Kemény sarcot fizethet az OTP: ennyit szednek le róluk a különadók

Nagy terhet kap a bankszektor, a múlt hétvégén megjelent rendelet kimondja hogy a különadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti, az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel. A különadó mértéke 2022-ben 10%, 2023-ban 8%.

A kormány a bankszektort terhelő különadóból 250 milliárd forint bevételre számít, ezen felül a tranzakciós illeték megemeléséből további 50 milliárd forint lehet a költségvetési bevétel, ezzel az energiaszektor (nagyrészt Mol) mellett a bankszektor lesz a legnagyobb költségvetési befizető a különadókból.

Mennyit fizet az OTP?

Május 26-án egy háttérbeszélgetésen Nagy Márton és Rogán Antal beszélt a különadók részleteiről. Ott az hangzott el, hogy a kormány számításai szerint a bankszektor nettó kamateredménye 2300 milliárd forint volt 2021-ben, és ebből jön le a 250 milliárd forintos extraprofitadó, ami 11-12%-os kulccsal adóztatott nettó kamateredményt jelent. Arról is beszélt Nagy Márton, hogy a 250 milliárd forintból melyik szereplők mennyit fizetnek és itt megemlítette, hogy akinek több lakossági betétje van, az többet fizet arányaiban, mintha a mérlegfőösszeg szerint lenne szétosztva a plusz teher. Ez alapján az OTP a teljes 250 milliárd forintos banki extraprofitadó 33 százalékát viseli, miközben Nagy Márton elmondása szerint a mérlegfőösszeg-arányos banki különadó 25%-át fizeti be. A 250 milliárd forintos, bankszektorra kivetett különadóval és a Nagy Márton által említett egyharmados részesedéssel számolva 82,5 milliárd forint extra teher adódna az OTP-re.

Most az OTP is előállt a saját számításával, a ma reggel megjelent közleményben azt írják, hogy az OTP magyarországi csoporttagjait 2022-ben 78,3 milliárd forintnyi befizetési kötelezettség terheli. Vagyis, ha a teljes szektorra 250 milliárd forint extra teherrel számolunk, akkor az OTP részaránya 31,3 százalék lenne, írta a Portfolio.

A különadók bejelentése előtt a várakozások átlaga alapján az elemzők azzal számoltak, hogy a bankcsoport 172 milliárd forint profitot ér el idén. A 78 milliárdos befizetési kötelezettség adózott eredményhatása számításaink szerint közel 71 milliárd forint lehet, vagyis (ha nem számolunk áthárítással) az OTP 2022-re várt profitjának 41 százalékát viheti el a különadó. Ez a tétel 2022 második negyedéve során egy összegben kerül könyvelésre és a korrigált eredménykimutatás szerkezetben a korrekciós tételek között kerül bemutatásra. A 2023-ban fizetendő extraprofit adó számviteli kezelése jelenleg egyeztetés alatt áll.

A ma reggel megjelent közleményben egyébként az OTP igyekszik hangsúlyozni, hogy egy olyan időszakban terheli a kormány a bankot, amikor az részben az orosz-ukrán háború miatt veszteséges volt az első negyedévben, a magyarországi alaptevékenységben a kamatmarzs pedig az emelkedő hozamkörnyezet ellenére csökkent, ez az érvelés vélhetően arra reflektál, hogy a kormány szerint a bankok extra profitot érnek el a jelenlegi környezetben, mivel olcsón jutnak forráshoz, amit aztán jóval magasabb kamatok mellett helyeznek ki/fektetnek be. A közleményben a következő áll:

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus következtében az OTP Csoport 2022 első negyedévében
konszolidált szinten 33,4 milliárd forintos veszteséget szenvedett el, ezen belül a magyarországi alaptevékenység, az OTP Core kapott osztalék nélküli adózott vesztesége 78,4 milliárd forintot tett ki.  Mindemellett, 2022 első negyedévében az OTP Core korrigált nettó kamateredménye 4 milliárd forinttal elmaradt a 2021 negyedik negyedévi 107,7 milliárd forintos értéktől, így az OTP Core első negyedéves nettó kamatmarzsa az emelkedő hozamkörnyezet ellenére csökkent (negyedév/negyedév alapon 26, év/év alapon 4 bázisponttal), és mindössze 7 bázisponttal haladta meg a történelmi mélypontot jelentő 2020 negyedik negyedéves szintet.

Az OTP árfolyama tegnap újra nyomás alá került, 2,8 százalékot esett, idén már 45 százalékot zuhant az OTP árfolyama.