Megszólalt Hernádi Zsolt: Az új világrendben Európa helyzete nem túl kedvező

Hernádi szerint a piac működését egyre inkább kormányzati szobákból igyekeznek megszabni, emiatt pedig kezd eltűnni a racionalitás. „Redundáns kapacitásokat hozunk létre, hogy megfeleljünk bizonyos előírásoknak” – mondta ezzel kapcsolatban. Ezek a folyamatok, továbbá az extra adók és az ársapkák csökkentik Európa versenyképességét. „A különadók olyan kavicsok a cipőnkben, melyek segítenek minket a hegy megmászásában” - mondta.

Az elnök-vezérigazgató szerint Európa versenyképességgel kapcsolatos problémái nem újkeletű dolgok, ám a közelmúltban a helyzet súlyosbodott. A mostani energiapolitika miatt az energiaintenzív iparágak elkezdték elhagyni Európát, így ez már nem csak versenyképességi, hanem szuverenitási szempontból is aggályos. Hernádi példaként hozta fel a covid-járványt, amikor kiderült, hogy már olyan alapvető dolgokat sem gyártanak Európában, mint C-vitamin és szájmaszk.

A morális szempontok megelőzték az üzleti racionalitás kérdését, ez pedig negatívan hat a versenyképességre

– mondta Hernádi Zsolt. Ma az energiahordozókat sokkal magasabb áron és hosszabb útvonalon – a Távol-Keletről, Indiából - szerezzük be. Ráadásul ezek sokszor ugyanúgy orosz eredetűek, mint korábban.

A szankciókkal kapcsolatban elmondta, hogy azok új függőségeket hoztak létre. Külön kiemelte az LNG-t, amelynek korábban csak kiegészítő funkciója volt Európa földgázellátásban, mostanra azonban ez lett a meghatározó földgázforrás. Hernádi szerint ennek elsősorban az Egyesült Államok a haszonélvezője, de egyébként Oroszország is jelentős szereplője ennek a piacnak.

Hernádi azt is elmondta, hogy jelenleg 34 LNG-importterminál van építés vagy tervezés alatt az Európai Unióban. „Ezektől nyilván majd azt várják, hogy meg is térüljenek, miközben a földgázt elvben ki akarnánk váltani”. Az energiahordozókkal kapcsolatban még elhangzott, hogy tavaly volt olyan időszak, amikor Európában az energia ára az amerikai árak ötszöröse volt.

Ugyancsak az európai versenyképesség ellen hat, hogy az öreg kontinens elsősorban büntetéssel, kötelező érvényű energiahatékonysági célkitűzésekkel igyekszik elérni a zöld átállást, miközben piaci oldalról nincsenek ösztönözve a vállalatok. Ezzel szemben az Egyesült Államokban támogatásokkal ösztönzik ezt a folyamatot. Mindennek van egy olyan hatása is, a jobb piaci feltételeket látva a cégek elkezdtek áttelepülni Amerikába.

Érdekeltséget kell tenni a feladatok mellé, különben azok nem fognak teljesülni

- mondta a fentiekkel kapcsolatban.

Ugyancsak csökkenti az európai versenyképességet a globális minimumadó bevezetése, hiszen azt más, rendkívül fontos államok - például Kína - nem fogják bevezetni.

Európa így múzeum marad, hiszen ipari termelés nélkül nem tudunk tartós növekedést és jólétet biztosítani

– mondta Hernádi Zsolt.

Előadása végén Hernádi részletesebben foglalkozott a zöld átmenet problémájával is. Szerinte jelenleg még csak nem is látszik, hogy milyen technológiával lehetne ezt megoldani. Kiemelte továbbá, hogy még nem volt olyan energiaforrás, aminek a felhasználását érdemben csökkenteni tudtuk volna – dacára az új források megjelenésének. Példaként a hagyományos biomasszát (fát) emelte ki – bár ez az energiaforrás sokat vesztett a jelentőségéből, összességéből ma mégis sokkal többet használunk el belőle, mint az ipari forradalom kezdetén. „Minden új forrás a megnövekedett igények kielégítésére lesz fordítva, nem a régiek kiváltására.”

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás