A kutatás kiindulópontja egy meglepő megfigyelés: a lottónyertesek, bár hirtelen komoly vagyonhoz jutnak, nem vállalnak több gyereket, mint mások.
Míg a legszegényebb Csengeri járásban alig több mint 783 ezer forintnyi jövedelem jut évente egyetlen lakosra, addig az ország leggazdagabb településén élők majdnem évi 1,8 millióból gazdálkodhatnak. Ez kb. 2,5-szeres különbség. Hét elején megjelent cikkünkben már górcső alá vettük az ország legszekadtabb településeit, most bemutatjuk a 10 leggazdagabb hazai járást.
Mint arról "Ezek a legszegényebb települések itthon: hihetetlen, mennyiből tengődnek magyar családok" című cikkünkben a napokban beszámoltunk, jókora a szórás bérek tekintetében Magyarországon. A KSH legfrissebb jelentése szerint hiába jár 440 ezer forint felett a bruttó átlagfizetés, kereseti tizedek alapján 10-ből 6-7 magyar munkavállaló bére elmarad - többnyire bőven - ettől. Vagyis a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot.
Mindezt alátámasztja az is, hogy a KSH által közölt medián bér jelenleg 332 ezer forintra rúg. A társadalmi csoportok erőteljes jövedelmi polarizációját több kutatásban is aggasztónak tartják. Egyértelműen nyomon követhető ugyanis az a folyamat, hogy miközben a középosztály aránya évek óta csökken, addig a felső és felső-közép, illetve az alsó jövedelmi rétegek súlya növekszik a népességen belül.
A társadalmi rétegek elszakadása természetesen földrajzilag is nyomon követhető: az ország hét régiója közül továbbra is a Közép-Magyarországi régióban a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, itt éves szinten picit több mint 1 millió 577 ezer forintból gazdálkodhatnak a lakosok, ezzel szemben a Dél-Dunántúlon fejenként még az 1 millió 118 ezret sem éri el, amiből boldogulni kell(ene).
A differencia azonban ennél is markánsabb, ha a régiós bontás helyett államigazgatási járásonként vesszük górcső alá a jövedelmi viszonyokat. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit vizsgálva ugyanis egyértelműen kiderül, hogy a leggazdagabb magyar településeken élők gyakorlatilag "dőzsölnek". A leggazdagabb településeken hozzávetőlegesen 2,5-szer nagyobb az egy lakosra jutó összes nettó jövedelem, mint a legszegényebb járásokban.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 20 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,89 százalékos THM-el, havi 150 768 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az ERSTE Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 6,89% a THM, míg a MagNet Banknál 7,03%; a Raiffeisen Banknál 7,22%, az UniCredit banknál pedig 7,29%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
A komoly jövedelmi egyenlőtlenségeket látva amúgy az sem nagy meglepetés, hogy jóval alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a gazdagabb járásokban. Egy adott hely jó életszínvonala ugyanis egyenesen arányos az ott élő munkavállaló lakosság arányával, tehát minél többen dolgoznak, annál magasabb a relatív jólét. A leggazdagabb járásokban ez többnyire 3 százalék alatti munkanélküliséget takar, de akad olyan járás is (a Csornai), ahol az 1 százalékot sem éri el ez a mutató (érdekesség, hogy a 2017-es adatsorban még 3 ilyen járás volt: a Csornai járás mellett a Téti és a Soproni járás). De nézzük, hol a legkritikusabb a helyzet Magyarországon, illetve mennyiből élnek ott a legszegényebb magyar családok.
Itt vannak a leggazdagabb települések Magyarországon
10. Pilisvörösvári járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 589 780 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 249 097 Ft/év/fő
9. Gödöllői járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 590 904 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 173 171 Ft/év/fő
8. Móri járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 600 162 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 996 832 Ft/év/fő
7. Komáromi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 623 133 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 2 976 470 Ft/év/fő
6. Érdi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 627 270 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 247 242 Ft/év/fő
5. Paksi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 629 828 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 168 670 Ft/év/fő
4. Székesfehérvári járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 642 933 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 054 538 Ft/év/fő
3. Győri járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 673 407 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 229 271 Ft/év/fő
2. Dunakeszi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 765 641 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 491 627 Ft/év/fő
1. Budakeszi járás
- Egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 778 023 Ft/év/fő
- Egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 654 331 Ft/év/fő
-
Nő az aggodalom a nyugdíjak körül, munkáltatóként most érdemes lépni: segít az OTP Nyugdíjpénztár! (x)
Egy friss, reprezentatív kutatás szerint látványosan nőtt azok aránya Magyarországon, akik tartanak attól, hogy nyugdíjas éveikben nem lesz elegendő megtakarításuk vagy jövedelmük a megszokott életminőség fenntartásához: a nyugdíjjal kapcsolatos félelmek aránya 22-ről 27 százalékra emelkedett.








