Hatalmas a pánik Vietnámban: Donald Trump újabb Vietnámi háborúra készül?

Egy frissen nyilvánosságra került jelentés szerint, miközben Vietnam egy évvel ezelőtt a legmagasabb diplomáciai szintre emelte kapcsolatait Washingtonnal, az ország katonai vezetése egy lehetséges amerikai "agresszív háborúra" készül, és az Egyesült Államokat "harcias" hatalomnak tekinti.

A vietnámi Védelmi Minisztérium által 2024 augusztusában készített, "A 2. amerikai inváziós terv" című dokumentum szerint az USA és szövetségesei "készek nem hagyományos hadviselési formákat alkalmazni és katonai beavatkozást végrehajtani, sőt nagyszabású inváziókat indítani olyan országok és területek ellen, amelyek eltérnek az érdekszférájától".

Bár a dokumentum megjegyzi, hogy jelenleg csekély a Vietnam elleni háború kockázata, a vietnámi vezetők szerint az USA harcias természete miatt ébernek kell lenniük, hogy megakadályozzák, hogy az USA és szövetségesei "ürügyet teremtsenek" országuk megtámadására.

A The 88 Project nevű emberi jogi szervezet által közzétett jelentés szerint a vietnámi katonai elemzők úgy látják, hogy három amerikai adminisztráció – Barack Obama, Donald Trump első ciklusa és Joe Biden elnöksége – alatt Washington egyre inkább katonai és egyéb kapcsolatokat épít ki ázsiai nemzetekkel, hogy "frontot alakítson ki Kína ellen".

Joe Biden 2023-ban Átfogó Stratégiai Partnerséget írt alá Vietnammal, a legmagasabb diplomáciai szintre emelve a két ország kapcsolatát, Oroszországhoz és Kínához hasonlóan megbízható partnerként. A 2024-es katonai dokumentumban azonban a vietnámi tervezők azt állítják, hogy bár az USA "partnerként és fontos láncszemként" tekint Vietnamra, egyúttal "terjeszteni és rákényszeríteni akarja értékeit a szabadság, demokrácia, emberi jogok, etnikai hovatartozás és vallás tekintetében", hogy fokozatosan megváltoztassa az ország szocialista kormányát.

A 2. amerikai inváziós terv az egyik legvilágosabb betekintést nyújtja Vietnam külpolitikájába, írta Ben Swanton, a The 88 Project társigazgatója elemzésében. Azt mutatja, hogy Hanoi korántsem stratégiai partnerként tekint az USA-ra, hanem egzisztenciális fenyegetésként, és nincs szándékában csatlakozni a Kína-ellenes szövetségéhez.

Nguyen Khac Giang, a szingapúri ISEAS–Yusof Ishak Intézet kutatóközpont munkatársa szerint a tervek rávilágítanak a vietnámi politikai vezetésen belüli feszültségekre, ahol a Kommunista Párt konzervatív, katonai irányzatú frakciója régóta foglalkozik a rezsimre leselkedő külső veszélyekkel.

Zachary Abuza, a washingtoni National War College professzora szerint a vietnámi hadseregnek még mindig "nagyon hosszú emlékezete van" az 1975-ben véget ért amerikai háborúról. Míg a nyugati diplomaták hajlamosak voltak úgy látni, hogy Hanoi leginkább a lehetséges kínai agressziótól tart, a dokumentum megerősíti, hogy a vezetők legnagyobb félelme valójában egy "színes forradalom" lehetősége.

Miközben Kína és Vietnam területi követelések miatt nézeteltérésben áll a Dél-kínai-tengeren, a dokumentumok Kínát inkább regionális riválisként, mintsem az USA-hoz hasonló fenyegetésként ábrázolják. "Kína nem jelent egzisztenciális fenyegetést a (vietnámi) Kommunista Pártra nézve", mondta Abuza.

To Lam vietnámi vezető alatt, aki körülbelül a dokumentum megírásával egy időben lett a Kommunista Párt főtitkára, az ország lépéseket tett az USA-val való kapcsolatok megerősítésére, különösen Trump alatt. Lam a múlt hónapban újra főtitkár lett, és várhatóan az elnöki tisztséget is betölti majd, ami évtizedek óta a legerősebb vezetővé tenné.