Berkovics Beáta ismertette, hogy régiós szinten mi jellemzi Magyarország és a környező országok gyógyszerpiacát. Régiós kitekintésben 2024-es adatok alapján Magyarország 8%-t adja a gyógyszerpiac értékének (gyártói ár alapján), míg lakosságszáma 6%-ot tesz ki. Ezzel hazánk a negyedik legnagyobb gyógyszerpiac a térségben Lengyelország, Románia és Csehország mögött. A legnagyobb négy piaci értékkel rendelkező ország a régió teljes értékének 63%-át adja, míg lakosságot tekintve 49%-ot. Magyarországon az egy főre jutó gyógyszerforgalom 348 EUR / fő, csak Csehországban, Bulgáriában, Szlovákiában és Horvátországban magasabb ez a mutató. Ebben a tekintetben hazánk egy szinten van Lengyelországgal.  

2025-ben a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban a nyugtaszám alapján 114,7 millió vásárlás történt Magyarországon, ami 700 ezer darabbal alacsonyabb, mint 2024-ben. A vényköteles és OTC készítmények együtt 90%-át adják a vásárlásoknak, a magisztrális készítmények aránya elenyésző, mint ahogy az étrend-kiegészítőké is. A receptszám 2025-ben meghaladta a 206 milliót, 2022 óta 1%-os átlagos éves növekedés tapasztalható ezen a téren.

Összességében elmondható, hogy a magyarországi lakosság kevesebbszer vásárol a gyógyszertárakban, és ezek a vásárlások is inkább vényköteles készítményeket tartalmaznak.

Az elmúlt két évben az OTC termékek forgalma nyugtaszámot tekintve enyhén csökkent, ezzel szemben a vényköteles készítmények forgalma enyhén nőtt. A stagnáló gazdasági eredmények következtében a lakosságnak kevesebb az egészségügyi kiadásra fordítható elkölthető jövedelme, ezért inkább az vényköteles készítményeket vásárolják és kevésbé adnak OTC és preventív jellegű kiadásokra- Kevesebbszer vásárolnak a gyógyszertárakban, és ezek a vásárlások is inkább vényköteles készítményeket tartalmaznak. 

A gyógyszerforgalom tovább emelkedik 

Az elmúlt öt évben a hazai gyógyszerpiac évente átlagosan 9,1%-kal nőtt és tavaly elérte a 3,8 milliárd eurót. A piac közel 30%-át adja a kórházi-intézeti gyógyszerellátás, és 71%-át a közvetlen lakossági gyógyszerellátás, a növekedési ütem hasonló ebben a két szegmensben. A növekedés legfőbb hajtóerői az új készítmények és terápiák bevezetése, az infrastruktúra fejlesztése és a digitalizáció térnyerése az ágazatban.

A gyógyszertárak teljes vény nélküli forgalma 2024-re 6%-kal nőtt, ami a régiós átlag alatt helyezkedik el, ugyanez az adat Romániában és Horvátországban volt a legmagasabb a régióban: 18%. Ugyanakkor az is elmondható tendencia az elmúlt évekre, hogy Magyarországon csökkent a vény nélküli termékek forgalma dobozszámot tekintve (168 millió doboz), ami teljesen ellentétes a régió többi országában tapasztaltakkal.

A teljes gyógyszertári forgalom 2025-ben elérte az 1377 milliárd forintot. A szektor bővülése némileg lassult, míg 2023-24 viszonylatában 12, valamint 6%-kal nőtt a vényköteles és a vény nélküli forgalom, addig 2024-2025 között már csak 9 és 5%-kal. A dobozszám tekintetében az emelkedés 2024-ről 2025-re 0,4%. Ezek mellett elmondható, hogy a gyógyszertári forgalom 2024-ről 2025-re való növekedésének 74%-át a vényköteles készítmények adják.

Ilyen szerekre költjük a legtöbb pénzt a patikákban

A nem vényköteles készítmények forgalmának közel negyedét (23%) a felső légúti betegségekkel kapcsolatos készítmények adják, emellett jelentős még a fájdalomcsillapító gyógyszerek (19%), és a vitaminok (17%) forgalma. A 2024 márciusi MAT (Moving Annual Total, vagyis a gördülő éves összesített érték) és a 2025 márciusi MAT között a leginkább a megfázásra használt készítmények értéke nőtt (14%). A vényköteles készítmények közül kiemelkednek az emésztési problémákkal kapcsolatos készítmények (20%), az onkológiai készítmények és immunológiai készítmények (18%), valamint a szív és érrendszeri betegségre felírt gyógyszerek (16%). 

