Hegyi Letícia • 2025. december 24. 16:02
A Pénzcentrum az elmúlt évben számos olyan pszichológiai interjút készített, amelyek betekintést nyújtottak abba, hogyan gondolkodunk, érzünk és működünk a mai világ kihívásai között. A beszélgetésekből kirajzolódott többek közt, hogy hogyan alakítja át a digitális világ a fiatalok identitását, miként hat a szülők szorongása a gyerekekre, mi tart össze vagy épp távolít el egymástól párokat, valamint hogy hogyan jelennek meg a társadalmi tabuk. Az általunk felkért szakértők emellett választ adtak az olyan kérdésekre is, mint hogy mitől szoronganak a mai gyerekek, melyek a modern kapcsolatok legfontosabb kihívásai, és milyen szerepe van a gazdasági háttérnek a gyerekek önbizalmának formálásában. Az alábbiakban ezeknek az interjúknak a legfontosabb tanulságait gyűjtöttük össze.
Márciusban Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal, sport szakpszichológussal és az ELTE PPK habilitált egyetemi docensével beszélgettünk. Az interjúban a szakember kiemelte, hogy a vágy ingadozása a hosszú kapcsolatokban természetes, de tudatos odafigyeléssel és azzal, hogy megdolgozunk a kapcsolatért, fenntartható a közelség. Rámutatott arra is, hogy ugyan a kiábrándulás megtörténhet akkor is, ha az egyik fél külsőségekben hanyagolja el magát, ugyanakkor ha ez elsősorban a viselkedésében jelentkezik, az sokkal rombolóbb hatással lehet.
Kitért arra is, hogy a pornó egyre több fiatalnál okoz szexuális kiégettséget, mivel ezek a filmek torz mintákat és irreális elvárásokat közvetítenek, sőt, a szakember kiemelte, hogy a pénisztörések száma is drasztikusan nő a pornó miatt. Hangsúlyozta, hogy ha az ott látottakat akarjuk leutánozni, „olyan helyzetbe kerülünk, mintha egy kalandfilmet vagy sci-fi jelenetet próbálnánk a valóságba átültetni.” Szóba került az is, mikor érdemes szakemberhez fordulni, és hogyan lehet a szexuális nevelés megfelelő eszközeivel segíteni a fiatalokat a tudatos és egészséges kapcsolatok kialakításában.
Nyár elején dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológussal készítettünk interjút. A beszélgetésben elhangzott többek közt, hogy ma sok párra jellemző, hogy nem érzelmi okokból, hanem gazdasági kényszerek, a megszokás vagy félelmek miatt maradnak együtt. A szakember elmondta, hogy a válással kapcsolatban a társadalom ma jóval elfogadóbb, így könnyebb kilépni egy bántalmazó vagy működésképtelen kapcsolatból, ugyanakkor ez azt is eredményezi, hogy sokan túl korán adják fel, és hétköznapi krízisek esetén is inkább a szakítást választják, mindez pedig a fiatalokra is hatással lehet: az az érzés alakulhat ki bennük, hogy ha valami nehézség lép fel egy kapcsolatban, akkor rögtön a szakítás a megoldás.
Kitérve a gyermekvállalás visszaesésének kérdésére, a szakpszichológus rámutatott, hogy mindezt összetett tényezők okozzák: egészségügyi problémák, bizonytalan jövőkép, elköteleződési félelmek és a megfelelő partner hiánya. Végül arról is szó esett, hogy a mai kapcsolatok egyik legnagyobb kihívása a bizalom megingása, amely nemcsak párkapcsolati, hanem családi és baráti viszonyokban is egyre erősebben jelenik meg.
Júliusban egy viccesnek szánt mém kapcsán írtunk a családon belüli nemi szerepekről, a kassza kezeléséről, valamint a családon belül elharapodzó alkoholizmusról. A témák körüljárásához két szakértő segítségét is kértük, Nyúl Boglárkát, az ELTE egyetemi adjunktusát, valamint Hetényi Tamás pszichológust. Nyúl Boglárka elmondta, hogy a kutatások alapján a férfiak többségét tekintik családfőnek, mégis sokszor a nők intézik a mindennapi kiadásokat, míg a bonyolultabb pénzügyek továbbra is férfiakhoz kötődnek. Mint mondta, ez a kettősség erősíti a tradicionális nemi elvárásokat, amelyek eltérése esetén gyakran társadalmi visszacsatolás is éri az érintetteket. Pedig a szakember hangsúlyozta, hogy a pénz levétele a nemi szerepekről kulcsfontosságú lenne, és nem kellene, hogy valakinek a férfiasságát vagy nőiségét a pénzhez kapcsoljuk.
