelték a fiatalok munkanélküliségi rátáját az OECD országokra és Kínára.
Jelenleg nem látszik, hogy mi húzhatná ki Magyarországot a gödörből - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Dr. Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus.
Hiába meseszép vidék, közel van Budapesthez, az országos átlaghoz képest mégis itt a legrosszabbak a gazdasági mutatók. 2023. első negyedévében itt nőttek az országban a legkevésbé a bérek. Nógrádban így kísért a bányászmúlt.
Behúzta a féket a gazdaság Vas megyében is: az elmúlt egy évben csökkent a beruházások száma, ellenben nőtt a munkanélküliség. A jelentős vendégforgalmú vidékek közül ráadásul itt következett be a legnagyobb mértékű visszaesés.
2012 és 2022 között mintegy 4 százalékos volt a magyar lakosság természetes fogyása annak ellenére, hogy többen költöztek Magyarországra, mint amennyien elvándoroltak.
Az Európai Unióban 2023 első negyedévében a 15-64 évesek 18 százaléka se nem dolgozott, se nem volt tanulói jogviszonya.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 5 ezerrel nőtt.
Ugyan a magyar gazdaság adatai EU-s viszonylatban meglehetősen kedvezőtlenül alakultak, a munkanélküliségi rátát sikerült alacsonyan tartani.
Magyarországon az EU-s átlag alatt van a nem foglalkoztatott, nem tanuló és nem képzett fiatalok aránya, de a nemek közti különbség sokkal cudarabb képet fest ennél.
A négynapos munkahét bevezetése különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatoknak kedvezne.
Az Európaszerte tapasztalható munkaerőhiány miatt Magyarországnak alaposan fel kell zárkóznia, ha itthon akarja tartani, vagy máshonnan elcsábítani a képzett munkaerőt.
A vidék kiszolgáltatottabb, mert a fiatalok mobilisak és jellemzően elvándorolnak a főváros irányába, így egyre nagyobb számban maradnak helyben az idősebb generáció képviselői.