A nagyértékű készítmények forgalma jelentősen nőtt az elmúlt években.

Nagyértékűnek az 5500 forint feletti értékű készítmények számítanak. A dobozszám évente átlagosan 9,6%-kal emelkedett 2022 és 2025 között és elérte közel 4,8 millió darabot 2025 utolsó negyedévére. Tavaly a nagyértékű készítmények forgalma a teljes vényköteles gyógyszertári forgalom 8,8%-át tette ki a dobozszámok tekintetében, míg értékben 58%-át. 

Az egyedi méltányossági kérelem alapján adott gyógyszerek a gyógyszerellátás teljes forgalmának 0,01%-át adják, szintén dobozszámok tekintetében. Dr. Zlinszky János a HGYSZ elnöke hozzátette, hogy ugyan ez kevésnek tűnik, de számeszerűen több mint tízmilliárd forintot tesz ki. Ezen készítmények dobozszáma is jelentősen nőtt tavaly 2024-hez képest: negyedével emelkedett és meghaladta a 45 ezer darabot. 

A gyógyszerkassza több éve ismét alultervezett

A gyógyszerkassza tervezett volumene 2018 óta 58%-kal emelkedett, és a tavalyi évre 535 milliárd forinttal számoltak. Ezek a számok általában alultervezettnek bizonyultak: a gyógyszertámogatás tényleges mértéke két esztendőt leszámítva (2021 és 2022) mindig jelentős, több esetben 10%-ot is meghaladó kiegészítést kapott az adott év folyamán.

Kevés, de annál jelentősebb változást hozott a 2025-ös év a magyar patikákban

Dr. Zlinszky János a HGYSZ elnöke a sajtóeseményen elmondta, hogy a 2025-ös nyugodtabb évnek bizonyult a patikák számára, mint a korábbiak, közben pedig jelentős előrelépések történek évek óta megoldatlan kérdésekben. Az egyik jelentős tavalyi évi módosítást, mely érdemi könnyítést jelentett a fiókpatikák működtetésében, a tapasztalatok alapján pozitívnak értékelte: megállt a patikák számának korábban jellemző csökkenése.

A konkrét számokat nézve gyógyszertárak száma csekély mértékben emelkedett 2025-ben, az összes gyógyszertár száma 2907-re nőtt tavaly (+2 darab 2024-hez képest). A tavalyi számokat is figyelembe véve elmondható, hogy sikerült megállítani a gyógyszertárszám csökkenés negatív tendenciáját és már a második évben emelkedik egymás után a gyógyszertárak száma. A közforgalmú gyógyszertárak száma 2244-re csökkent (-14 darab), míg a fiókgyógyszertárak száma 16 darabbal gyarapodott, így elérte a 663-at. Több olyan közforgalmú gyógyszertár van, amely gazdasági vagy munkaerőhiány okokból megszűnt, és az adott településen fiókgyógyszertár létesült, amely tovább biztosítja a település helyben történő gyógyszerellátását.

Nyitottabb a szakmai javaslatokra a kormányzat

Szakmapolitikai szempontból az egyik legjelentősebb fejlemény az egészségügyi kormányzat nyitása volt a szakmai szervezetek szélesebb köre felé. A Belügyminisztérium 2025 tavaszán alakította meg a Gyógyszerészeti Munkacsoportot, melynek működésében az állami szervek mellett a gyógyszerellátásban működő szakmai és érdekvédelmi szervezetek is részt vesznek. A testület napirendjén gyógyszerellátást érintő releváns kérdések szerepeltek. 

Ugyancsak fontos fejlemény volt a gyógyszerészi vényírás bevezetésével kapcsolatos döntések meghozatala és az azt megalapozó keretszabályozás megalkotása. A gyógyszerellátáson belül megfigyelhető egy kompetencia-átrendeződés, ilyen például a szakorvosok és háziorvosok feladatai közötti átalakítások. Ebbe a tendenciába illik bele a gyógyszerészek vényírási jogának bevezetése, amely első körben várhatóan a vis maior esetekre vonatkozik majd. A keretszabályozás megalkotása már a nyár folyamán megtörtént, a részletszabályozás összeállítása jelenleg is zajlik. Amellett, hogy ez a kompetencia-bővítés a betegek és a gyógyszerészek számára is pozitív változást hoz, azért is fontos, mert az első jelentős lépést jelenti a gyógyszertárak szolgáltatásainak bővítése területén.

