Erre temérdek magyar nem gondol, amikor gyereket vállal: óriási pénztől esnek el egyetlen rossz választás miatt

Az utóbbi időszakban többször is foglalkoztunk a Pénzcentrumon azzal, hogy Magyarországon miért olyan nehéz a gyermekvállalás időzítése, és miért tűnik úgy, hogy a jelenlegi társadalmi-gazdasági rendszer inkább a halasztást vagy a gyermektelenséget jutalmazza. Korábbi interjúnkban Banyár József közgazdász hangsúlyozta, hogy a mai gazdasági környezet továbbra is a gyermekvállalást elkerülőknek kedvez, akár anyagi, akár munkaerőpiaci lehetőségek szempontjából.

Egy másik cikkünkben pedig Nógrády József munkaerőpiaci szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a nők a szülések miatt gyakran 7–10 évre kiszakadnak a munka világából, és a felgyorsult technológiai fejlődés mellett ezt a hátrányt ma már jóval nehezebb ledolgozni. Ráadásul a későn szülők aránya különösen magas Magyarországon, ami tovább növeli az életkor és az idő mint erőforrás jelentőségét.

Most a Die Zeit cikke foglalkozott azzal, hogy mindez nemcsak társadalmi és munkaerőpiaci szempontból összetett kérdés, hanem pénzügyi oldalról is jóval bonyolultabb, mint ahogy azt a közvélekedés sugallja. A német lap egy friss, nagymintás kutatás eredményeit mutatta be, amely egyértelműen rávilágít: nem az a döntő, hogy valaki vállal-e gyermeket, hanem az, hogy mikor.

A részletes, több mint 47 ezer életutat elemző tanulmány szerint a családi események időzítése döntően befolyásolja, hogy egy ember milyen vagyoni szintet ér el időskorára. A szociológus Bettina Hünteler (ma a Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) munkatársa) azt vizsgálta, hogy a gyermekvállalás, a nagyszülővé válás és a szülők halála milyen módon formálja a vagyonfelhalmozást hosszú távon. A kutatás eredménye pedig sok tekintetben szembe megy a hétköznapi feltételezésekkel.

Nem a pénz határozza meg a gyermekvállalást, hanem fordítva

A kutatás kiindulópontja egy meglepő megfigyelés: a lottónyertesek, bár hirtelen komoly vagyonhoz jutnak, nem vállalnak több gyereket, mint mások. Vagyis a puszta anyagi helyzet önmagában nem mozgatja jelentősen a családtervezést. Sokkal inkább fordított a helyzet: az, hogy valaki mikor lesz szülő, nagyszülő vagy gondozásra szoruló szülő gyermeke, nagyban meghatározza a későbbi anyagi helyzetet.

A kulcs: 28 éves kor körül gyereket vállalni

Hünteler életútelemzése hat csoportba sorolta a vizsgált személyeket, többek között az alapján, hogy:

• Korán (kb. 23 évesen) vagy „későn” (kb. 28 évesen) vállaltak-e gyereket,
• Korán vagy későn lettek-e nagyszülők,
• Korán (50 éves kor körül) vagy „későn” (60 év körül) veszítették el a szüleiket.

A vagyon 40 és 64 éves kor közötti alakulását vizsgálva az derült ki:

A késői szülővé válás hosszú távon nagyobb vagyonnal jár.

Ennek két fő oka van:

• A gyermekvállalás erős megtakarítási ösztönző: sokan éppen a gyerek érkezése után kezdenek tudatosabban félretenni – például azért, mert hosszú távon örökölni szeretnének valamit a gyereknek.
• A később gyermeket vállalók gyakrabban vásárolnak nagyobb értékű ingatlant: a karrierjük ilyenkor már stabilabb, a jövedelmük magasabb, és a felvett hitelt is könnyebben törlesztik. Mire nyugdíjba mennek, a lakás értéke jelentős vagyonelemként jelenik meg.

A korai gyermekvállalás ezzel szemben gyakran lassítja a szakmai előrehaladást: kimaradnak a gyors béremelések, csökken a nyugdíjalap és kevesebb idő marad a megtakarításokra - ezek a hátrányok pedig később alig hozhatók be.

Mégis van egy anomália

Első ránézésre emiatt logikusnak tűnhet, hogy a két keresős, gyermektelen párok halmozzák fel a legtöbb vagyont: magas jövedelem, kevés kiadás, nagyfokú mobilitás. A DIW adatai is azt mutatják, hogy nekik valóban magas a nettó jövedelmük és kevesebb hitelt vesznek fel életük során.

Mégis: a vagyonuk időskorban elmarad a későn gyermeket vállaló családokétól. Ennek oka főként az, hogy a gyermekvállalás hiányában kevésbé jellemző a megtakarítási motiváció, illetve ritkább a magas értékű, hosszú távon értékteremtő ingatlanvásárlás.

A négygenerációs terhelés

A kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy a családi teher nemcsak érzelmi, hanem pénzügyi értelemben is meghatározó. A legnehezebb helyzetben azok vannak, akik:

• Nagyon korán vállalnak gyereket,
• 50 éves korukra már nagyszülők lesznek, és közben még a saját, idősödő szüleiket is támogatniuk kell.

A „négygenerációs egyensúlyozás” egyszerre három irányból jelent anyagi és időbeli terhelést: gyermekek, unokák és idős szülők. A kutatás szerint ez a minta jár a legalacsonyabb vagyonnal 65 éves korban.

Mennyit számítanak az idősek? – Meglepően sokat

Az is lényeges, hogy mikor veszíti el valaki a szüleit. Ha túl korán, különösen 60 éves kor előtt, akkor az illető kiesik egy fontos támogató hálóból:

• nincs ki segítse a gyermekfelügyeletet,
• nincs ki támogassa a hitelfelvételt (pl. ingatlanvásárlásnál kezes vagy adóstárs formájában),
• korai örökség esetén a pénz gyakran a mindennapi költségekre megy el, nem befektetésre.
• ezzel szemben a késői öröklés (60 éves kor körül) sokkal inkább vagyonépítő funkciót tölt be, mert ekkor már stabil az élethelyzet, a meglévő hitelek nagy része törlesztve van, és az öröklött pénz befektethető.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezt rengeteg magyar nem tudja a rá váró örökségről: sokakat érhet váratlan meglepetés 2025-ben?

Soha nem látott vagyonátruházás zajlik a világban: 2025-ben a fejlett országok lakói mintegy 6 billió dollárnyi örökséghez jutnak, döntően a baby boomer generáció jóvoltából.

Így nézne ki az „ideális” életpálya a vagyonmaximalizálás szempontjából

A kutatás szerint a pénzügyi szempontból legkedvezőbb életút így festene:

• első gyermek: kb. 28 évesen,
• nagyszülővé válás: kb. 60 évesen,
• szülők életben: kb. 60 éves korig,
• örökség: viszonylag későn, 60 év környékén,
• stabil karrier és későn felvett, majd időben visszafizetett jelzáloghitel.

Aki így éli az életét, (vagy így alakul az élete), az

Németországban átlagosan 31 ezer euróval több vagyont halmoz fel 65 éves korára, mint az, aki korán válik szülővé, nagyszülővé, és korán veszíti el a szüleit.

Fontos hangsúlyozni: senki sem tudja az életét tökéletesen megtervezni. A gyermekvállalás, a halálozás és sok más sorsfordító esemény nem kiszámítható. A kutatás nem előírás, hanem megértési keret.

Két fontos tanulság

A gyermekvállalás nem tesz automatikusan szegénnyé. Az időzítés viszont jelentősen befolyásolja az anyagi kilátásokat. Aki később, stabilabb karrierrel és nagyobb anyagi biztonsággal vállal gyereket, az nagyobb valószínűséggel épít fel számottevő vagyont.

A gyermek tehát nem pénzügyi teher, inkább egy olyan életesemény, amely megfelelő körülmények között még erősítheti is a megtakarítási és vagyonépítési motivációkat.