Hatalmas átalakulás jöhet a magyar bankoknál: küszöbön a digitális jegybankpénz

A pénz digitalizácója nem lehetőség, hanem szükségszerű, ezzel pedig nem csak a piaci szereplőknek, hanem a jegybankoknak is tisztában kell lennie. Egy fontos korszakváltás határán vagyunk - jelentette ki a Portfolio Future of Finance 2022 rendezvényen tartott előadásán Virág Barnabás, a jegybank alelnöke.

Egy ilyen mértékű átalakulás hátterében a jelenlegi rendszer korlátai is állhatnak. Ilyen az infláció, amit most még háborúsnak gondolunk és ebben van is igazaság, de a globális trendek azt mutatják, hogy ez csak egy fontos faktor. Azonban a globális adósságállományok növekedése is mutatja, hogy nem az egyetlen - magyarázta az alelnök.

Ezek mellett a geopolitikai folyamatok a múltban is a pénzügyi rendszerek átalkulásához vezettek.

Ma egy többpólusú világrend felé mozdulunk a korábbi egypólusú világrend felől. Nem véletlen, hogy Kínában ilyen szinten elől járnak a digitális jegybankpénzekkel kapcsolatos fejlesztések. 2020 a nagy átalakulásokat hozó évtized lesz. Fel fognak erősödni a célzott megoldások. Az átalakulásnak számos faktora lesz(az új globalizáció, a fenntarthatósági szempontok, a zöld fordulat, a digitális átállás és a demográfiai átállás). Lesznek olyan utak, amik előrelépést és lesznek amik visszalépést okoznak. Biztosan előlépést okoz például az internet. A fizikai térben pedig ismét felértékelődhetnek a lokális kapcsolatok és az erőforrások fenntarthatósága - ismertette Virág Barnabás.

Mit is jelent a (korábban említett) digitális jegybankpénz? A digitális jegybankpénz a garancia lehet a monetáris szuverenitás fenntartására. A pénztermelés kockázatainak kicsúcsosodását a 2008-2009-es válság hozta el. Ezután felerősödött a mikro és makroprudenciális kontroll. A cél az volt, hogy egyre szorosabb kontrollal bírjanak a jegybankok a kereskedelmi bankok eszközkezelései fölött. Ez egy szükséges dolog volt. És az, hogy egy ilyen súlyos válságban a bankrendszer stabilan áll a lábán részben ennek is köszönhető. Közben a bankrendszer irányából elindultak olyan változások, amik részben előremutatóak, részben további kockázatokat vetnek fel - mondta az MNB alelnöke.

A jövő pénzéhez kapcsolódó kérdések közül az egyik legfontosabb, hogy ki bocsátja majd ki. Véleményem szerint meg kell őrizni a jegybankok monopóliumát. Kérdés az is milyen fedezet kötődik hozzá. Szerintem a jövőben inkább az információ lehet ezek bázisa. Kulcskérdés ezen felül az is, hogy kinek a birtokába kerül majd ez az információ - magyarázta Virág

Emellett a fintech vállalatok megjelenése is kihívást jelent.  Sérülhet a banki közvetítés, kiberbiztonsági, fogyasztóvédelmi problémák is jöhetnek. A világban felgyorsulhat az a folyamat, amit úgy hívunk, hogy digitális dollarizáció, ez nyilván a világ egyes részen nem feltétlen dollarizáció, Európában inkább euróra értelmezhető. Az új szereplők megjelenése a jegybankok mellett egyébként a bankok számára is kihívást jelent - folytatta az alelnök.

Számos ország kutatja ezért a digitális jegybankpénzeket és többségük a lakossági felhasználókra fókuszálva teszi ezt.

A digitális jegybankpénz forrása főként a készpénz és betétállomány lesz. Ezen keresztül befolyásolhatja majd a likviditás  mennyiségét sé árát. A digitális jegybankpénz kamatozástól függetlenül hat majd a monetáris kondíciókra. Éppen ezért az eszköz monetáris politikai hatásaira a kezdetektől figyelmet kell fordítani - magyarázta Virág Barnabás.

A kamatozó digitális jegybankpénzzel célzottan erősödhet a transzmisszió. A kamatok a kereskedelmi bankok közbeiktatása nélkül hathatnak a háztartások fogyasztási és a vállalatok beruházási döntéseire. A változásokhoz való alkalmazkodás részeként a bankrendszerrel alkotott partnerség megújítására lesz szükség. 

Hegedűs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója a rendezvény későbbi előadásán a digitalizációs trendekről szólva arról beszélt, hogy a technológiai cégek térnyerése mellett nem szabad elfeledkezni arról, hogy a top tíz ilyen világcég mindegyike amerikai. A Big Tech cégek beléptek a bankszektor pénzforgalmi szegmensébe is, de banki licensszel még nem rendelkeznek, így a bankokra vonatkozó korlátozások és szoros felügyelet sem érinti őket.

A Big Tech cégek elsősorban a pénzforgalomra koncentrálnak, de a fedezetlen hitelezési tevékenységgel is elkezdtek foglalkozni. Az Apple és az Amazon is kibocsátott például hitelkártyát, de a felhasználók száma marginális (6,4 millió, illetve 21 millió) és a kibocsátás még bankokon keresztül megy. És hogy miért nincs még banki licensze a Big Tech cégeknek? Hát azért, meg a technológiai iparág egyelőre sokkal jövedelmezőbb és kevésbé szabályozott, m int a bankszektor - magyarázta a bankvezér.

A digitalizáció mellett az utóbbi évtized fontos trendfordulójának számít, hogy Kína meghatározó piaci szereplővé vált a banki mérlegfőösszeg alapján, persze kérdés, hogy ez mennyire lesz tartós. Ha megnézzük világ 5 legnagyobb bankcsoportja mérlegfőösszeg szerint, 2010-ben 4 volt ezek közül európai, 1 pedig amerikai. Jelenleg mind ötből négy kínai. A GDP növekedés is közel háromszoros volt Kínában az EU-ban látott 1,6-szorossal és az USA másfélszeresével szemben - ismertette Hegedűs Éva.

Eközben persze a legfontosabb gyakorlati változás, hogy a bankolás színtere a bankok helyett egyre inkább a digitális tér. Előtérben kerültek a mobiltelefonra optimalizált megoldások. Számlát nyitni ma már Videóbankon keresztül és szelfivel is lehet. A plasztikkártya helyett is egyre inkább dívik a mobilfizetés és ma már a hiteltermékek közül is egyre több érhető el digitálisan. A digitalizációnak pedig a Covid járvány is hatalmas lökést adott. Akár a az aktív banki ügyfelek számát, akár a digitális core termékek értékesítését, akár az e-kereskedelem növekedését nézzük, a folyamat gyakorlatilag kétszeresére gyorsult.