Fontos változás jön az orvosi rendelőkben: minden dolgozó magyart érint, erre készülhetnek

Olvasóinak túlnyomó többsége nem ért egyet azzal a tervezett törvénymódosítással, mely alapjaiban változtatná meg a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatára vonatkozó szabályokat – ez derült ki a lapunk által, még november közepén indított szavazás eredményeiből. A nem reprezentatív felmérésben összesen több mint 2500-an vettek részt, és a válaszadók több mint kétharmada (70 százalék) nem értett egyet a munkahelyi orvosi alkalmassági vizsgálat eltörlésével, míg azt csak a megkérdezettek 30 százaléka helyeselte.

A Pénzcentrum felmérésének előzményét az adta, hogy korábban kiderült: a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megszüntetnék a munkaköri orvosi alkalmasság vizsgálatát. A tervezett módosítás egy Semjén Zsolt, miniszterelnök helyettes által benyújtott törvénymódosítási javaslatban szerepelt, amely „A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról” címet viseli.

A tervezett jogszabály-módosítás értelmében a kormány meghatároz olyan munkaköröket és foglalkozásokat, melyek esetében továbbra is kötelező lenne az orvosi vizsgálat, mint ahogyan saját jogkörében a munkáltató is előírhatná ugyanezt. Ami nem változna, hogy a vizsgálat továbbra is ingyenes lenne.

A törvényjavaslat indoklásában egyébként az áll:

A változó életviszonyok a jogszabályok folyamatos felülvizsgálatát, tartalmának újragondolását igénylik. Az új szabályok megalkotásakor azonban olyan intézkedéseket kell tenni, olyan javaslatokat kell kidolgozni, ami az emberek hétköznapi ügyeinek intézését egyszerűbbé tudják tenni. A vállalkozások sikeressége érdekében pedig olyan jogi környezetet kell kialakítani, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, így az erőforrásaikat a jogszabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a termelésre tudják fordítani. E célkitűzés mentén hozta létre a Kormány érdekegyeztető fórumként a Deregulációs Kerekasztalt, amelynek célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének könnyítését és egyszerűsítését szolgáló javaslatok megfogalmazása, amelyek ezen törvényben is tükröződnek.

A tervezett szabálymódosítás kapcsán, annak napvilágra kerülése óta, több szakértő is felszólalt. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének alapító-elnöke például kifejtette, szerinte nem egy generális szabályról van szó, ami egy az egyben megszüntetné a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás szükségességét. „A munkavédelemről szóló törvény módosulna úgy, hogy bizonyos meghatározott munkakörökben a szűrés vagy opcionális lehetőség lenne, vagy megmaradnak kötelezettségnek, csak esetleg a szolgáltató változna meg, azaz nem feltétlenül foglalkozás-egészségügyi orvos végezhetné el ezeket a vizsgálatokat” – mondta.

Székely Tamás, a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnöke pedig arról beszélt:

a változással a munkavállalók nagy veszélybe kerülnének, szűrések nélkül ugyanis a dolgozók munkaegészségügyi állapota tovább romlana.

Emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a termelésben és az iparban lévő dolgozók egészségére lehet negatív hatással a munkavégzés, hanem akár az irodai alkalmazottakéra is.