Az is elhangzott a sajtóeseményen, hogy ugyan a jogszabályi keretek elkészültek, a döntés megszületett, még számos részletszabály vár tisztázásra. Az, hogy a gyógyszerészi vényírás a gyakorlatban megvalósulhasson, még hónapokba telhet. Dr. Zlinszky János bizakodóan beszélt arról, hogy az év első felében már meg is valósulhat ez az intézkedés. 

Más korábbi döntés is éreztette hatását az elmúlt év során: a kormányzat még 2024-ben döntött arról, hogy az egyedi méltányosságú támogatást igénylő gyógyszerekkel kapcsolatos döntéseket egy nonprofit alapítvány kezeli a jövőben. A „Batthyány-Strattmann László Alapítvány A Gyógyításért” szervezetet még abban az évben létrehozták, de a működését csak tavaly kezdte meg. A kezdeti nehézségek ellenére az Alapítvány működése az év második felére konszolidálódott. A korábban ismertetett számok alapján további növekedésre lehet számítani a jövőben az ilyen egyedi méltányosságú támogatást igénylő gyógyszerek forgalmának tekintetében.

A gyógyszerekre vonatkozó önkéntes árkorlátozásokkal kapcsolatos egyeztetéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium indította el 2025 májusában, melyek eredményeképpen az ágazat szereplői önkéntes vállalást tettek, hogy 2025 júliusa és 2026 júniusa között nem emelik több mint 50 meghatározott készítmény árát. A sajtóeseményen elhangzottak szerint ezt az önkéntes korlátot a gyógyszerszektor szereplői a szakértők tudomása szerint maradék nélkül vállalták is.

Idén tovább bővülhet a patikák által nyújtott egészségügyi szolgáltatások köre is: a gyógyszertári vakcináció bevezetésének lehetősége évek óta az ágazat egyik legfontosabb kérdése. Az ősz folyamán tett kormányzati állásfoglalások alapján várhatóan a közeljövőben elindulhat a gyógyszertári vakcináció, méghozzá önkéntes alapon. Pontos agenda még nem ismert a bevezetést illetően, de a következő időszakban szükséges lesz a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó képzés kialakítása, valamint az előírt személyi és tárgyi feltétek meghatározása.

Felkészülnek a váratlan helyzetekre

A tavalyi év során két olyan váratlan, vis maior esemény is történt, amely jelentős hatást gyakorolt a gyógyszerellátás működésére. Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) elérhetetlenné vált augusztusban két napra, amely során a vényírás és az e-receptek kiváltása sem volt lehetséges. Ez az esemény számos betegnek okozhatott jelentős problémát, mivel nem juthattak időben hozzá a terápiájukhoz szükséges készítményekhez. Emellett decemberben és idén januárban az egyik tápszergyártó cég visszahívta számos, csecsemők számára alkalmazott tápszerét. Ezek a készítmények gyógyszertárban is forgalmazhatóak (és sok esetben támogatással jutnak hozzá a vásárlók), azonban ilyen esetre nem volt meghatározott eljárásrend.

Mindkét esemény kapcsán lépések történnek annak érdekében, hogy hasonló váratlan események esetén rendelkezésre álljanak a gyors reagáláshoz szükséges eljárásrendek, és azon technikai feltételek, melyek biztosítják, hogy a betegellátás átmenetileg se sérülhessen.

Bőven maradtak meg nem valósult tervek is

2023 és 2024 során több olyan kormányzati terv, jogszabály látott napvilágot, amelyek jelentősen megváltoztatnák a gyógyszerellátás rendszerét, és amelyek meglátásaink szerint bizonytalanságot hoznának az ágazatba. Ezek közül volt olyan, amely megvalósult, de többségükkel kapcsolatban nem történtek fejlemények. Ezek közé tartozik az intézeti gyógyszertárak kiszervezése projekttársaságokba, a párhuzamos gyógyszerellátási rendszer kialakítása, valamint a gyógyszerautomaták bevezetése. A szakmai szereplők részéről ezek a tervek kevés támogatással bírnak.  

