Több ezer magyart érint a fel nem ismert súlyos népbetegség: egyre több gyereket is

A KSH legfrissebb adatai szerint már több mint 1,1 millió felnőtt és 5 ezer gyermek él cukorbetegséggel Magyarországon, többségük 2-es típusú diabéteszes. A cukorbetegség hátterében az inzulin nevű hormon működési zavara áll. Az inzulint a hasnyálmirigy termeli, szerepe pedig az, hogy segítse a vérben lévő glükóz bejutását a sejtekbe, ahol az energiaként hasznosul. Amennyiben az inzulin mennyisége nem elegendő, vagy a sejtek nem reagálnak rá megfelelően, a vércukorszint megemelkedik, és hosszú távon károsítja a szervezetet.

A cukorbetegségnek két fő típusa ismert. Az 1-es típusú diabétesz autoimmun eredetű betegség, amelyben a szervezet immunrendszere elpusztítja az inzulintermelő sejteket, így a beteg szervezete nem képes elegendő inzulint előállítani. Ez leggyakrabban gyermek- vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik, és élethosszig tartó inzulinpótlást igényel. A 2-es típusú diabétesz ezzel szemben jellemzően felnőttkorban alakul ki, és kialakulásában meghatározó szerepet játszik az inzulinrezisztencia – amikor a sejtek egyre kevésbé érzékenyek az inzulin hatására. A hasnyálmirigy egy ideig fokozott inzulintermeléssel próbálja ellensúlyozni ezt az állapotot, ám idővel kimerülhet, ami tartósan magas vércukorszinthez vezet.

A 2-es típusú cukorbetegség sokáig szinte észrevétlenül zajlik. Gyakran évek telnek el az első anyagcsere-eltérések és a diagnózis között. Amikor a klasszikus tünetek – fokozott szomjúság, gyakori vizelés, fáradékonyság, homályos látás, lassabb sebgyógyulás – megjelennek, sok esetben már tartósan 10 mmol/l feletti éhgyomri vércukorértékeket mérünk (a normál kb. 3,9–5,5 mmol/l), és nem ritka, hogy szövődmények is fennállnak. A betegséget gyakran már a szem, a vese, az idegrendszer vagy a szív-érrendszer érintettségével együtt ismerik fel. Ezért kulcsfontosságú a rendszeres, célzott szűrés, különösen azoknál, akiknél túlsúly, mozgásszegény életmód vagy családi érintettség áll fenn

– hangsúlyozza Dr. Szűcs Mónika, az Affidea Magyarország belgyógyász-diabetológus szakorvosa.

Egyre fiatalabbakat érint

Az elmúlt 5-10 évben Magyarországon folyamatosan emelkedett a diagnosztizált cukorbetegek száma. A KSH adatai alapján a felnőtt népességben a cukorbetegek előfordulási gyakorisága több mint kétszeresére nőtt az elmúlt két évtizedben (2001-től 2023-ig tízezer lakosra vetítve 585-ről 1462-re nőtt a cukorbetegek száma). Ennek hátterében egyrészt a tényleges gyakoriság növekedése, másrészt az áll, hogy egyre több eset derül ki célzott szűrés vagy rutinvizsgálat során. A szakemberek ugyanakkor egyértelműen látják: a 2-es típusú diabétesz ma már nem kizárólag az idősebb korosztály betegsége. A legdinamikusabb növekedés a 40-60 év közöttiek körében figyelhető meg, és egyre több fiatal felnőttnél is diagnosztizálják a betegséget.

A tendencia szoros összefüggésben áll az életmódbeli változásokkal. Bár nincs kifejezetten „magyar” rizikófaktor, ugyanakkor hazánkban gyakoribb a mozgásszegény életmód, sok esetben magasabb a napi kalóriabevitel, nagyobb a túlsúlyos és elhízott emberek aránya, és a nemzetközi összehasonlításban kedvezőtlenebb alkoholfogyasztási szokások is hozzájárulhatnak a kockázat növekedéséhez. Az OECD 2025-ös jelentése szerint ezek az életmódbeli és környezeti kockázati tényezők a magyarországi halálozások körülbelül 35 százalékához járulnak hozzá, míg az összes haláleset 2,4 százalékáért önmagában a cukorbetegség tehető felelőssé.

A nemek között is megfigyelhető különbség: a betegség összességében kissé gyakoribb a férfiak körében, különösen a középkorúaknál. Nőknél gyakran később ismerik fel a betegséget, részben azért, mert a kezdeti tünetek kevésbé jellegzetesek. A terhességi cukorbetegség külön figyelmet érdemel, mivel bár átmeneti állapot, a későbbi években jelentősen növeli a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét.

A szövődmények megelőzhetők

A diagnózis egyszerű laborvizsgálatokkal – vércukor- és HbA1c-meghatározással – felállítható, sok esetben akár egy rutinszerű szűrés során, még a panaszok megjelenése előtt. A HbA1c (glikált hemoglobin) egy olyan laborérték, amely azt mutatja meg, hogy az elmúlt 2-3 hónapban átlagosan milyen mértékben volt jelen a vérben a glükóz. Mivel a vörösvértestekhez kötődött cukor mennyiségét méri, hosszabb távú képet ad a vércukorszint alakulásáról, és nemcsak a diagnózis felállításában, hanem a kezelés eredményességének követésében is fontos szerepet játszik.

Az időben felismert diabétesz ma már jól kezelhető, a terápia pedig egyre inkább személyre szabott. Az életmódváltás – megfelelő étrend, rendszeres mozgás, testsúlykontroll – minden esetben alapvető, amelyet korszerű gyógyszeres terápiák egészíthetnek ki. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében ma már olyan készítmények is elérhetők, amelyek nemcsak a vércukorszintet csökkentik, hanem a testsúlyra és a szív-érrendszeri kockázatra is kedvezően hatnak. Az 1-es típusú diabétesz esetében az inzulinpótlás jelenti az alapkezelést, modern készítményekkel és szükség esetén inzulinpumpa alkalmazásával.