Napelemet raknál a házra? Jó hírt kaptak a rezsicsökkentésre készülők: jöhetnek az új pályázatok?!

A MAVIR legfrissebb adatai szerint 2025 szeptemberére Magyarországon a megújuló áramtermelők összes beépített teljesítménye átlépte a 9000 megawattot. Ennek túlnyomó részét a naperőművek adják, immár 8116,5 MW-os kapacitással. A további megújuló források sorában a biomassza–biogáz (444,5 MW), a szélenergia (325,1 MW), a vízenergia (62,4 MW), a hulladék (49,4 MW) és a földhő (2,7 MW) következik.

Ez azt jelenti, hogy a hazai villamosenergia-rendszerben elérhető erőművi kapacitások 58%-át már a zöldenergia-termelők adják, és a villamosenergia-termelés összetételében Magyarország rendelkezik a világ legnagyobb napelemes részarányával, 25%-kal.

A Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak elmondta: a magyarországi napenergia-boom több, egymást erősítő tényező eredőjeként alakult ki. Egyrészt, a vállalati saját célú naperőművek megtérülése ma kiemelkedően gyors – húzta alá Kiss Ernő. A piaci áron vételező vállalatok és intézmények számára a napelemes beruházások jelentős költségcsökkentést hoznak. Emiatt folyamatosan épülnek a saját célú naperőművek, ma már jellemzően energiatárolóval együtt, amelyeket a 2025-ben induló Jedlik Ányos Program is támogat. Ezt a megtérülést tovább javítja, hogy Magyarországon a villamosenergia-árak tartósan magasak – gyakran duplája az osztrák áraknak –, így a PV-beruházások érdemben javítják a vállalkozások versenyképességét.

Másrészt, a kereskedelmi célú erőműfejlesztések 2021 óta jelentős korlátozások alatt állnak. 2024-ben a második kapacitástenderen közel 10 GW napelemes, szélerőművi és energiatárolói kapacitást utasított vissza a kormányzat, miközben a hazai termelést mintegy 40% importtal kellett kiegészíteni. Ez a korábban kiosztott, korlátozott kapacitások értékét mesterségesen felhajtotta, a beruházásokat megdrágította. A növekedést így ma elsősorban a saját célra termelő napelemes (ipari, intézményi) beruházások húzzák.

A lakossági boomot három lépés gyorsította fel: a rezsicsökkentés mérséklése, a hálózati visszatáplálás 2022-es felfüggesztése – ez önmagában több mint 200 ezer igénybejelentést eredményezett, a szaldó elszámolás kivezetése, illetve az otthon felújítási és egyéb támogatási programok. Ennek eredményeként mára több mint 300 ezer háztartási napelemes rendszer működik Magyarországon.

Fokozható-e ez a 300 ezres szám?

Kiss Ernő a Pénzcentrumnak kifejtette: a módosított NEKT 2030-ra pesszimista becsléssel 12 GW, míg az optimistább szcenárió 13 GW hazai napelemes kapacitással számol. Jelenleg körülbelül 8,1 GW működik, ebből 3 GW lakossági. Ez alapján még jelentős, több gigawattnyi növekedési potenciál áll rendelkezésre.

Fontos, hogy bár Magyarország világelső a napenergia-termelés részarányában, azonban a piaci alapú (nem támogatott, villamosenergia-értékesítésre termelő) beruházások száma alacsony. Alig épülnek új, olcsón termelő erőművi kapacitások. Ennek egyik legfőbb oka a Robin Hood-adó, amely 2008 óta létezik, és mára 42%-ra emelték. Ez jelentősen rontja a termelő erőművek finanszírozhatóságát és megtérülését ezért kevés a hazai villamos energia termelői kapacitás. Ahol viszont valóban a piaci viszonyok érvényesülnek – például saját célú ipari rendszereknél –, ott továbbra is nagyon gyors a bővülés.

A szövetség szerint Magyarország akkor tudja hosszú távon fenntartani és erősíteni kiemelkedő napenergia-pozícióját, ha:

• mérséklődik a termelőket sújtó extra adóteher,
• újra megnyílik a lehetőség nagyléptékű naperőművek és energiatárolók hálózati csatlakozására,
• és célzott programok támogatják a decentralizált, lakossági és ipari energiatermelés további bővülését.

