Így lett az elmúlt 30 év egyik legnagyobb csalódása 2024: hol maradnak a bő esztendők?

Magyarország szempontjából nem nevezhető túl sikeresnek a 2024-es év – a gazdaság gyengén teljesített, a fogyasztás lassan indult növekedésnek, a beruházások késlekedtek és jelentősen gyengült a forint a főbb devizákkal szemben. Másrészt az is elmondható, hogy az év elejéhez képest jelentősen csökkent a jegybanki alapkamat, illetve az infláció is egy viszonylag magas, ám a korábbi évekéhez képest lényegesen alacsonyabb szinten maradt az év folyamán.

Ugyanakkor a nem szűnő problémák ellenére is ismét dübörgött a lakáspiac, és ezzel párhuzamosan hihetetlenül nagyot ment a lakáshitelek piaca is. De hasonlókat mondhatunk el a személyi hitelek piacáról is, amely ráadásul a korábban rekordévnek számító 2019-es számokat is felülmúlta mostanára. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg a felsoroltakat szépen sorjában, egyesével.

Gyengén muzsikáló gazdaság

Tavaly év végén általában pozitívan tekintettek a jövőbe a gazdasági szakemberek – 2023 végére véget ért a gazdasági recesszió, és sokan azt várták 2024-től, hogy végre elindulhat a növekedés is. Az általunk akkor megkérdezett elemzők arra számítottak, hogy a 2024-es éves átlagos GDP-növekedés valahol 2,5% és 4% között alakulhat.

Ezzel szemben jóval szerényebb számokkal szembesültünk az idei év folyamán – 2024. Q1-ben 1,1%, 2024. Q2-ben pedig 1,5%-os volt a bővülés mértéke az előző év azonos időszakához mérten. Az év második felében pedig jött a feketeleves, hiszen Q3-ban már 0,8%-os visszaesésről kellett beszélnünk. Mindez azt jelenti, hogy az idei év első három negyedévében összesen 0,6%-os GPD-növekedést tudott elérni a magyar gazdaság.

Most éppen 2025-től várjuk a csodát, bár már 2022 végén Orbán Viktor miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy az az év a rendszerváltás óta eltelt legnehezebb volt, mintegy kimondatlanul is arra utalva, hogy 2023-tól már könnyebb lesz. Ehhez képest 2023 is gazdasági visszaesést és hatalmas inflációt hozott, és mint láttuk, 2024-ben sem sikerült visszatérni a Covid előtti békeidők gazdasági körülményeihez. Az ugyanakkor igaz, hogy idén már sokkal kevésbé tombolt az infláció.

Gyenge forint

A gazdaság mellett a magyar fizetőeszköz is rendkívül rosszul teljesített 2024-ben – az év nagy részében a 380-400-as sávban mozgott a forint-euró árfolyam, ám október óta ismét meg kellett szoknunk a 400 feletti árfolyamot. Sőt, november-decemberben akár 415 forintot is kellett adni egyetlen euróért.

A dollár-forint árfolyam a 350-370-es sávon belül mozgott az év nagy részében, ám október óta itt is jelentős forintgyengülés ment végbe – az utóbbi hetekben stabilan 390 forint felett alakult az amerikai dollár árfolyama.

A svájci frank sokáig a 400-420 forintos sávban mozgott, jóllehet májusban arra is volt példa, hogy mindössze ~390 forintot kellett adni a svájci devizáért. Az ősz azonban itt sem tett jót a forintnak – az utóbbi hetekben nem ritkán 440 forintnál is többet kellett adni egy frankért.

Infláció

Az előző évekhez képest az idei év egyik legpozitívabb fejleménye volt, hogy a 2022-es (14,5%) és a 2023-as (17,6%) rekordinflációt követően az idei évben már jelentősen lassult a pénzromlás mértéke. Bár a decemberi adatokat értelemszerűen még nem ismerjük, ám az év eddig eltelt részében 3,6%-kal voltak magasabbak az árak az előző év azonos időszakához képest, ami mindenképpen jelentős javulásnak mondható a korábbi évekhez képest.

