Magyarországon drágul leginkább az élelmiszer: az árstop ellenére is verjük a többi országot

2025-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3%-kal meghaladta az előző évit.

Vegyesen mozgott a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A szolidaritási hozzájárulás körüli vita új szintre lépett: a kincstár már nem tárgyal, hanem levonja a pénzt Budapesttől.

Decemberben 333 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet, a kivitel volumene 3,8%-kal, a behozatalé 7,9%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 380,07 forintról 381,30 forintra emelkedett 18 órakor.

A részvénypiac forgalma 23,0 milliárd forint volt, a vezető részvények a Mol kivételével gyengültek az előző napi záráshoz képest.

A rendkívüli hideg miatt 30%-kal nőtt a fogyasztás, az állam pedig komoly kedvezményt ad – de nem ingyen: az energiaszektor és az adófizetők fizetnek.

Az ipar sem mentes a problémáktól: a győri Audi Hungaria januárban bejelentette, hogy nem tölti be a fluktuáció és nyugdíjazás miatt megüresedő pozíciókat.

Az atomenergia újra stratégiai jelentőségűvé válik, ahogy az adatközpontok energiaigénye nő, a klímacélok szigorodnak, és az energiabiztonság felértékelődik.

Áder János volt köztársasági elnököt, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökét a február végén induló Planet Budapest 2026 kapcsán kérdeztünk.

Az eurózóna 2026. január 1-jével, Bulgária csatlakozásával bővült 21 tagúra.

Megkezdődött a mai Kormányinfó, ahol Gulyás Gergely és Vitályos Eszter ismertetik a kabinet aktuális döntéseit és azok hátterét.