Erről is hallgatnak: döbbenetes, mennyire sokan keresnek az átlagbér alatt Magyarországon

A szegénység sokszorosan összetett jelenség, amely a lehetőségekhez való hozzáférés egyenlőtlenségében, az oktatásban, az egészségügyben, a lakhatásban és a közösségi megítélésben is gyökeret ver, ahol minden statisztikai adat mögött egy ember története és gyakran ki nem mondott küzdelmei, kérdései állnak. Ha viszont mégis számszerűsíteni akarjuk, akkor a Világbank szerint akkor számít valaki szegénynek, ha napi mindössze 2 dollárból, vagyis mai forintárfolyamon nagyjából 800 forintból kell megélnie. A Világbank szegénységi kritériuma alapján jelenleg több mint 700 millió ember él így a világon.

Statisztika révén ugyanakkor ez a szám csalóka, hiszen nagyon máshol húzódnak meg a határok egy európai országban, mint akár Afrikában vagy Ázsiában. A közgazdászok éppen ezért használják gyakran a relatív szegénység fogalmát. Ez a mutató egy adott társadalom általános életszínvonalához képest határozza meg, ki számít szegénynek. Tehát azt jelenti, hogy egy egyén vagy háztartás szegénynek tekinthető, ha jövedelme és anyagi forrásai elmaradnak az adott társadalomban elfogadott életszínvonaltól. A NAPICSÁRT friss epizódjában arra kerestük a válazt, miről mesélnek e tekinteben a régiónkban és Magyarországon a számok.

Ahogy az a NAPICSÁRT friss adásában is elhangzik, kifejezetten jelentősek a bérkülönbségek Magyarországon a dolgozók között. A legrosszabbul kereső tíz százalék mindössze nettó 150 ezer forintból él havonta, míg a legjobban kereső tíz százalék az nettó 1,2 millió forinttal tud egy hónapban gazdálkodni. A munkanélküliek vagy egyéb problémákkal küzdők pedig még ennél is sokkal kevesebb pénzből élnek.

Bár sokszor beszélünk arról, hogy a nettó átlagkereset hazánkban nettó 450 ezer forint, de az embereknek több mint a hatvan százaléka, tehát a kétharmaduk kevesebbet keres, mint az átlagbér

– emelte ki a NAPICSÁRT interjújában Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője.

A szegénység kockázata Európában

De milyen mértékű a szegénység kockázata Európában? A Statista által közölt Eurostat-lista élén Románia áll, ahol minden harmadik ember (egészen pontosan 32%) veszélyeztetett. Őket követi Bulgária, Spanyolország és Görögország. A lista végén Csehország (a lakosság 12%-a), Szlovénia és Finnország állnak: ezekben az országokban a lakosság kevesebb mint 15%-a él a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés veszélyében.

Magyarországot az európai mezőny középső részében találhatjuk, ~20%-os aránnyal; tehát majdnem minden ötödik honfitársunk veszélyeztetett.

Miről mesélnek a számok? NAPICSÁRT hetente 3-szor a Pénzcentrum YouTube-csatornáján

Ha érdekel, miről mesélnek a számok, iratkozzatok fel a Pénzcentrum YouTube csatornájára. A NAPICSÁRT hetente többször - hétfőn, szerdán és pénteken - friss adatokkal, érdekes témákkal, és olyan nézőpontokkal jön, amik segítenek jobban átlátni, hogyan változik a világ körülöttünk, és benne mi magunk is.