Ezt okvetlenül tudnia kell minden gyógyszert felírató betegnek: jöhet a felzúdulás az orvosi rendelőkben

Sok beteg számára ismerős a helyzet, amikor kizárólag a rendszeresen szedett gyógyszerek felíratása miatt próbálja elérni háziorvosát, gyakran sikertelenül. A túlterhelt orvosoknak ez adminisztrációs terhet, a pácienseknek pedig felesleges köröket jelent. Ezt a problémát kívánja orvosolni az új jogszabály, amely azonban komoly szakmai vitát váltott ki. A Magyar Orvosi Kamara szerint az alapvető biztonsági garanciák hiányoznak a tervezetből. Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke viszont úgy látja: mivel a terápiát továbbra is az orvos határozza meg, a lehetőség ellenőrzött körülmények között nagy segítséget jelenthet.

A rendelet tervezete szigorú korlátok közé szorítaná a vényírási jogot. Dobson Szabolcs szakgyógyszerész elemzése szerint a gyógyszerészek nem indíthatnának új terápiát, kizárólag a már beállított, stabil gyógyszeres kezelés folytatására lenne lehetőségük. A feltételek értelmében csak akkor írható fel a készítmény, ha a háziorvos az elmúlt fél évben már legalább 120 napra elegendő mennyiséget rendelt belőle a betegnek. Emellett a kiadható mennyiséget harminc napban maximalizálták, valamint szigorúan tiltják a kábítószerek és pszichotróp anyagok felírását. A folyamat kötelező eleme lenne az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatainak ellenőrzése is a párhuzamos gyógyszerelés elkerülése érdekében.

A MOK egyik legfőbb kifogása, hogy a döntés előkészítésébe nem vonták be az orvosokat, így a tervezet szakmailag aggályos. A kamara kiemelte: a gyógyszerészek nem férnek hozzá minden klinikai információhoz (például a friss laboreredményekhez), és fizikális vizsgálat hiányában nem feltétlenül ismerik fel, ha a beteg állapota romlott. Szintén kockázatosnak tartják, hogy a vényírás azonnali gyógyszerkiadással jár, ami csökkenti az utólagos orvosi kontroll lehetőségét.

Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzser szerint ugyanakkor a háziorvosi rendelők és a patikák közötti szorosabb együttműködéssel a rendszer működőképes lehet. Úgy véli, egyszerűbb esetekben, például egy húgyúti fertőzésnél, reális opció lehet a gyógyszerészi segítség. A krónikus betegeknél pedig az orvos beállíthatná az EESZT-ben, hogy a következő éves kontrollig a gyógyszerész is felírhassa a recepteket. A szakember szerint a lépés valójában egy kényszermegoldás, amely a háziorvoshiányra és az ellátórendszer túlterheltségére reagál.

Nemzetközi viszonylatban a javaslat nem számít példátlannak. Hegedűs Zsolt, a Tisza Párt egészségpolitikusa rámutatott: Nyugat-Európában régóta elfogadott gyakorlat, hogy a feladatokat megosztják az orvosok és a gyógyszerészek között. Míg az Egyesült Királyságban a megfelelően képzett gyógyszerészek jelentős autonómiával rendelkeznek, Franciaországban inkább a háziorvossal való együttműködés a jellemző. A magyar tervezet a nemzetközi példákhoz képest szűkebb jogköröket biztosítana, és inkább egyfajta biztonsági hálóként szolgálna arra az esetre, ha a beteg nem éri el az orvosát.