Hetényi Tamás pszichológus az alkoholizmus témájára áttérve kiemelte, hogy a függőségben élő családoknál a rendszer középpontjába a szenvedélybeteg kerül, ami szétesett kereteket, magas stresszt és bizonytalan érzelmi környezetet eredményez. A szakember szerint a gyerekek ilyen közegben gyakran sérült kötődési mintákkal, érzelemszabályozási nehézségekkel és fokozott függőségi hajlammal nőnek fel. Hozzátette, hogy a probléma tabusítása gyakori, ami tovább rontja a rendszer működését, ám létezik megoldás: a szakember anonim önsegítő közösségeket, addiktológiai segítséget és rehabilitációs intézményeket javasolt a problémával küzdőknek.
Szintén júliusban Deliága Éva tanácsadó szakpszichológust kérdeztük arról, hogy hogyan hat a gyerekek önbizalmára, énképére, céljaira és jövőképére a szocioökonómiai státuszuk. A szakember elmondta, hogy a gyermekek önbizalma már az iskolakezdés előtt formálódik, és ebben a szülők anyagi és társadalmi helyzete alapvető szerepet játszik, ugyanakkor azt is kiemelte, hogy a hátrányos helyzet statisztikai valószínűségeket növel, de nem determinálja a gyermek önértékelését vagy jövőbeli társadalmi státuszát. Hozzátette, hogy a családi támogatás, érzelmi stabilitás és pozitív visszajelzések kulcsfontosságúak az egészséges önbizalom kialakulásában, még anyagi korlátok mellett is. A szakember kitért arra is, hogy az esélyegyenlőség megteremtése tudatos pedagógiai és intézményi döntéseket igényel, figyelembe véve a gyermekek eltérő képességeit és szükségleteit.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,22 százalékos THM-el, havi 143 171 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni a K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az UniCredit Banknál 6,42%, a Magnet Banknál 6,76%, az Erste Banknál 6,78%, a CIB Banknál 6,79%, míg a Raiffeisen Banknál pedig 7%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A nyár meglehetősen sűrű volt a pszichológiai témákat tekintve, augusztusban Braun Annával, az Orenda Pszichológiai Központ szakértőjével is beszélgettünk a digitális eszközök túlzott használatáról és a digitális detoxról. A szakértő elmondta, hogy az online tértől való önkéntes elszakadás gondolata sokakban felmerül, de a pszichológiai praxisokban nem ez a leggyakoribb megjelenési forma, ugyanis a legtöbb ember nem „digitális megtisztulást” kér, inkább annak következményeivel fordul szakemberhez. Mint mondta, a páciensek sokszor az elviselhetetlenségig fokozódó szorongással, magányossággal, alvászavarokkal, kapcsolódási nehézségekkel és testképzavarokkal keresik fel őt, melyeknek hátterében sejlenek csak fel az online térből beáramló intenzív hatások.
A szakember kifejtette, hogy a digitális visszavonulás célja az idegrendszer tehermentesítése, a figyelem és a koncentráció visszaállítása, valamint az érzelemszabályozás javítása, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a valódi megoldás nem a teljes elzárás, hanem a tudatosabb, kiegyensúlyozottabb digitális jelenlét kialakítása.
Novemberben interjút készítettünk Bojti Andrea gyermekpszichológussal, akivel a fiatalokra nehezedő mentális teherről és arról beszélgettünk, hogy mit tehetnek a szülők a gyermekeik mentális egészségének megőrzése érdekében. A szakember kiemelte, hogy a szülők feladata nem az, hogy megóvják a gyerekeiket a nehézségektől, hanem az, hogy megtanítsák őket arra, hogy hogyan kezeljék a nehéz érzéseiket.
Rámutatott továbbá, hogy fontos a digitális tér korlátainak betartása, hiszen a közösségi média torzíthatja az értékrendet, a mesterségesen tökéletes életképek irreális viszonyítási pontokat kínálnak. A szakember arról is beszélt, miért veszélyes, ha a gyerekek a mesterséges intelligenciához fordulnak segítségért, mint mondta, az AI nem helyettesíti a valódi érzelmi támogatást, legfeljebb edukatív szerepet tölthet be.