Elkészült Magyarország legfrissebb boldogságtérképe: kiderült, hol a legrosszabb élni

Idén is elindítottuk szokásos év végi felmérésünket a Pénzcentrum oldalán, hogy kiderítsük, Magyarország mely területein élnek a legboldogabb emberek. Ahogy korábban, most is igyekeztünk cikkeinken keresztül megérteni, mit is jelent valójában a boldogság – noha a végső választ nem találtuk meg, új nézőpontokkal gazdagodtunk, amelyek segíthetik a kérdés további vizsgálatát.

Fontos, hogy boldogok legyünk? A boldogabb emberek általában produktívabbak, kreatívabbak, egészségesebbek és eredményesebben hozzájárulnak egy ország gazdasági fejlődéséhez. A boldogság és a gazdasági teljesítmény között szoros az összefüggés: a boldogabb országokban magasabb a munkahelyi hatékonyság, és alacsonyabbak a stresszhez kapcsolódó egészségügyi költségek. Ezenkívül a boldog nemzetek turisztikai szempontból is vonzóbbak, ami tovább növeli a gazdasági bevételeket. A boldogság mérésének szerepe különösen fontos a kormányzati döntéshozatalban. Az olyan területeken, mint az oktatás, az egészségügy vagy a környezetvédelem, a lakosság boldogságszintje visszajelzést adhat a beavatkozások hatékonyságáról.

A 2024 utolsó heteiben futó kérdőívet közel 11 ezer olvasónk töltötte ki. A boldogságot ezúttal is egy általános elégedettségi szintként határoztuk meg, és kérdéseinkkel az élet számos területét érintettük: a munkát, a magánéletet és a közélethez való viszonyt. Az 1-től 10-ig terjedő skálán vártuk a válaszokat, ahol az egyes a legrosszabbat, a tízes pedig a legjobbat jelölte. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is arra kerestük a választ, boldog nép-e a magyar.

Persze az idei év sem volt megpróbáltatásoktól mentes, de talán a 2023-ashoz képest valamivel könnyebb volt az élet itthon. Az infláció lassult, a reálbérek növekedtek, ugyanakkor a munkaerőpiac feszessége kissé lazult.

Magyarország Boldogságtérképe 2024

Az ország átlagos boldogságérzete 5,8, azaz egy 10-es skálán átlagban ennyire érzik magukat boldognak Magyarországon az emberek. Tavaly 5,7 volt, így ha csak egy hajszállal is, de jobb a helyzet. Érdemes azonban megvizsgálni területek szerint is, azaz az egyes megyékből érkező válaszokat.

A térképen jól látszik, hogy Somogy és Vas vármegyében élnek a legboldogabb emberek, Nógrád vármegyében a legkevésbé boldogok. Mivel tavaly is elvégeztük a felmérést, nagyon hasonló kérdések mentén, így össze tudjuk hasonlítani az eredményeket. Az első helyezett nem változott, Vas megye a legboldogabb, Győr-Moson-Sopron visszacsúszott az ötödik helyre, Somogy megye viszont a tavaly 19-ről a másodikra. Veszprém 3-ról, a negyedikre, a főváros pedig maradt az ötödik helyen. Zala is rosszabb helyezést ért el, Pest vármegye viszont a 9-ről a 3. helyre érkezett be. Az utolsó helyezett 2023-ban és 2024-ben is Nógrád vármegye lett. A pontátlagok valamivel magasabbak mint tavaly, a legelső és a legutolsó a sorban változatlan helyű vármegyék egy tizeddel boldogabbak, mint tavaly.

De érdemes más szempontok szerint is megvizsgálni az eredményeket: nemek szerinti bontásban például az jött ki, hogy a nők boldogabbak, mint a férfiak, de életkor, iskolai végzettség, és foglalkozás szerint is markáns különbségek vannak a magyar társadalomban.

Minél idősebb valaki, annál boldogabb, a 64 év felettiek 5,9-es átlaggal a legboldogabbak, a 25 év alattiak pedig a legboldogtalanabbak. Foglalkozás szerint idén is a vállalkozók „nyertek”, a sor végén 4,1 átlaggal pedig a közmunkások végeztek. A házasok átlagosan 6,1 pontot adtak saját boldogságuknak, az egyedülállók 4,9-et, de kiderül az is, hogy akinek nincs gyermeke egy sem, azok a legboldogtalanabbak.

Mennyire vagy elégedett az egészségi állapotoddal?

