Elképesztő szegénységben él százezernyi magyar gyermek: erre azonnal megoldás kell

A kutatáshoz használt mutató a gyermekspecifikus anyagi nélkülözést méri fel, ami azt jelenti, hogy a gyermek nem jut hozzá legalább három olyan termékhez vagy szolgáltatáshoz a meghatározott tizenhét közül, amelyeket a megfelelő életszínvonalhoz szükségesnek tartanak.

A legmagasabb arányt e tekintetben Görögországban mérték 33,6 százalékkal, míg Romániában 31,8, és Spanyolországban 20,5 százalék volt. Horvátországban 2,7, Szlovéniában 3,8, és Svédországban 5,6 százalékot regisztráltak, amelyek a legalacsonyabbnak számítanak az EU-ban. Magyarországon az arány 18,4 százalék.

A statisztika szerint a szülők iskolai végzettsége szoros összefüggést mutat a gyermekek anyagi nélkülözésével. Az EU-átlagban, azoknál a családoknál, ahol a szülők felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, a gyermekek 5,6 százaléka él nélkülözésben. Ezzel szemben azoknál, ahol a szülők legfeljebb alapfokú képesítéssel bírnak, az arány eléri a 39,1 százalékot.

Az alacsony iskolázottságú szülők gyermekeinél a legmagasabb nélkülözési arányt Szlovákiában (88,6 százalék) Bulgáriában (84,1) és Görögországban (77,2) egisztrálták. A legalacsonyabb értékeket Lengyelországban (9,1), Luxemburgban (9,2) és Svédországban (12,2) százalékkal mérték.

A felsőfokú végzettségű szülők gyermekeinél is jelentős különbségek tapasztalhatók: Görögországban 17,6, Spanyolországban 11,6, Bulgáriában pedig 8,1 százalékuk él anyagi nélkülözésben. A legalacsonyabb arányokat Szlovéniában (0,6), Horvátországban (0,7) és Csehországban (0,8) rögzítették. Magyarországon e két utóbbi esetben a mért arány 69,1 illetve 2,4 százalék volt.