Tízezernyi magyar bukhatja el a vagyonát még idén: őrület ami történik, ezzel sokan nem számolnak

A KSH adatai szerint 2024-ben több mint 17 ezer válás történt Magyarországon, ami egy stagnáló tendencia az elmúlt évekhez képest. A házasságban eltöltött évek száma is stagnálónak mondható, ha az elmúlt éveket nézzük, ugyanakkor ha egészen a 2000-es évek elejéig tekintünk vissza, az látható, hogy ez a szám növekedett, ugyanis míg 2001-ben átlagosan 11,4 év után váltak el az emberek, 2024-ben már átlagosan 14,5 évig tartott egy válással végződő házasság.

De mennyibe is kerül ma Magyarországon felbontani egy házasságot? Milyen költségekkel kell mindenképp számolni, és hogyan minimalizálhatóak a kiadások? A felmerülő kérdéseink megválaszolásához és a téma körüljárásához az Újváry Zsolt Ügyvédi Iroda segítségét kértük.

Az alapköltségek

Mint azt az iroda szakértője hangsúlyozta, a házasság felbontásához mindenképp szükség van bírósági eljárásra, melynek alapköltsége egy egyszerű bontóper esetén 30 000 forint illeték, amennyiben nincs tartásdíj-igény, mivel ez utóbbi befolyásolja az illeték összegét.

Az ügyvéd megjegyezte, fontos azt is tisztázni, hogy Magyarországon a válással kapcsolatos bontóper nem foglalja magába a vagyonközösség megszüntetését, és amennyiben nincs közös megegyezés, úgy a bontóperen kívül külön pert kell indítani a megosztásra is.

Emellett ha nincs megállapodás, akkor minden egyes további kérdés (utolsó közös lakóhely sorsa, gyermekelhelyezés, láthatás, tartásdíj, szülői felügyelet, stb.) külön tárgyalandó, és ez esetben a szakértők, valamint a gyermekelhelyezéssel, gyermektartásdíjjal kapcsolatos és egyéb költségek is tovább növelik a kiadások.

Ha nincs megegyezés

Ügyvéddel történő eljárás során természetesen további ügyvédi költségre is számítani kell. Bár egyszerű bontóper során nem kötelező az ügyvédi képviselet, a szakértő kiemelte, hogy amennyiben a pár egyéb megállapodást köt (pl. vagyoni) akkor erőteljesen ajánlott az ügyvéd bevonása, hiszen később egyes hiányosságok már orvosolhatatlanok. Továbbá felhívta a figyelmet, hogy az ügyvédi költségek általában duplázódnak, mivel ritka az, hogy ügyvéd igénybevétele esetén a másik házastárs ne akarna saját jogi képviseletet. Az ügyvédi irodák jellemzően 35 000 forint + áfa óradíjon vállalják a bontó, valamint az esetleges vagyonmegosztási pereket.

A szakértő elmondta, vagyonmegosztási perre értelemszerűen abban az esetben van szükség, ha a bontóper során nem tudnak a közösen szerzett vagyon elosztásáról megegyezni a felek. Ebben az esetben, ha a helyzetet rendezni akarják, akkor már csak a vagyonmegosztási per marad (de természetesen a bontóper után is megegyezhetnek peren kívül).

A költségek minimalizálása

Tehát a válás legköltséghatékonyabb és leggyorsabb útja a közös megegyezéssel történő bontóper: ekkor egy tárgyalás alatt sor kerülhet a teljes lefolytatásra ítélettel együtt. Ha azonban vita van főképp a gyermekek elhelyezésével, gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdésekben, a per hosszúra nyúlhat, és akár 1–2 évig is eltarthat (első fokon), bár az ügyvéd megjegyezte, hogy leginkább a szakértők húzzák a folyamatot. Érdekesség, hogy a hitel alapvetően nem befolyásolja a pert, mert a szakértő szerint abban nem szokott vita lenni, hogy azt vagy vissza kell fizetni, vagy valakinek tovább kell viselni.

Arra a kérdésünkre, hogy mit tanácsolna azoknak a házastársaknak, akik szeretnék minimalizálni a költségeket és a pereskedést, az ügyvéd azt válaszolta, hogy a megegyezést javasolja, ugyanis minél több kérdést sikerül közösen tisztázni, annál kevesebb lesz a kiadás később, és jó esetben a bontóperen kívül nem lesz szükség egyéb per indítására sem. Mindezek miatt nagyon fontos a racionális hozzáállás, és hogy az érzelmi szempontok helyett a hosszú távú érdekeket tartsák szem előtt a felek, ne az esetleges sértődöttségüket. „Mindenkinek jobb, ha ezen minél hamarabb túl tudnak esni” – jegyezte meg.

Érdemes megemlíteni, hogy a válás egyik legnagyobb kiadása gyakran nem is a jogi procedúra, hanem az, hogy a felek külön életet kezdenek. A költözés, az új otthon kialakítása (új lakás bérlése, kaució, bútorok, háztartási eszközök), a külön háztartás fenntartása (rezsi, élelmiszer, biztosítások, melyek mindegyike immár kétfelé oszlik), valamint az egyéb adminisztratív költségek pl. közjegyzői díjak, ingatlan-átírás, gépjármű átírása mind-mind olyan tételek, melyekkel számolni kell.

Egy válás anyagi terhei tehát nagyrészt azon múlnak, hogy mennyire tudnak a felek közösen, békésen megállapodni. A jogi költségeken túl azonban mindig számolni kell az újrakezdés költségeivel is: a különköltözés, a két háztartás fenntartása és a gyermekek jövőjének biztosítása gyakran jóval nagyobb terhet jelent, mint maga a per.

A válás során tehát az illetékektől kezdve az ügyvédi díjakon át egészen a különköltözés költségeiig számos tényező terheli a feleket. Bár a jogi procedúra sokszor elkerülhetetlen, a legnagyobb spórolási lehetőséget a közös megegyezés és a kompromisszumkészség jelenti. Egy válás végén mindkét fél új fejezetet kezd az életében, és minél rendezettebben sikerül lezárni a múltat, annál több energia marad a jövő építésére is.