Friss infók derültek ki a 2023-as rezsicsökkentésről: ez nagyon fog fájni Magyarországnak

Közzétette legújabb véleményét a Költségvetési Tanács a 2023-as költségvetés tervezetéről. A dokumentum címe A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet tervezetének véleményezéséről és az államadósságszabály teljesülésével kapcsolatos állásfoglalásáról. A vélemény kitér rá, hogy Varga Mihály december 23-án küldte meg számukra a véleményezett dokumentumot. A három fős testület - melynek elnöke Kovács Árpád, tagja Matolcsy György, az MNB elnöke és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke - december 27-én tartotta meg ülését, és hozott határozat a költségvetés tervezetről.

A dokumentumból kiolvasható főbb megállapítások, amelyek jellemezni fogják az új - várhatóan napokban közzéteendő - büdzsét:

• 1,5%-os gazdasági növekedésre alapozza a kormány a költségvetést.
• Fennmarad a rezsicsökkentés rendszere,
• az eredetileg tervezettnél magasabb mértékben - vagyis 15%-kal - emelkednek a nyugdíjak, és folytatódik a családok támogatása.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen változások érinthetik 2023-ban a CSOK-ot, babavárót: mutatjuk, ki járhat jól vele

Már biztos, hogy változik a csok 2023-ban. De vajon mire számíthatnak a családok?

• A közintézmények energiaköltségeit részlegesen kompenzálják.
• Az állam által fizetendő kamatkiadások az eredetileg tervezettnél lényegesen magasabbak lesznek.
• Az ESA hiány az eredeti 3,5%-ról 3,9%-ra emelkedik a GDP arányában. Ha a tervezettnél jobban nőne jövőre a GDP, akkor az ebből származó többletbevételt a kormány a hiány lefaragására fordítja - a Költségvetési Tanács szerint a hiányt 3%-ra kellene lefaragni.
• A KT szerint a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatainak teljesíthetősége kockázatot hordoz.
• Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapulnak, és egyes sorokon meg is haladják az adóalapok várt növekedését.
• Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozása tartalmaz többlet kiadási előirányzatot a rendelettervezet, de a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi.
• A nominális GDP 16,6%-kal emelkedik jövőre, ami támogatja az államadósság csökkentését. A tervek szerint az adósságráta 74%-ról 70,2%-ra mérséklődik.
• A Rezsivédelmi Alap 2023. évi kiadási előirányzatainak összege a korábbi 670 milliárd forintról 2610 milliárd forintra emelkedett.

A lakossági energiafogyasztást érintő kedvezményes tarifák átlagos fogyasztási szintig történő fenntartására előirányzott összeg a korábbi 600 milliárd forintról 1458,2 milliárd forintra nő.

• Az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok energiaszámla-kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett. Itt a KT a dokumentumban megemlíti, hogy szélesebb az érintett intézmények köre.
• Szintén a Rezsivédelmi Alapból fizeti ki az állam a versenyszektornak járó energiakrízis miatti mentőprogramok kiadásait, összesen 279 milliárd forint összegben betervezve.
• A kiadások fedezetét a 2022. júniusában bevezetett ,,extraprofit'' különadók és a bányajáradék összesen 1411,7 milliárd forint várható bevételeinek az Alapba történő becsatomázásával és további 1198,3 milliárd forint központi támogatással teremtik meg.
• A Honvédelmi Alap kiadási főösszege a módosítás során nem változott az eredeti költségvetésitörvény előirányzatához képest, ugyanakkor az Alap forrásszerkezete megváltozott. Az Alap bevételei közül kikerült a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel, helyette a pénzügyi szervezetek befizetéseiből származó 358 milliárd forint és a biztosítási adóból várt 219,4 milliárd forint mellett 264,6 milliárd forint összegű közvetlen központi költségvetési támogatás biztosítja a tervezett 842 milliárd forint összegű kiadás fonását.
• A nettó pénzforgalmi kamatkiadások 310 milliárd forinttal emelkedtek a módosításban az eredeti költségvetési törvény előirányzatához képest. A magasabb nettó kiadást a bruttó kamatkiadások 430 milliárd forintos, valamint a kamatbevételek 120 milliárd forintos emelkedése okozza. A kamatkiadások emelkedését a költségvetési törvény készítése óta megvalósult hozamemelkedés magyarázza.
• A központi tartalékok főösszege 418,2 milliárd forinttal 977,2 milliárd forintra emelkedett az eredeti költségvetési törvény előirányzathoz képest. A szabad tartalékoknak tekinthető előirányzatok összege 462,7 milliárd forint. A kormányzati rendkívüli intézkedések tartalékkeret a korábbi 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra emelkedett, követve a központi költségvetés kiadási főösszegének növekedését. A kormányzati bérintézkedésekre forrást biztosító céltartalék előirányzatok 335,2 milliárd forinttal 514,5 milliárd forintra növekedett az eredetileg elfogadott költségvetési törvény előirányzatához képest. Ugyanakkor a felhasználás egy új céllal bővült - olvasható a Tanács véleményében, azonban az nem derül ki, hogy mi is ez az új cél.
• Az Uniótól származó bevételek 2285,69 milliárd forintot, míg a kiadások 3793,5 milliárd forintot tesznek ki 44,2, illetve 28,3 szézalékkal haladva meg a 2022-es várható teljesítést. A költségvetés reálisan számol a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, illetve a 2021-2027. évi operatív programok finanszírozására beérkező uniós bevételekkel. Ennek ellenére változatlanul jelentős e programok központi költségvetésből történő megelőlegezése.

A Költségvetési Tanács véleményében hangsúlyozta, hogy az eddig kőbe vésett 3,5%-os hiánycélt a kormány váratlanul mégis felemelte. A Rezsivédelmi Alap kiadási összegét brutális mértékben emelték meg, viszont az emelkedést csak részben magyarázza a lakossági rezsicsökkentés rendszerének megdrágulása.