Ezek mellett vannak olyan területek, amelyekkel kapcsolatban a teljes ágazat már hosszú évek óta vár érdemi lépéseket, de 2025-ben sem történt megnyugtató fejlemény. A két legfontosabb ilyen kérdéskör a degresszív árrés modell átalakítása és a gyógyszertári ügyeleti rendszer felülvizsgálata. A HGYSZ meglátása szerint a gyógyszertárak magas szintű működésének biztosítása érdekében ezen lépések megtétele nem várhat tovább. Pozitívum, hogy mindkét kérdéskörben zajlanak az egyeztetések. 

Így alakulhatnak át a patikák és a gyógyszerellátás a jövőben

A digitalizáció, az egészségügy és a betegigények változásának hatására átalakul a gyógyszertárak szerepe is. A HYSZ szerint a „jövő gyógyszerára” szolgáltatásokon keresztül sokkal többel tud hozzájárulni a lakosság egészségügyi ellátásához, és az alapellátás meghatározó szereplőjévé válhat. Ennek alapjául szolgálhat a jelenleg évi 110 millió beteg-szakember találkozó a gyógyszertárakban. A szolgáltatások bővítésének lehetséges irányai:

• Prevenció és szűrések: részvétel szűrővizsgálatok nyújtásában, egészségügyi kockázatfelmérés elvégzése
• Kiemelt gyógyszerészi szolgáltatások nyújtása: gyógyszerészi vényírás, gyógyszertári vakcináció, enyhébb akut betegségek esetében állapotfelmérés/értékelés, és terápia elrendelése (Pharmacy First)
• Együttműködés orvosokkal: szorosabb kapcsolattartás háziorvosokkal és szakorvosokkal, terápiás döntések támogatása

A „jövő gyógyszertára” jelentős előnyöket jelentene közép és hosszú távon is a betegek, az egészségügy egésze, a gyógyszertárak és az állam számára egyaránt. A betegek számára jó, hogy a gyógyszertárak időben és térben is jól elérhetőek, valamint, hogy a gyógyszerészek magasan képzett, megbízható egészségügyi szakemberek.

A gyógyszertárak szempontjából a kompetenciabővítés hozzájárulhat a gyógyszerészek megbecsültségének erősödéséhez és a gyógyszerészi hivatás kiteljesedéséhez, valamint népszerűbb lehet a fiatalok számára a hivatás, ami hosszú távon segíthet a létszámhiány megoldásában. Fontos, hogy a szolgáltatások hozzájárulhatnak a gyógyszertár gazdasági fenntarthatóságának biztosításához.

Az egészségügy szempontjából a gyógyszertári szolgáltatások bővítése tehermentesítheti az alapellátást, azáltal, hogy bizonyos kompetenciák megosztásra kerülnek a háziorvosok és a gyógyszerészek között. A gyógyszerészek az orvos "keze alá" dolgozhatnak - a terápia betartásának erősítésével növelni lehet az egészségügy hatékonyságát. Az állam szempontjából jelentős pozitívum lehet, hogy a gyógyszertári szolgáltatások lakosság körében történő széles körű igénybevétele jelentősen hozzájárulhat az egészségnyereséghez, valamint, hogy ez nagy mértékben hozzájárulhat az egészségügyi alapellátás és a szakellátás tehermentesítéséhez.

Az első lépések megtörténtek a gyógyszerészi kompetenciák bővítése irányába, reális célnak tűnhet a jövőben a patikai vakcináció bevezetésének lehetősége, illetve a gyógyszerészi vényírás, akár már 2026-ban a szakértők szerint. A gyógyszerészi kompetenciák további bővítése érdekében pedig feltétlenül meg kell lépni a degresszív árrés modell és a gyógyszertári ügyeleti rendszer megfelelő átalakítását - emelték ki.

A gyógyszertárakra vonatkozó degresszív árrésszabályozás megújítása a patikák kiszámíthatóbb, gazdaságosabb működéséhez járulhatna hozzá, a gyógyszertári ügyelet átalakítása pedig mind az érintett patikák, mind a betegek számára egy átláthatóbb, praktikusabb rendszert eredményezne. A HGYSZ szakértőinek elmondása szerint az új ügyeleti rendszer, amiről már folynak az egyeztetések, jobb és logikusabb a jelen tervek szerint, mint a mostani, évtizedekkel korábbról "megörökölt" rendszer. Azt is kiemelten fontosnak tartják a sajtóeseményen elhangzottak szerint, hogy a gyógyszertárakat érdekeltté kell tenni az ügyeleti rendszerben való részvételben, ennek egyik eleme, hogy források bevonására van szükség a megfelelő finanszírozás kialakításához.