Hidegzuhany a Pfizerrel, Modernával oltottakra: még ismeretlen mellékhatásra bukkantak a kutatók

Február közepén került nyilvánosságra az eddig legnagyobb léptékű kutatás, amely a koronavírus-vakcinák mellékhatásaival foglalkozott. Egy nemzetközi kutatócsoport több mint 99 millió beoltott személy adatait elemezte Argentínából, Ausztráliából, Kanadából, Dániából, Finnországból, Franciaországból, Új-Zélandról és Skóciából. A tanulmány során egy új, potenciális mellékhatást is azonosítottak, amely korábban ismeretlen volt. Az eredményekre az oltásellenesek is gyorsan rátaláltak, és azokat félreértelmezve osztogatják meg a közösségi médiában.

A Globális Covid-Vakcina-Biztonsági Projekt keretében végzett megfigyeléses vizsgálat során 13 betegség esetében vizsgálták a vakcinázás utáni 42 napos időszakot. Az elemzés célja az volt, hogy összevessék az oltás nélküli populációban várható betegség előfordulását a ténylegesen tapasztalt esetszámmal. A Pfizer és Moderna mRNS-alapú vakcinái mellett az AstraZeneca adenovírusos vakcináját is vizsgálták.

Az elemzés alapján kiderült, hogy bizonyos neurológiai mellékhatások – mint például a Guillain-Barré-szindróma – előfordulása minimálisan megnőtt az AstraZeneca vakcinával oltottak körében. Hematológiai állapotok tekintetében szintén az AstraZenecánál figyeltek meg emelkedést az agyi vénás szinusztrombózis eseteiben. Szív- és érrendszeri állapotoknál pedig mindhárom vakcina esetében megerősítést nyert a myocarditis és pericarditis előfordulásának növekedése.

A kutatás rávilágított arra is, hogy bár néhány mellékhatást már korábban is ismertek, egy új lehetséges mellékhatást – az akut disszeminált encephalomyelitist – is felfedeztek. Fontos kiemelni, hogy bár ezek a mellékhatások aggodalomra adnak okot, összehasonlítva más gyógyszerekkel – például az aszpirinnel – láthatóvá válik, hogy minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai.

A kutatást Ferenci Tamás biostatisztikus kommentálta, kiemelve annak fontosságát, hogy csak randomizált vizsgálatokkal lehet megbízhatóan kimutatni egy oltás okozta potenciális mellékhatást. Hozzátette: még ezeknek a vizsgálatoknak is vannak korlátai mintanagyság és utánkövetési idő tekintetében.

A cikk részletesen tárgyalja további specifikus mellékhatásokat is - mint például a Bell-féle arcbénulást vagy az agyi vénás szinusztrombózist -, valamint kitér arra is, hogyan befolyásolja ezeknek a mellékhatásoknak az előfordulása a vakcinázást és annak percepcióját.

Végül Ferenci Tamás rámutat arra is, hogy bár vannak aggályok a vakcinák biztonságosságát illetően, átfogóan nézve Magyarországon csökkent a rákhalálozási arány 2022-ben - ami ellentmond annak az állításnak, hogy a Covid-vakcinák növelnék e halálokok számát.