Magyarország az uniós szégyenpadon: kiderült, nagyon messze vagyunk a felzárkózástól

Az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntarthatósági célkitűzései között fontos szerepet játszik a hetedik témakör, amelyik a megfizethető és zöld energiához való hozzáférés megteremtését várja el a tagállamoktól. Egy lengyel közgazdászok által készített tanulmány szerint ezen a területen jelentős előrelépést tett az Európai Unió valamennyi tagállama. Van olyan ország, amely már 2021-re elérte az ezen a téren kitűzött célok egy részét - írja közleményében a K&H.

A célok eléréséhez a legközelebb Svédország áll, amelyet Dánia, Észtország és Ausztria követ. Málta javított a legtöbbet, és nagy előrelépést ért el Ciprus, Lettország és Belgium is ‒ bár ezek előtt az országok előtt még hosszú út áll. A kitűzött céloktól Bulgária áll a legtávolabb.

Célkövetés változó tempóban

A tanulmány szerzői szerint az előrehaladás rendszerszintű, és az EU tagállamai közötti különbségek egyértelműen csökkentek. A közgazdászok a 2010 és 2021 közötti időszakot vizsgálták. Hét mérőszámból állították össze mutatójukat, amely jelzi, hogy mennyit lépett előre egy ország a kitűzött célok felé. A kombinált index három eleme az Európai Bizottság által kitűzött három célérték, míg a másik négy érték esetében a 2015-ben a legjobban teljesítő országok szintjét vették alapul a kutatók.

A kutatás szerint több ország már 2021-re elérte a 2030-ra kitűzött célértékeket legalább az egyik mutató tekintetében. Spanyolország, Málta és Portugália például elérte a kitűzött célt a háztartásonként egy személyre jutó átlagos energiafogyasztás tekintetében. Dánia, Írország és Luxemburg elérte az energiatermelékenységre vonatkozó célt, amely a nemzetgazdaságok méretéhez viszonyítja az energiafelhasználásukat.

Svédország, Finnország és Lettország teljesítette azt a célt, hogy a végső energiafogyasztás 40 százalékát megújuló energiaforrásokból, nem kis részben vízierőművekből nyerik. Dánia pedig közel áll a kitűzött célok eléréséhez ‒ Svédország után a második –, annak ellenére, hogy az EU tagállamai közül a legkevesebb előrelépést produkálta az előző évtizedben.

Magyarország 2020-ig ütemesen csökkentette lemaradását, de ez a tendencia 2021-ben megfordult. Hazánk teljesítménye összességében hátulról az ötödik helyre elegendő.

Kevés a hazai megújuló energia

A lengyel közgazdászok tanulmánya összecseng a szakértő tapasztalatával.

Az elmúlt években a hazai vállalatok zöld energia-felhasználásának aránya csökkent

– mondja Suba Levente, a pénzintézet fenntarthatósági vezetője. A K&H fenntarthatósági index-kutatásának 2023 év végi adataiból az derül ki, hogy a hazai cégeknek mindössze 2-3 százaléka vásárol zöld energiát.

A szakértő az energiarendszer fejlesztéséről napvilágot látott információk alapján optimista:

A háztartási napelemek és a napelemparkok terjedése, a villamosenergia-tárolás fejlődése, a szivattyús vízerőmű elképzelése, végső soron az új atomerőművi blokkok egyaránt a tisztább, fenntarthatóbb energiatermelés irányába való elmozdulást jelzik. Így pedig várhatóan gyorsuló tempóban kerülünk közelebb a kitűzött célokhoz, a tiszta és megfizethető energia Magyarországon is egyre nagyobb mértékben elérhetővé válik a háztartások és a vállalkozások számára is

– tette hozzá Suba Levente.