Súlyos bírságokra számíthatnak ezek a magyarok: lecsap az adóhatóság, nincs kegyelem

Ausztriára, az Egyesült Királyságra, Hollandiára, Finnországra, Spanyolországra, Olaszországra, Franciaországra, Lengyelországra Portugáliára és Magyarországra terjedt ki a Niveus Consulting Group kérdőíves felmérése, amely során az adóellenőrzések területét járták körbe. A felmérés főbb eredményei a következők lettek:

Milyen gyakori a vállalkozásoknál az adóellenőrzés?

Ausztriában és az Egyesült Királyságban, 2-3 évente számíthat egy cég adóellenőrzésre, mérettől függetlenül. Franciaország és Lengyelország ennél szigorúbb; náluk évente kerülhet erre sor. Portugália vegyes rendszert dolgozott ki; a nagyobb cégek évente, a kisebbek 2-3 évente kerülnek sorra. Magyarország Hollandiával és Finnországgal " játszik egy ligában”; nálunk döntően csak a nagyvállalatokat ellenőrzik, a kis-és középvállalatokat jellemzően békén hagyják.

Mely esetekben kerül sor leggyakrabban adóellenőrzésre?

Itt nincsenek számottevő eltérések Magyarország és külföld között. Döntően 3 esetben számíthatnak a vállalatok „látogatásra” az adóhatóságtól: tartós veszteséges működés, kockázatosnak minősülő tevékenységi kör (például láncügylet) és adóbevallás hiánya esetén. Nálunk valamivel szigorúbb a NAV; a végelszámolás alatt álló cégeket is ellenőrzik. Iparágakat nézve tavaly leginkább a hardver kereskedőket, fémkereskedőket, webshopokat, élelmiszerforgalmazókat, gépjárműkereskedőket, építőipari cégeket és futárcégeket ellenőrizték nálunk. - mondta Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.

Mennyi ideig tart az adóellenőrzés?

Két csoportra oszthatóak az országok; azokra, ahol legfeljebb 90 napig tart egy adóellenőrzés és ahol akár 180 napig is eltarthat. Előbbiekhez tartozik az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Franciaország. Mindenhol máshol, így Magyarországon is egy adóellenőrzés eltarthat akár hat hónapig, vagy még tovább is. A gyakorlat azonban idehaza azt mutatja, hogy átlagosan 3-4 hónap alatt végeznek a vizsgálattal.

Mennyi bírságot szabhat ki az adóhivatal adóellenőrzés során?

Változó képet mutatnak az országok; Ausztriában és az Egyesült Királyságban az adókülönbözet 100 százalékát is megkaphatja a vizsgált cég bírságként. Hollandiában ez az arány 50%, kivéve adóhiány megállapítása esetén, ahol 100%. Finnországban nincsen limitje a bírság mértékének, Spanyolországban akár az adókülönbözet 150%-a is lehet a bírság. Olaszország veri a mezőnyt a maga 180%-val (ami a gyakorlatban inkább 90% szokott lenni).

Lengyelországban maximum 33 503 040 zloty a bírság. Portugáliában változik a mértéke, attól függően, hogy mire szabják ki, például adóhiány feltárása esetén a szankciók az esedékes adó 30%-ától 100%-ig terjednek, legfeljebb 165 ezereuró szándékosság és 45 000 euró gondatlanság esetén.  Könyvelési hiányosságok esetén pedig maximum 10 ezer Euróval sújthatják a cégeket.

Magyarországon adóhiány esetén az adóhiány 200%-a is lehet a bírság maximális mértéke.  Ez azonban csak eltitkolt jövedelem, hamis okmányok, könyvek, nyilvántartások felhasználása, okmányok, könyvek, nyilvántartások meghamisítása, megsemmisítése esetén, vagy kockázatos adózóknál fordulhat elő.  

• Transzferár nyilvántartás hiányakor a 2023 pénzügyi évtől 5 millió forint szabható ki (kb. 12 500 euró) / dokumentumtípus (helyi dokumentum és fődokumentum), amely megduplázható ismételt jogsértés esetén.                                                                                     
• Be nem jelentett foglalkoztatott alkalmazása esetén a bírság  1 millió forint (kb. 2500 euró). Számla nem megfelelő megőrzésekor (utóbbi kizárólag elektronikus számlák esetén) 1 millió Ft (kb. 2500 euró), nem megfelelő kiállítás esetén: 500 ezer forint (kb. 1250 euró), papír alapú számláknál nem megfelelő megőrzés: 500 ezer forint (körülbelül: 1250 EUR) /számla.
• Könyvelési hiányosságok esetén: 500 ezer forint a bírság.

Létezik adóellenőrzés mellett ún. megelőző figyelmeztető eljárás?

Egyik országban sem létezik ilyen eljárás, kivéve Magyarországon. A Niveus Consulting Group kiemelte, hogy ennek oka abban lehet, hogy míg máshol az adóellenőrzések során is eleve együttműködőbb az adóhatóság, nálunk gyakran büntetéssel végződött/végződik a vizsgálat. Ez a szemléletbeli különbség indokolta Magyarországon a jogkövetési vizsgálatot.

Nálunk 2018-ban az adózás rendje és az adóigazgatás eljárás szabályai jelentős változásokon esetek át. Azóta a le nem zárt adómegállapítási időszakok tekintetében két típusú adóhatósági ellenőrzés létezik: az adóellenőrzés és a jogkövetési vizsgálat.

A jogkövetési vizsgálat esetén az adóhatóság kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval a feltárt hibák, hiányosságok elhárítása érdekében. A támogatási eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás során feltárt jogsértésekért legfeljebb mulasztási bírságot szabhatnak ki. A támogatási eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság az adózó ellenőrzését rendelheti el. A vizsgálat során az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a vonatkozó jogszabályokban előírt egyedi közigazgatási adózási kötelezettségének, ezen túlmenően adatgyűjtést végezhet, illetve ellenőrizheti az érintett gazdasági események valódiságát.

Míg az adóellenőrzés ellenőrzéssel lezárt időszakot eredményez és az adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének vizsgálatára irányul, addig a jogkövetési vizsgálat az egyéb adókötelezettségek teljesítésének ellenőrzését célozza meg és ellenőrzéssel lezárt időszakot nem keletkeztet. Lényeges különbség továbbá az is, hogy jogkövetési vizsgálat – ellentétben az adóellenőrzéssel - a bevallási időszak lezárását megelőzően is végezhető.

– foglalta össze Bagdi Lajos. Az egyre szofisztikáltabb kockázatelemzésnek köszönhetően az elmúlt években jelentős csökkenés állt be az adóhatóság ellenőrzéseinek számában. 2017 óta lényegében megfeleződött az egy évre jutó adóellenőrzések száma. Ugyanakkor ez a csökkenő tendencia kizárólag az adóellenőrzésekre igaz, a jogkövetési vizsgálatokra nem, amelyek számában az elmúlt 4 évben gyakorlatilag nem volt jelentős változás.