Egyébként ezen a téren talán még kedvezőbben is alakultak a számok, mint ahogyan az elemzők várták – egy évvel ezelőtt az volt az általánosan elfogadott elképzelés, hogy 2024 első felében még kitart a dezinfláció, majd az év közepétől ismét gyorsul a pénzromlás. Az év egészére pedig nagyjából 5% körüli inflációt vártak.

Bár októberben és novemberben valóban emelkedő inflációt láthattunk, az év egészét nézve mégsem annyira jött be a fenti forgatókönyv, ugyanis inkább azt tapasztalhattuk, hogy szinte az év egészében 3,5%-4% között mozgott a pénzromlás mértéke. Ugyanakkor aggodalomra adhat okot, hogy az élelmiszerek árindexe már ismét közelíti az 5%-kot – októberben 4,5%, novemberben 4,9% volt ez a mutató.

Jegybanki alapkamat

Tavaly december végén még igen magas, 10,75%-os volt a jegybanki alapkamat. Az akkor megkérdezett gazdasági szakértők arra számítottak, hogy folytatódni fog a 2023. október végén megkezdett, óvatos kamatvágási politika. A nekünk nyilatkozó szakértők úgy becsülték, hogy 2024 végén 6%-6,5% körül lesz a jegybanki alapkamat, amely becslés teljesen pontosnak bizonyult, hiszen az szeptember vége óta valóban 6,5%.

Felpörgött a hitelpiac

Bár a kamatkörnyezet csökkenése az év második felére megtorpant, a magyar háztartások mégis egyre nagyobb hévvel vették fel a lakáshiteleket és a személyi hiteleket is. 2024 első tíz hónapjában 1 121,3 milliárd forint volt az újonnan kötött jelzáloghitelek szerződéses összege, ami 141,4%-kal múlja felül a 2023 azonos időszakában kihelyezett összeget.

A személyi hitelek piaca is hatalmas lendülettel bővült az idei évben – az év első tíz hónapjában 681,7 milliárd forint került kihelyezésre, amely már így is 123 milliárd forinttal múlja felül a korábbi csúcstartó 2019-es év teljes eredményét, amely 558,7 milliárd forint volt.

Ugyanakkor – mint utaltunk rá – a hitelkamatok csökkenése egy ideje megtorpant, sőt, több bank is kamatemelést jelentett be az utóbbi hónapokban. Éppen ezt a folyamatot ellensúlyozandó forszírozta a kormány egy 5%-os kamatplafonnal rendelkező lakáshitelprogram kidolgozását. Az akció 2025. április 1. és október 31. között lesz elérhető.

Babaváró, CSOK Plusz, nyugdíjpénztárak

Nem teljesítettek túl rosszul a babaváró hitelek sem – az igénylési feltételek év elején életbe lépő szigorítása ellenére is 208,9 milliárd forint került kihelyezésre az év első tíz hónapjában, ami még meg is haladja a 2023 azonos időszakában kihelyezett 197,3 milliárd forintot. Mindez a növekedés azonban annak köszönhető, hogy ugyancsak idén év elejétől a korábbi 10 millió forintról 11 millió forintra nőtt a maximálisan igényelhető hitelösszeg.

Ha a szerződések számát nézzük, akkor már visszaesésről beszélhetünk – 2024. január-októberben 19 207 darab, míg 2023 azonos időszakában 19 990 darab babaváró hitelszerződés köttetett. A támogatott hitel feltételei egyébként a napokban ismét változtak – a részletekről itt írtunk bővebben. De nem csak a babaváró, hanem a CSOK Plusz feltételei is változnak.

Szintén idén jelentette be a kormány, hogy 2025-ben adómentesen lehet majd lakhatási célra felhasználni az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarításokat. Ezzel kapcsolatban például itt írtunk bővebben.