Itt áll feketén-fehéren: jövőkép nélkül tengődik sok százezer magyar

2023 első negyedévében az Európai Unión belül a nem tanuló 15-64 éves emberek között alig több mint 8-ból 10-en voltak jelen a munkaerőpiacon (81,8 százalék). Ebből az összesített számból 76,7 százalék volt foglalkoztatott és 5,1 százalék volt regisztrált munkanélküli. Mindez azt is jelenti, hogy az Unióban az ezen korcsoportba esők 18,2 százaléka kiszorult a munkaerőpiacról.

Az EU Munkaerő Felmérés eredményei szerint 2023 első negyedévében összességében mintegy 44 millió ember esett kívül a munkaerőpiacon és az oktatási rendszeren is. 75,5 százalékuk, azaz a túlnyomó részük nem keresett állást, nem talált munkát, vagy nem is akart dolgozni, 20,3 százalékuk nem keresett aktívan de szívesen dolgozott volna, 2,8 százalék aktívan keresett munkalehetőséget, de nem azonnali kezdéssel, míg 1,2 százalék keresés nélkül talált munkát, amit később tervezett elkezdeni. A statisztikába ezen kívül beleszámított 21,1 százaléknyi nyugdíjazott, 20,7 százaléknyi tartós betegséggel, vagy fogyatékossággal küzdő és 18,2 százaléknyi háztartásbeli vagy egyéb teendői miatt dolgozni nem kívánó polgár is.

Az Eurostat az EU tagállamai mellett Svájcban, Izlandon és Norvégiában is mérte az oktatásban vagy képzésben sem résztvevő, állástalalanok arányát. A statisztikák szerint pedig mind az egyes tagállamokban, mind az egyéb országokban drasztikusak az eltérésék.

Az Unió országai közül Romániában és Olaszországban regisztrálták a legnagyobb arányú munkanélkülit a nem tanulók között az első negyévben. Előbbi ország esetében ez 25,8, míg utóbbiéban 25,6 százalékos arányt jelent. De a helyzet nem volt sokkal fényesebb Görögországban (22,8 százalék), Horvátországban (21,8 százalék), illetve Belgiumban sem (19,6 százalék)

Ellenben Svédországban csupán 8,3 százalékos volt az ilyen munkanélküliek aráynya és Észtországban is csak a 15-64 éves korú lakosság 12,3 százalékára volt igaz, hogy se nem tanult, se nem dolgozott.

Magyarországon a munkaerőpiacról és az oktatásból egyaránt kiszorult munkaképes korú emberek aránya viszonylag alacsony, 13,7 százalékos.

Ez nem csak összeurópai, hanem régiós szinten is viszonylag jó alacsony arányszámnak számít. A már említett Románián, illetve Horvátországon felül ugyanis Szlovéniában és  Ausztriában is jelentősen magasabb (18,8, illetve 18,6 százalékos) a mind a nem foglalkoztatott és nem is tanuló emberek aránya, de Lengyelországban (18,4 százalék) is meghaladja valamivel az EU-s átlagot.

Szlovákiában az arány kevésbé drasztikus, de a 14,8 százaléknyi érintett még így is jóval magasabb a nálunk mért statisztikánál. Az egyetlen kivétel Csehország, ahol a 15-64 évesek mindössze 13,6 százaléka volt ilyen helyzetben, ami leheletnyivel jobb a magyar statisztikánál.

Magyarország lakossága egyébként 2021-es adatok szerint 9,71 millió volt, aminek 65,1 százalékát tették ki a 15-64 évesek. A korcsoport teljes létszáma tehát a legfrissebb statisztikák szerint körülbelül 6 millió 321  210 fő volt. 

Ha pedig feltételezzük, hogy a lakosságszám, illetve azon belül ezen korosztályok részaránya nem változott szignifikánsan, kiderül, hogy körülbelül 866 ezer érintettről beszélünk.

Ez pedig még gombócból is sok, még úgy is, hogyha ebből a számból levonjuk a korai nyugdíjazottakat, a leszázalékoltatakat és a háztartásbelieket (bár utóbbiak esetében a munkerőpiactól való távolmaradás ideális esetben csak ideiglenes kéne hogy legyen).