A napenergia ma már Paks után a második legnagyobb hazai villamosenergia-forrás ennek az egyik legfőbb oka, hogy ma már messze a legolcsóbb villamos energia termelési mód, megelőzve a szélerőműveket és stabil kiszámítható módos termelnek különösen energiatárolókkal kiegészítve.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fájdalmas rezsiár-drágulás elé néz Magyarország: fű alatt válunk le az orosz gázról, sokba fog kerülni

Az energiapolitikai szakértő szerint a kormány már belátja, hogy az orosz energiafüggés fenntarthatatlan, a technológiai átállás pedig akár "holnap" is elkezdődhetne.

Megtörténhet-e az, mint Portugáliában és Spanyolországban?

Az európai országok összekapcsolt villamosenergia-rendszerei alapvetően megbízhatóan üzemelnek. Ugyanakkor intő jel, hogy 2025. április 28-án egyik pillanatról a másikra összeomlott Spanyolország és Portugália villamosenergia-ellátása, amely mintegy 60 millió embert szembesített azzal, hogy milyen lenne az élet villamos energia nélkül. A magyar villamosenergia-rendszert a MAVIR felkészült, tapasztalt szakemberei irányítják, ennek is köszönhető, hogy hazánkban nem fordult elő a Spanyolországhoz hasonló hálózati zavar – hangsúlyozta a Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hivatalos: ez állt az idei nagy, spanyol-portugál áramkimaradás hátterében

Az április 28-i áramszünet Európa egyik legsúlyosabb ilyen jellegű eseménye volt.

Tóth Máté energiajogász azonban szkeptikusabb. A Pénzcentrum megkeresésére közölte: csoda, hogy nem volt még Spanyolország-szintű blackout a rendszeren, azért is rengeteget küzdött, hogy idén végre induljon el egy a magyarországi adatközpont, aminek a kínai invertergyártók inverteradatai is rendelkezésre állnak, akkora vakfolt a lakossági napelemes termelés a magyar hálózaton. Eddig a magyar rendszerirányító nem is látott úgy 3000 megawattnyi lakossági panelt a rendszerben.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ettől sok magyar fellélegezhet: megvan a bombabiztos vészterv egy giga-áramszünet idejére?

Idén az elmúlt szűk félévben az európai villamosenergia-rendszert több nagyobb áramszünet sújtotta.

Újabb energiatárolókra van szükség

Újabb programokra van szükség energiatárolók építéséhez, mivel csupán a beépített napelem-kapacitás töredékének (1,7 százalékának) tárolására van lehetőség Magyarországon – nyilatkozta pár napja Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Példaként szintén a Jedlik Ányos-programot említette, amely keretében 50 milliárd forintos kerettel a közelmúltban meghirdetett támogatást említette, melyet vállalkozások igényelhetnek.

Emlékeztetett: energiaelosztók, vállalatok és családok 180 milliárd forintot már felhasználtak energiatárolók építésére, amellyel 150 megawattnyi napenergia tárolására van lehetőség. Felidézte, hogy 2010-ben néhány megawatt teljesítményű napelem működött az országban, jelenleg pedig 8000 megawattnyi beépített teljesítmény van.

A helyzet már kicsit romlott

Szabó László, a Corvinus Egyetem energia-közgazdásza szerint az állam nemcsak az ipar és a befektetők számára tette vonzóvá a napenergia-beruházásokat, hanem a hétköznapi emberek számára is. 2023 végéig a háztartások a saját termelésű napenergiát éves számlán számolhatták el: nyáron, amikor a rendszer többletet termelt, a számla egyenlege pozitív volt. Télen, amikor hálózati áramra volt szükségük, az egyenleget egyszerűen levonták. A hálózati díjakat szubvencionálták vagy teljesen elengedték, így sok háztartás szinte nullára tudta csökkenteni az áramszámláját.

Ám mára a helyzet már nem annyira paradicsomi. 2024 óta az új napenergia-rendszer tulajdonosainak alacsony áron kell a hálózatba táplálniuk a felesleges áramot, éjszaka és télen viszont teljes áron kell visszavásárolniuk. Ezért a napenergia ma sok család számára kevésbé jövedelmező, mint két évvel ezelőtt. Szabó László szerint azonban azok azonban, akik már korábban telepítették a rendszerüket, még tíz évig tovább használhatják a régi rendszert. A váltás fokozatosan fog megtörténni.

