Megszólalt az államtitkár: ez az igazi baj a magyar egészségüggyel

Takács Péter egészségügyi államtitkár a Népszavának adott interjút, ennek főbb üzenetei:

• Takács Péter szerint az ápolói béremelésekre az uniós pénzek visszatartása miatt nem került sor év elején, de ha lesz időközben mozgástér, elképzelhető, hogy előrébb hozzák ennek a kérdésnek a rendezését, mint a jelenlegi júliusi időpont. Hozzátette, hogy jövőre az E-Alapból 350 milliárddal több megy orvosbérekre, és 240 milliárddal több szakdolgozói bérekre, mint 2019-ben.
• 2023. februári kifizetéssel egészségügyi szolgálati jogviszonyban 23 654 orvos kapott emelt bért. Az alapellátásban ezen felül 8622 fő rendelkezik érvényes működési kártyával, tehát több, mint 30 000 orvos dolgozik a közfinanszírozott rendszerben. Lakosságarányosan nincsenek kevesen, így e mutatóban nem is állunk rosszabbul, mint bármelyik európai uniós állam – nyilatkozta.
• Szerinte az is probléma az orvosképzésben, hogy egy jogszabály szerint a képzőhelynek kötelező alkalmazni is a nála oktatott fiatal orvost, de az egyetemek nem bírnak ennyi fiatal szakembert értelmesen foglalkoztatni. Szerinte a periféria felé kellene vinni a képzési idő nagy részét, kerüljön a gyakorlati idejére a rezidens például a bajai és más kisebb kórházba és csak az igazán magas tudáscentralizációt igénylő oktatása történjen az egyetemi város falain belül – mondta.
• Takács úgy véli, hogy a hosszú várólisták és egyes kórházi osztályok bezárása nem az orvoshiányra, hanem az ellátásszervezés hibáira vezethető vissza. Szerinte a várólisták kapcsán a NEAK-nak el kell gondolkodnia azon, hogy ahol kifogásolható a beteg közellátásban való szolgáltatásokhoz jutása, nem biztos, hogy ott közpénzt kell költeni.
• Takács szerint még nem lehet megbecsülni, mit okoz majd az egészségügyi ellátásban, ha egyes orvosok felmondják a túlmunkaszerződéseiket, de úgy véli, látványos, hogy a paraszolvencia kivezetése után sok orvos elvesztette a munkakedvét, és emiatt kell másoknak túlórázniuk.
• Az egészségügyi ellátórendszer a Covid előtti, 2019-es szintnek a 85-86%-án működik jelenleg, és az államtitkár szerint ennél magasabb teljesítményre nem is számítanak. A rendszer lassan megtisztul a paraszolvencia torzító hatásaitól, nincs értelme olyan betegeket kórházban tartani, akiknek már nincs szükségük aktív orvosi felügyeletre. Azt korábban is mondtuk, hogy ennek az aránya 15 százalék körül van – tette hozzá.
• A következő fél év nagy kihívása a köz- és magánellátás viszonyrendszerének tartós rendezése lesz. Például tisztázzuk, hogy meddig terjed a köz- és a magánellátás ellátás, hol vannak azok a kapcsolódási pontok, ahol muszáj egymással találkozniuk – mondta az interjúban. Van már ötlete, hogy lesznek ezek a kapcsolódási pontok, de ezeket először a kormánnyal osztaná meg - tette hozzá.
• Elmondta, hogy egy olyan online időpontfoglaló rendszert fejlesztenek az EESZT-ben, ahol az összes szakma összes szakellátójához tudnak majd a betegek vagy az orvosaik tajszámra időpontot regisztrálni. Ezt a szolgáltatást az első harminc kórházban a tervek szerint áprilisban el is indítják.