Hadkötelezettség Magyarországon és az EU-ban: itt vannak a legfontosabb tudnivalók a bevonulásról

Ugyan Oroszország már hónapokkal korábban felsorakoztatta csapatait az ukrán határ mentén, mégis az egész világot sokkolta, mikor múlt hét csütörtökön Vlagyimir Putyin tévébeszéde után az orosz hadsereg teljes katonai inváziót indított Ukrajna ellen. Ukrajna válaszul nemzeti mozgósítást rendelt 90 napra és megtiltotta, hogy a 18 és 60 év közötti férfiak elhagyják az országot.

A kialakult helyzet nyilván sokakban kelt aggodalmat itthon, hiszen a II. világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus zajlik Európában, ráadásul pont a szomszédunkban. Orbán Viktor és a magyar kormány több tagja is kijelentette azóta, hogy Magyarország és a lakosság teljes biztonságban van, valamint a legfontosabb minden módon elkerülni a fegyveres konfliktusba keveredést. A miniszterelnök szintén kijelentette, hogy a magyarok nem nyújtanak katonai segítséget keleti szomszédainknak, mert nem rendelkezünk nélkülözhető katonákkal vagy fegyverekkel.

De vajon érheti Magyarországot is orosz támadás, ha nagyon rosszra fordulnak a dolgok? Oroszország idén már benyújtotta követeléseit Európának, többek között 1997 előtti geopolitikai állapotok visszaállítását, vagyis Magyarországot is léptessék ki a katonai szövetségből sok más országgal egyetemben. Mi történne, ha Magyarország EU-tagsága és a nyugati érdekszférába ágyazottsága tovább hergelné az orosz medvét, és egy esetleges katonai támadáshoz vezetne? A következőkben megvizsgáljuk, kiket és milyen helyzetben hívhatnak be az ország védelmére, ha tovább eszkalálódna az orosz-ukrán helyzet.

Hadkötelesség Magyarországon

Az Országgyűlés Hivatalának tájékoztatójából kiderül, hogy a II. világháború után milyen reformokat hajtottak végre a honvédelmi kötelezettségek szabályozásában. A Magyar Honvédség a békeidőszakban a következő három csoportból áll: a tényleges szolgálatot teljesítő katonákból, a honvédségi alkalmazottakból, és az egyéb munkavállokból. A kötelező sorkatonaságot 2004-ben törölték el, így azóta a civil lakosságnak békeidőben nem kell semmilyen honvédelmi feladatot ellátnia, ilyenkor az önkéntességen alapuló haderő koncepciója érvényes.

A honvédelmi kötelezettségeket az Alaptörvény határozza meg, mely szerint minden magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárra érvényes a honvédelmi munkakötelezettség a rendkívüli állapot idején, illetve a polgári védelmi kötelezettség, ha honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátására van szükség.

A hadkötelezettséget jelenleg az Alaptörvény a 18 és 50 év közötti férfi állampolgárokra korlátozza, és kizárólag minősített időszakokban írható elő. A hadkötelezettség bevezetésének előfeltétele, a rendkívüli állapot bevezetése, vagy az Országgyűlés által kihirdetett megelőző védelmi helyzet, tehát magyar állampolgárok csak ennek a két különleges jogrendnek a bevezetése után kötelezhető katonai szolgálatra. Az Alaptörvényen kívül a 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) is rögzíti, hogy a hadkötelesség fegyveres katonai szolgálat teljesítését jelenti. A hadköteleseknél szintén három csoportot különböztetnek meg: az aktív katonai szolgálatot teljesítőket, a kiképzett tartalékosokat és a potenciális hadköteleseket, akik hadi kiképzésben korábban nem részesültek.

A kiképzett katonák és az önkéntes tartalékosok különös fontosággal bírhatnak egy háborús helyzetben, ezért náluk a behívhatósági korhatár is magasabb (a mindenkori nyugdíjkorhatár), míg a civil lakosságból behívottaknál ez annak az évnek az utolsó napja, melyben az 51. életévüket betöltik. Természetesen méltányossági alapon vannak kivételek a hadkötelezettség alól, például akik három vagy több gyermeket nevelnek, vagy akiknek a házastársa szintén katonai szolgálatot teljesít.

A behívhatóság korhatárát egyébként 2018-ban emelték 50 évre a korábbi 40.ről. Ez azért volt fontos, mert csökkenő népességszám mellet háborús konfliktus esetén jóval kevesebb lett volna a mozóosítható erő, másrészt így szélesebb azoknak a behívható férfiaknak a köre, akik még a részt vettek sorkatonai kiképzésen.  Azonban a honvédelmi szolgálatra kötelezhetők felső korhatárát joga van az Országgyűlésnek megemelni, ha az szükséges a honvédelmi feladatok ellátásához.

Fontos azonban azt is tudni, hogy Magyarországnak NATO- és EU-tagként nem kell csak a saját honvédelmére támaszkodnia, bármilyen katonai támadás esetén segítséget nyújtanának a nemeztközi szövetségrendszerekhez tartozó tagországok, szövetségeseink.

Hadkötelezttség az EU-ban

A statisztikákból jól látszik, hogy Európa országaiban elég sokáig be lehet hívni a férfi lakosságot háborúzni. A magyarországi 50 éves korhatár a középmezőnyben helyezkedik el. De érdemes megnézni, azok az országok, amelyek közvetlenül fenyegetve vannak Oroszországtól 55-60 évben mérik a hadkötelezettséget.