Az uniós országok között az utolsó előtti helyek egyikén áll Magyarország a lakosság egészségi állapota tekintetében – derül ki egy 2024-es jegybanki jelentésből. Az MNB hangsúlyozza, hogy a népesség egészségi állapota szorosan összefügg egy ország versenyképességével.

Az egészségügyi ellátás válsága mára időzített bombaként fenyeget a legtöbb országban, Magyarországon pedig az uniós jelentések alapján az egyik legkritikusabb a helyzet. Az orvoshiány, az ingyenes orvosi vizsgálatokhoz való nehéz hozzáférés és a hosszú várólisták – amelyek bizonyos beavatkozások esetében hónapokig vagy akár évekig tartanak – jelentős hatással vannak a lakosság elégedettségére.

Ennek ellenére javult e helyzet a Pénzcentrum felmérése szerint, tavaly a 10-es skálán 5,8-as lett az átlag, idén 6-os - azaz valamivel elégedettebbek vagyunk az egészségi állapotunkkal.

Pest és Vas vármegyékben, valamint a fővárosban a legelégedettebbek az emberek és Nógrádban a legelégedetlenebbek.

Koronként vizsgálva nem meglepő, hogy minél idősebb valaki, annál elégedetlenebb, de kiderült az is, hogy igaz ez az iskolai végzettségre is: minél többet tanult valaki, annál egészségesebbnek érzi magát. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy városokban jellemzően könnyebb hozzáférni az ingyenes és a fizetős egészségügyi szolgáltatásokhoz is.

Hogy ennek mi az oka? Korábbi egészségszociológiai kutatások is feltártak ilyen jellegű összefüggéseket Magyarországon, tehát minél iskolázottabb valaki, annál pozitívabban értékeli saját egészségügyi helyzetét. Ennek oka, hogy az iskolázottság fokozza azt a képességet, hogy megbirkózzunk nehézségeinkkel, hatékonyabban, racionálisabban kezeljük problémáinkat. Más vizsgálatok viszont az iskolázottság magasabb szintje és az egészséges, nem önkárosító magatartásformák és szokások között mutattak ki szoros kapcsolatot. Az iskolai végzettség alakítja a munkát és az anyagi körülményeket. A magasabb iskolázottságúakat kevésbé fenyegeti a munkanélküliség, az egészségi okok miatti nyugdíjazás (rokkantság), kevesebb köztük a munkaképes korú eltartott (nem foglalkoztatott), az egészséget kevésbé vagy egyáltalán nem veszélyeztető munkát végeznek; munkájuk inkább kielégíti őket, jobban megfelel várakozásaiknak, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűeké. Jövedelmük kedvezőbben alakulhat és kevésbé küszködnek anyagi gondokkal. Ily módon a magasabb iskolai végzettségűek munkája és anyagi körülményei védő hatással lehetnek egészségükre – áll a KSH Népességtudományi Kutatóintézet egy korábbi tanulmányában. Mindezen eredményeket a mi kutatásaink is alátámasztják.

Foglalkozás szerint vizsgálva a vállalkozók, az alkalmazottak és a közalkalmazottak a leginkább elégedettek az állapotukkal.

Hogyan értékeled saját anyagi helyzetedet, pénzügyi biztonságodat?

Számos kutatás igazolja, hogy a pénzügyi biztonság jelentős hatással van a boldogságérzetre. Az anyagi stabilitás csökkenti a stresszt és a szorongást, amelyeket gyakran a pénzügyi bizonytalanság vált ki. A pénzügyi biztonság lehetővé teszi az alapvető szükségletek – például az élelmiszer, lakhatás és egészségügyi ellátás – fedezését, amelyek a boldogság alapvető feltételei. Ha valaki nem küzd ezekért, nagyobb eséllyel érzi magát elégedettnek és kiegyensúlyozottnak.

Hiába nőnek itthon a reálbérek, és gyakorlatilag stagnál az infláció, a magyar háztartások úgy fest, ebből még nem sokat értékelnek, a tavalyi átlag idén sem javult, maradt 5,5.

A fővárosban, Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas vármegyékben érzik magukat leginkább biztonságban anyagilag a magyarok, nem véletlenül, hiszen ezeken a területeken a legmagasabbak az átlagfizetések a KSH szerint. 

Vizsgáltuk a kérdést iskolai végzettség szerint is: az jött ki, minél tovább tanult valaki, annál nagyobb biztonságban érzi magát anyagilag, a magyar népesség foglalkozását tekintve pedig az alkalmazottak, a közalkalmazottak és a nyugdíjasok a leginkább elégedettek saját anyagi helyzetükkel.

A kutatás kiértékelése folytatódik az új évben.