Nem áll le az MNB: tényleg eljött a látványos kamatcsökkentés ideje Magyarországon?

Összesen 75 bázisponttal, 12,25 százalékra csökkentette az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa, illetve ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két szélét is ugyanennyivel húzták lejjebb – derül ki a jegybank oldalán megjelent határozatból. Elemzők szerint a jövőben is maradhat az MNB jelenlegi óvatos dezinflációs hozzááláása.

Suppan Gergely: az alapkamat csökkentésének folytatására számítunk

A kockázati környezet külső feltételei között bár az utóbbi hetekben megugrottak a gáz- és áramárak, továbbra is érdemben elmaradnak az év eleji szintekhez képest, az európai és hazai gáztárolók feltöltöttségi szintje megfelelő. A nemzetközi befektetői hangulat romlott, amit a geopolitikai feszültségek váratlan kiéleződése mellett a nagy jegybankok magas kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződései okoztak, amit a fejlett piaci hozamok emelkedése kisért

– közölte Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. Továbbra is belátható közelségben van a Fed kamatemelési ciklusának vége, míg az EKB igen nagy valószínűséggel elérte azt. A belső feltételek közül a hazai devizapiac kisebb kilengéseket mutatott, de sikerült szűk sávban stabilizálódnia, stabil maradt az állampapírpiac, az aukciókon megfelelő a kereslet, valamint érdemi javulás után pozitívba fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege, míg az uniós forrásokhoz való hozzáférésről kedvező értesülések láttak napvilágot, azonban ez még nem következett be. A korábbi üzenetek szerint jegybank a továbbra kiemelten figyeli, hogy a külkereskedelmi, valamint a folyó fizetési mérlegben folytatódnak-e a pozitív tendenciák, tartós marad-e a cserearány javulása, fennmarad-e a piaci stabilitás a deviza-, az állampapír-, és a swappiacokon, valamint hogyan alakulnak a jegybanki kamatpolitikák és a befektetői kockázatvállalás.

Az MNB a legutóbbi prognózisában a korábbi 16,5-18,5%-os sávról 17,6-18,1% közé szűkítette idei inflációs várakozását, míg a jövő évit – főként az üzemanyagok jövedéki adóemelése, valamint az olajárak emelkedésének áthúzódó hatása miatt – 3,5-5,5%-ról 4-6% közé emelte. Az idei GDP növekedési előrejelzését 0-1,5%-ról -0,5-0,5% közé, a jövő évit pedig 3,5-4,5%-ról 3-4%-ra rontotta.

Suppan Gergely a kilátásokkal kapcsolatban kifejtette, mivel a jegybank várakozásai, valamint a várakozásunk szerint is, az év végére igen meredeken csökkenhet az infláció, valamint a hazai gazdaság sérülékenysége, az év utolsó hónapjaiban az alapkamat csökkentésének folytatására számítunk, ami decemberre 11%-ra mérséklődhet, esetlegesen minimális lefelé mutató kockázat mellett. A kamatcsökkentési ciklus a jövő évben is folytatódhat, azonban a jegybank a pozitív reálkamat fenntartását szükségesnek tartja, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 6%-ra csökkenhet az alapkamat. A kamatcsökkentési ciklus azonban némileg lassabb, elnyújtottabb lehet, mivel egyrészt az üzemanyagárak megugrása miatt az infláció, másrészt a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatok hosszabb ideig való fenntartása melletti elköteleződése által okozott nemzetközi hangulatromlás óvatosságot indokolnak.

Az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem várunk jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában. Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok. Harmadrészt a reálkamat már pozitívvá vált, az infláció meredek csökkenése miatt pedig a következő hónapokban érdemben tágulhat, így az elvárt hozamot is csökkenhet. Negyedrészt a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása a kockázati felárak szűkülését eredményezheti.

A forintot ugyanakkor az elmúlt hetekben gyengítette a fejlett piaci hozamemelkedések miatti nemzetközi hangulatromlás, azonban átmeneti kisebb kilengés után stabilizálódni tudott a forint árfolyama.

A forint árfolyama így a kettős hatások eredményeképpen az év végéig a 380-390-es sávban stabilizálódhat, az év végére pedig kismértékben, 378-ra erősödhet, bár kilengések nem zárhatók ki se a gyengébb, se az erősebb irányba, azonban jóval kisebb mértékűek lehetnek a tavalyi turbulenciákhoz képest. Gyengébb irányba esetlegesen nem várt nemzetközi piaci turbulenciák, erősebb irányba az uniós forrásokhoz való hozzáférés vezetheti a forint árfolyamát.

Nagy János: a következő hónapban is hasonló csökkentés jöhet

A Monetáris Tanács mai ülésén a jegybank ezúttal 75 bázisponttal csökkentette az effektív kamatszintet, így holnaptól 12,25 százalékon az alapkamat. A lépés mértéke meghaladta az 50 pontos várakozásunkkal egybeeső elemzői konszenzust

– közölte Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője, hozzátéve: ezzel párhuzamosan a kamatfolyosó két széle is hasonló mértékben változott, így a jegybanki betéti kamat holnaptól 11,25, a fedezett hitel rátája pedig 13,25 százalékon áll.

Az indoklás szerint az erőteljes dezinflációs folyamat, valamint a külső sérülékenység mérséklődése tette lehetővé a mai lépést. A jegybanki közlemény szerint a globális kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat volatilitása továbbra is óvatos és körültekintő megközelítést igényel majd a közeljövőben és ennek, illetve a beérkező adatoknak megfelelően hozza majd meg a döntéseit a hazai központi bank. A szeptemberben pozitív tartományba lépő visszatekintő reálkamatszint emelkedhet az elkövetkezendő időszakban, ami az MNB értékelése szerint segítheti a további dezinflációt.

Bár a korábban beégett 100 pontos lépésközhöz képest visszafogottabb a mostani ütem, az óvatosság, fokozatosság elvének és az elfogadhatatlanul magas infláció szeptemberi hangsúlyozása alacsonyabb csökkentési mértékre engedtek következtetni. A felsoroltak tekintetében valamelyest puhult a jegybanki kommunikáció. A következő hónapban is a mostanihoz hasonló, 75 pontos lépésre számítunk a mai bejelentések alapján

– írta kommentárjában.