Itt az új MÁV-megállapodás: hatalmas fennakadások lehetnek a vasúti felújítások miatt?

A következő hat évben, a tervek szerint, mintegy ezeregyszáz kilométernyi gyorsforgalmi utat és csaknem ezerhatszáz kilométernyi vasútvonalat fejlesztenek, több esetben egymással párhuzamosan. A lezárások, terelések nehézséget jelentenek a logisztikában, amely a bruttó hazai termék (GDP) öt százalékát teszi ki, ráadásul a jelentős ipari fejlesztési hullám – például autó- és akkumulátorgyárak – miatt megugrik az igény a fuvarozásra. A felújítások levezénylése minden eddiginél nagyobb szervezési és koordinációs feladatokat igényel a részvevőktől.

Felkészülnek a fennakadásokra a logisztika szereplői

A MÁV és az MLSZKSZ előremutató együttműködésbe kezdett azért, hogy ezek a közlekedési fejlesztések a vasúti és közúti fuvarozásban érdekelt cégeknél és megbízóiknál minél kisebb fennakadásokat és akadályoztatásokat jelentsenek. Rendszeresen egyeztetnek majd és folyamatosan tájékoztatják egymást már a fejlesztésekre való felkészülés során is. Így a vasúti pályahálózatott üzemeltető társaságok, illetve a fejlesztések lebonyolítói is tisztában lesznek a fuvarozók, árutulajdonosok igényeivel, míg a logisztikai szakmának időben tudomására jut, hogy hol és milyen akadályokkal kell számolnia. Így lesz idejük felkészülni, átszervezni a logisztikai folyamataikat, például kerülőutakat keresni, átmenetileg nagyobb készleteket felhalmozni vagy hosszabb szállítási időkkel tervezni. Ezzel csökkenthető a bizonytalanság és megelőzhető egy váratlan készlethiány miatti leállás.

„A vasúti infrastruktúra következő évekre tervezett fejlesztése nagyon sokat fog javítani a magyar vasúti fuvarozás kiszámíthatóságán. Mivel a vasúti fejlesztésekkel párhuzamosan a közúti gyorsforgalmi hálózaton is jelentős munkálatok lesznek, ezért a közúti és vasúti személyszállítási, árufuvarozási igények összehangolását kiemelt fontossággal kell kezelni” – mondja Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. vezérigazgatója.

„A hazai ipari fejlesztési hullám a közlekedési infrastruktúra jelentős fejlesztését igényli. A már megkezdett és a várható beruházások nagy előrelépést jelentenek a logisztika szakma számára, azonban a kivitelezés időszakában még nehezebb helyzetbe hozzák a fuvarozókat. A MÁV-val kezdett együttműködéssel előre tudjuk tervezni gazdasági partnereink zökkenőmentes logisztikai kiszolgálását, ezzel pedig hozzájárulunk a vállalatok folyamatos és hatékony működéséhez” – mondja Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke.

Kivitelezések több ezer kilométeren

Az MLSZKSZ összesítése szerint 2030-ig csaknem ezerhatszáz kilométernyi vasúti szakaszon lehetnek majd fejlesztések, felújítások, és mintegy ezeregyszáz kilométernyi gyorsforgalmi úton. Az érintett vasútvonalak közé tartozik az ország legforgalmasabb pályaszakasza, a budapesti déli körvasút, a miskolci vonal, Debrecen térségében több pályaszakasz, illetve a Csepeli Szabadkikötő elérése szempontjából kulcsfontosságú Gubacsi-híd is. Emellett épül a Budapest–Belgrád vasútvonal, és elkezdődhet a fővárost elkerülő V0 építése.

A gyorsforgalmi utakon folytatódnak az elmúlt években kezdett „szintre hozó” felújítások, valamint az M1-es, az M7-es és az M3-as autópálya bővítése is több más beruházás mellett. A fontosabb hazai és a környező országokat érintő közlekedésfejlesztési projektekről és hatásukról szól a Kelet-Európai Intermodális Konferencia is, amelyet október 18-án, Budapesten tart az MLSZKSZ.