A jelenlegi helyzet érdemi elemei

Kiss Ernő szerint beszélni kell az átviteli hálózat kihasználtságáról (~50%), amely jelentős tartalékot biztosít, elegendő teret ad az importnak, és valójában a piaci alapú új naperőműveknek is lenne fizikai helye, ha lehetővé tenné a kormány, mert piaci befektetők özönlenek a lehetőségekre. A MAVIR ma már képes menetrendezni a teljes, 3 GW háztartási méretű PV-állományt is. 2025-ben pedig új adatgyűjtés indult, a FEAK Nonprofit Zrt. elkezdte gyűjteni a HMKE-rendszerek saját fogyasztási adatait is. Így a rendszerirányító már nemcsak a termelést és betáplálást menetrendezi, hanem az önfogyasztást is, látja, ami csekély mértékben ugyan, de tovább javítja a menetrendezés pontosságát.

Akadnak olyan szakmai vélemények is, hogy ma kevésbé jövedelmező a háztartási napelem, mint két évvel ezelőtt. Kiss Ernő szerint ez részben igaz. A szaldó elszámolás bevezetése a villamos energia törvény módosítása 2007-től nagy lökést adott a hazai lakossági napelemes piacnak, hiszen a háztartások a nyáron megtermelt többletet télen felhasználhatták, rendkívül alacsony rendszerhasználati díjak mellett.

A változás fő okai közt szerepelnek, hogy a rendszerhasználati díjakat megduplázták, amikor a mai elosztóim hálózati tulajdonosi kör kialakult. A rezsicsökkentett lakossági árban ma mindössze ~5 Ft/kWh jut energiakomponensre, ami nem fedezi a valós termelési költségeket. Az új rendszerek bruttó elszámolásba kerültek. A 70 Ft/kWh-ás lakossági emelt rezsicsökkentett vételezési ár és a ~5 Ft/kWh betáplálási ár nagyon kitolja a megtérülést. Továbbá: a szaldós rendszerek költségterhelése is nő. Egyre több rendszerhasználati díj kerül rájuk, ami rontja a korábban telepített rendszerek megtérülését is.

Mi jelenthet megoldást?

A zónaidős elszámolás, amely 2025-től került bevezetésre, de tarifadifferenciák híján egyelőre nem működik érdemben. A Napelem és Napkollektor Szövetség 2025 tavaszán javasolta, hogy a rezsicsökkentett rendszer keretein belül kerüljön bevezetésre eltérő díjszabás a napközbeni, éjszakai és csúcsidős fogyasztásra, az okosmérőkön (melyek aránya már 30% felett jár) keresztül ösztönözzék az éjszakai töltést, bojlereket, EV-töltést, csökkenjen az importigény, javuljon a napelemes rendszerek kihasználtsága.

 A szövetség számára a következő években több kiemelt terület is fókuszban marad. Ilyen például a zónaidős elszámolás gyakorlati bevezetésének támogatása. Jelenleg is működik a „B” tarifa (éjszakai), vagy „H” hőszivattyús tarifa, de mindegyik külön mérőhelyet igényel, ami 500–600 ezer forint költséggel jár. A zónaidős modell okosmérőkkel többletberuházás nélkül lenne működtethető így külön beruházás nélkül lenne optimalizálható a háztartások reggeli- esti csúcsokra eső fogyasztása, hiszen a mosó és mosogatógépek programozhatóak lennének az éjszakai vagy napközbeni időszakokra is éjszaka javítva Paks kihasználtságát, napközben meg csökkentenék a negatív áras időszakokat és a villamos energia exportot. A hőszivattyúk hűtés-fűtés igénye is eltolható lenne a csúcsidőkből, például az elektromos autókat is olcsóbban tudnánk tölteni az otthonainkban éjszaka.

További cél a napelemes és energiatárolós beruházások akadályainak lebontása, az egyszerűbb engedélyezés, a kiszámíthatóbb, beruházásbarát szabályozás, a piaci viszonyok előtérbe helyezése a termelésben és a tárolásban, valamint az e-mobilitási infrastruktúra fejlesztésének támogatása. A korlátozott hálózati kapacitásokat ipari energiatárolók és napelemes rendszerek telepítésével tudjuk hatékonyan „megnövelni”, ezek kulcsszerepet kaphatnak az elektromos töltőhálózatok biztonságos és rugalmas kiszolgálásában.

De kitörési lehetőséget jelent új, innovatív területek fejlesztése, pilot projektek létrehozása támogatása, napelemes zajvédő falak vasutak és autópályák mentén, kötöttpályás közlekedés közvetlen PV-ellátása, agrovoltaikus rendszerek és napelemes üvegházak támogatása. Ezek egyszerre szolgálják a termelést és a mezőgazdasági hatékonyság növelését és természetesen az alapcélt, a beruházó barát napenergia- és energiatárolási környezet kialakítását Magyarországon – mondta végezetül a Pénzcentrumnak a Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke.