Válságba kerülhet a magyar mezőgazdaság: erről rengeteg gazda nem vesz tudomást, pedig sok múlik rajta

„Védjük meg a talajt az utódainknak! Ez vezérelt minket, amikor termékeinket fejlesztettük” – hangsúlyozza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. „Rendszerünk egy olyan megoldást kínál, mely alkalmas lesz arra, hogy a gazdák elkezdjék a talajéletet feléleszteni. Termékeinkkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot.”

Hogyan mentek tönkre a magyar földek?

A szakember szerint lesújtó eredményeket tapasztalunk, ha hazánk művelésbe vont földjeinek talajéletét vizsgáljuk. Megállapítható, hogy a 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40%-ára csökkent. Kiéheztettük talajainkat és szennyeztük a légkört.

Nyugat-Európában úgynevezett vegyes gazdaságok vannak – tehát a növénytermesztés és az állattartás nem válik szét egymástól

– magyarázza a szakember. „Magyarországon a rendszerváltást követő 20 évben a szarvasmarha állomány 70 százaléka, a sertés állomány 60 százaléka tűnt el, a baromfi termelés se érte el a 30 évvel ezelőtti szintet. Ha egy gazdaságban már nem tartanak állatot, nem képződik szerves tárgya. Ha nem képződik szerves tárgya, nincs mit visszavigyünk a szántóföldre. 20-25 évvel ezelőtt a búza és kukorica szembetakarítása után még beszecskázták és beszántották a szárat, tehát visszaadták a talajnak a szerves anyag több mint 50 százalékát. Ma már azonban ez is az égetőművekben köt ki, így azt a maradék szerves anyagot is elviszik a gazdák a földből, amiből a talajélet táplálkozna.”

Miért nem működik a műtrágyázás?

A hozamlemaradás szoros kapcsolatban van a hiányos és egyoldalú műtrágyázással is - írják. A műtrágyával ammóniumnitrátot és káliumszulfátot visznek be a talajba. Ezek a talajvízzel találkozva savanyú kémhatást (savas PH-t) eredményeznek. A talaj PH-ja optimális esetben semleges, tehát 7 érték körül van – ez segíti a növényt abban, hogy a megfelelő talajzónából fel tudja venni a tápanyagot.

„A műtrágyázás eredményeképpen azonban a talaj PH-ja 5,5 – 5,8 közé csökken, savas közeget hoz létre, melyben a tápanyagok felszívódása korlátozott. Mindenféleképpen vegyük figyelembe, hogy aki a korábbi, egyoldalú műtrágya tápanyagpótlási rendszert tartja életben, az tovább savanyítja a talaját, ezáltal tovább konzerválja az alacsony hozamokat” – hangsúlyozza a Bio-Fer termékeket gyártó Master Good cégcsoport tulajdonosa, id. Bárány László.

Van továbbá egy másik tényező is, mely fokozza a negatív hatást: ha nagy mennyiségű csapadék érkezik. A gazdák vízben oldódó műtrágyával dolgoznak. Ezeket a gyártás folyamán folyékony halmazállapotból kristályosítják vissza. Ha komoly csapadékmennyiséggel találkoznak, feloldódnak, és a talajvízzel együtt elindulnak lefelé, a gyökérzóna alá, így a növény nem tudja felszívni őket.

A műtrágyának még az ára is elszállt

Nem elhanyagolható szempont a műtrágyával szemben a kalkulálható ár sem. A háborús válság következménye volt, hogy előbb elszálltak az energiaárak, ennek következtében a szakember szerint a műtrágya árak is szinte megfizethetetlenek lettek - írják. Bár az energiaárak csökkentek, az oroszok nemrégiben bejelentették, hogy lezárják a gabonafolyosót valamint a műtrágya exportot. Néhány nap alatt ismét húsz százalékkal emelkedett a műtrágya ára. 

Az EU is előírta az egyoldalú műtrágyázás csökkentését

„Azok a gazdák, akik szerves trágyával dolgoznak, hektáronként 10, maximum 15 ezer forint többlettámogatást kaphatnak. Ha nem viszik be a szerves trágyát, elesnek ettől a többletbevételtől. Ezzel a tápanyagpótlással a termelési potenciál is megőrizhető, tehát nem kell lemondani 5-10 százaléknyi többlethozamról ill. a támogatásnak köszönhetően olcsóbban szerezhetik be a szükséges szerves trágyát” – emeli ki id. Bárány László.