Megszólalt a monetáris tanács tagja: nem enged tovább az MNB a kamatokból, mi lesz ebből?

A pozitív reálkamatra szükség van az infláció letöréséhez, ezzel pedig a legtöbbet lehet tenni a növekedés érdekében Magyarországon a mostani változékony és veszélyes világgazdasági környezetben. A fejlett és a fejlődő vagy felzárkózó országok jegybankjainak túlnyomó többsége, így az MNB is, az inflációcsökkentés egyik fontos eszközének tekinti a pozitív reálkamat fenntartását

– mondta a Világgazdaságnak Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának a tagja. Szerinte nagyban függ a globális környezettől is, hogy mekkora pozitív reálkamatot érdemes fenntartani Magyarországon. A gazdaságtörténelem egyértelmű tanulsága: amikor a nagy fejlett piacokon gyorsan emelkednek a hozamok, a feltörekvő piacokon egyre nő a hullámzás veszélye – tette hozzá.

A Monetáris Tanács tagját arról is kérdezték, hogy a jegybank korábban jelentős gazdaságélénkítő programokat indított, szerinte most nincs szó hasonlók indításáról, elsődleges feladatukra, az infláció letörésére, illetve a pénzügyi rendszer stabilitására összpontosítanak.

Az elsődleges cél az árstabilitás biztosítása, az infláció visszaterelése a 2-4 százalékos sávba; a második pedig a pénzügyi stabilitás megőrzése. Ezen célok teljesítése esetén támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját, valamint segítheti a magyar gazdaság zöld átállását

– szögezte le Pleschinger.

A piac által az év végére várt 11 százalék körüli kamatszint akkor érhető el, amennyiben nem jön közbe semmilyen váratlan esemény, mint például a tavaly őszihez hasonló piaci turbulenciák, újabb háború, drasztikus energiaár-emelkedés, illetve az infláció decemberre valóban a 7-8 százalékos sávban alakul – mondta a Monetáris Tanács tagja.

A kamatdöntő ülésen a tanácstagok többféle forgatókönyvet is tárgyaltak, a később közölt jegyzőkönyvből fog kiderülni, hogy egyhangú döntést hoztak-e, vagy volt, aki másképp szavazott (az ülés után Virág Barnabás egyhangú döntésről beszélt). A monetáris testület tagja elárulta: az 50, a 75 és a 100 bázispontos csökkentés alternatíváit vizsgálták meg, és egyértelműen arra jutottak: lassítanak a kamatvágások tempóján, így született meg a 75 bázispontos lazítás.