Megszületett a döntés: ekkora mértékre emelkedik a jegybanki alapkamat Magyarországon

Leszögezték: a megnövekedett inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása a monetáris kondíciók folytatódó szigorítását és az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását teszi szükségessé. A monetáris testület az elmúlt hónapban a kamatfolyosó kiszélesítésével bővítette a rendelkezésre álló monetáris politikai mozgásteret, ami a jelen helyzetben kulcsfontosságú - idézték fel.

A mostani turbulens pénzpiaci környezetben elsődleges, árstabilitási célja mellett az MNB kiemelt feladata a piaci stabilitás biztosítása is - húzták alá. Az MNB szükség esetén az eszköztár minden elemével készen áll beavatkozni a pénzügyi piacok stabilitása érdekében - tették hozzá. A jegyzőkönyvben az is szerepel, hogy a monetáris tanács az állampapírpiac stabilitásának biztosítása érdekében készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni.  Az MNB megerősítette, az alapkamat fokozatosan felzárkózik az egyhetes betéti kamat következő hónapokban kialakuló szintjéhez.  Újra hangsúlyozták, hogy

a grémium a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A következő negyedévekre várható inflációs pályát az orosz-ukrán háború, a háború következményeként kivetett szankciók, valamint a rendkívüli ármozgásokra adott kormányzati válaszlépések is befolyásolják - emelte ki néhány döntéshozó. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy az infláció csak az idei év második felétől indulhat csökkenésnek, majd a külső sokkhatások mérséklődésével és a határozott jegybanki lépéseknek köszönhetően 2023 második felében tér vissza a toleranciasávba.

Éves átlagban az infláció idén várhatóan 7,5-9,8 százalék között, 2023-ban 3,3-5,0 százalékon alakul, 2024-től pedig az inflációs céllal összhangban lesz - írták.  A hazai inflációs folyamatokkal kapcsolatban a döntéshozók megállapították, hogy a koronavírus-járványt követő újranyitás óta sorozatos és jelentős globális (energiaár-, élelmiszerár-, a háborúval pedig nyersanyagár-emelkedés okozta) költségsokkok növelik az inflációt. A jegyzőkönyvben arra is kitértek: az élelmiszerárstop és az üzemanyagokra bevezetett árplafon részben ellensúlyozza a külső inflációs hatásokat.

AZ MNB emlékeztetett arra, hogy a költségvetés hiánya és az államadósság-ráta 2021-ben csökkenő pályára állt. A GDP-arányos államadósság 2021 végén 77,3 százalékra csökkent a 2020. év végi 80,0 százalékos értékről. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború több csatornán keresztül is növeli a költségvetési kockázatokat. A jegybank szerint a magyar gazdaság növekedési képessége változatlanul erős, ugyanakkor a rövid távú gazdasági kilátásokat nagyfokú bizonytalanság övezi.

A háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától függően a GDP 2022-ben a korábban vártnál lassabb ütemben, 2,5-4,5 százalékkal, míg 2023-ban 4,0-5,0 százalékkal, 2024-ben pedig 3,0-4,0 százalékkal bővül - olvasható a rövidített jegyzőkönyvben.