Kritikus a helyzet a magyar rendelőkben: milliónyi magyar egészsége a tét, egyre többen lesznek

Magyarországon 2025. január 1-jén 6424 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxis működik, melyből 941 (illetve egy másik, eltérő adatbázis szerint 940) betöltetlen (14,6%). 2024 januárja óta 10 praxis szűnt meg, akkor 6434 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi szolgálat működött, melyből 826 volt betöltetlen (12,8%). Egy év alatt tehát a betöltetlen praxisok száma és arány is emelkedett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) friss nyilvántartása szerint. Évről évre egyre több a betöltetlen körzet, miközben folyamatosan még szűnnek is meg praxisok: 2013-ban még összesen 6645 praxis volt, 2017-ben már csak 6575, 2021-ben 6516. Amíg 2013-ban még a körzetek 3,4 százaléka volt betöltetlen, 2017-ben már 5,3 százalék, 2021-ben pedig már 10,2 százalék. Ez az arány nőtt 2025-re 14,6 százalékra.

Fontos adat az is, hogy a betöltetlen praxisok közül hány körzet számít tartósan betöltetlennek. Tartósan betöltetlen körzetnek azt tekintik, amely fél évnél régebben üresedett meg. 2019 év elején még 373 tartósan betöltetlen körzetet tartottak számon, 2021-re ez a szám 482-re emelkedett. 2022 januárjában pedig már 559 ilyen praxis volt Magyarországon. 2023 januárjában összesen 601 tartósan betöltetlen háziorvosi körzet volt, 2024-ben a 826-ból már 675 tartósan, vagyis 6 hónapnál régebb óta betöltetlen volt. Ez a betöltetlen körzetek 81,7 százalékát tette ki, és összesen 886 ezer lakos tartozott ilyen körzetekhez.

Jelenleg a 940 körzetből 833 tartósan, azaz 2024. június 1-jétől vagy régebb óta betöltetlen, vagyis a praxisok 88,5 százaléka.

A tartósan betöltetlen körzetekből 279 felnőtt, 193 gyermek és 361 vegyes ellátású körzet. Ellátandó lakosságszám szempontjából 274 praxisban van ez a mutató ezer fő ellátandó betegszám alatt. A legkisebb ellátatlan körzet a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárda házi gyermekorvosi praxisa, ahová elviekben 204 lakos tartozik és 2008 júliusában üresedett meg. A legnagyobb körzet, amely betöltésre vár Győrzámolyban található, ide 5025 páciens tartozik, 2023 októberében üresedett meg.

Nagy a baj a Dunántúlon?

Ahogy a korábbi években, 2025-ben is megvizsgáltuk a helyzetet megyék szintjén is. A tartósan betöltetlen körzetek száma mindenhol emelkedett, kivéve Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya vármegyéket. Budapesten 30, Pesten és Fejérben 14, Borsodban 13 üres praxissal van több. Arányaiban a leginkább jelentős emelkedés Budapesten, Győr-Moson-Sopronban, Fejérben, Komárom-Esztergomban és Veszprém megyében történt.

A listában változatlanul Borsod-Abaúj-Zemplén áll az első helyen a legtöbb tartósan betöltetlen praxissal. Azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy amíg a 93 üres praxishoz itt cirka 114 ezer páciens tartozik, addig Budapesten 79 üres körzethez 103 ezren, Pest vármegyében 67 betöltetlen körzethez 117 ezren tartoznak. Tehát pusztán a betöltetlen praxisok száma nem mutatja meg, hogy az egyes megyékben ez hány lakost érinthet.

Ezt az is jól mutatja, hogy 2025 januárjában összesen 1 millió 128 ezer az ellátandó lakosságszám a tartósan betöltetlen körzetekben, 27 százalékkal több, mint tavaly, pedig a tartósan üres praxisok száma 23 százalékkal nőtt - 675-ről 833-ra. Egy éve pedig még 886 ezer fő volt a tartósan betöltetlen körzetekhez tartozó lakosságszám.

Azt is érdemes látni, hogy Pest vármegyében a lakosságszámhoz képest 117 ezer fő arányaiban kevesebbet jelenthet, mint például Fejérben 78 ezer. Hiszen Pest megyében nagyjából 1,33 millió fő lakik, míg Fejérben kb. 420 ezer fő. Ha így nézzük, akkor korántsem a fővárosban a leginkább vészes a helyzet, ahol eleve sok a betöltetlen körzet és jelentős emelkedés is történt. A tartósan üres körzetekhez tartozó lakosok aránya Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna területén a legnagyobb, Csongrád-Csanádban a legkissebb.

Időzített bombán ülünk?

A magyar egészségügy egyik legfontosabb problémája a szakemberek kiöregedése - nemcsak az orvostársadalom, hanem más szakmák esetében is -, az utánpótlás biztosítása. Az utolsó friss adatok szerint 2023-ban a dolgozó orvosok közt a 60 év felettiek aránya elérte a 32 százalékot, mely csak a világjárványt megelőzően, 2019-ben volt ilyen magas. Az is tény, hogy a KSH adatai szerint a dolgozó orvosok száma együttesen még sosem volt ilyen magas:

Azonban az, hogy a dolgozó orvosok száma növekszik az utóbbi években, illetve visszatért a pandémia előtti szintre, nem jelenti, hogy a háziorvosok száma is nő. Sőt, a KSH adatsora szerint a háziorvosok és házi gyermekorvosok száma évről évre kevesebb és a rájuk jutó betegek száma sosem volt ilyen magas:

Bár arról nincs hivatalos adat, hogy az elöregedés mennyiben érinti a háziorvosokat, az általános orvosszámokra vonatkozó adatsor alapján feltehetően ez ezen területen is jelentős. Az is bizonyos, hogy a pandémia nagy terhet rótt a háziorvosokra, illetve az utóbbi években zajló átalakítás, központosítás az egészségügyben szintén sok háziorvost érintett hátrányosan.

Az új háziorvosi ügyeleti rendszert számos kritika érte az utóbbi időben, arra vonatkozóan azonban nincsenek pontos adatok, hányan dönthettek emiatt a nyugdíjazás, vagy akár a pályaelhagyás mellett. Mindenesetre a betöltetlen praxisok számának növekedése és a háziorvosok számának csökkenő tendenciája is azt mutatja, hogy egyre több helyen okozhat problémát a lakosság helyi ellátása. A számokból kiolvasható tendenciák pedig nem adnak okot a bizakodásra, hogy a közeljövőben változna ez a helyzet.