Óriási bajban van Oroszország: ha ez így megy tovább, jöhet a feketeleves

A 2022-es ukrajnai invázió óta Oroszország a világ legtöbb szankcióval sújtott országává vált, gazdasága mégis meglepően ellenálló maradt. A hivatalos adatok szerint 2023-ban a orosz gazdaság 4,3%-kal bővült, felülmúlva a G7 országok növekedési ütemét, köztük az Egyesült Királyság 1,1%-os és az USA 2,8%-os teljesítményét - tudósított a BBC.

A növekedést elsősorban a Kreml rekordszintű katonai kiadásai hajtották. Az olajexport volumene is viszonylag stabil maradt, mivel a korábban Európába irányuló szállítmányokat Kína és India felé irányították át. Emellett egy "árnyékflotta" segítette Moszkvát a szankciók kijátszásában, miközben a rubel idén a világ legjobban teljesítő valutájává vált, több mint 40%-os erősödéssel.

A helyzet azonban 2026 felé haladva változik. Az országban tartósan magas az infláció, a kamatlábak 20%-ra emelkedtek, és a vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Az orosz gazdasági miniszter csütörtökön figyelmeztetett, hogy az ország recesszió "küszöbén" áll egy "túlfűtött" időszak után.

Yevgeny Nadorshin moszkvai közgazdász szerint "2026 végéig meglehetősen kényelmetlen lesz a helyzet, és biztosan lesznek csődök és fizetésképtelenségek". Ugyanakkor a visszaesést "enyhének" jósolja, és az összeomlásról szóló feltételezéseket "teljes hazugságnak" nevezi. Rámutat, hogy Oroszország munkanélküliségi rátája jelenleg rekord alacsony, 2,3%, és jövőre is csak 3,5%-ra emelkedhet.

Az aggodalmak fő oka, hogy Oroszország stagnálási időszakba lépett. Az infláció áprilisban 9,9% volt, részben a nyugati szankciók miatt, amelyek megemelték az importárak szintjét, de a munkaerőhiány is felhajtotta a béreket. Az ország 2024 végén mintegy 2,6 millió munkavállalót nélkülözött, főként a háború vagy az azt elkerülni igyekvő külföldre menekülés miatt.

A központi bank rekordszintre emelte a kamatlábakat az áremelkedés megfékezésére, ami megnehezíti a vállalatok számára a szükséges tőke bevonását. Eközben Oroszország olaj- és gázbevételei a szankciók és az alacsonyabb árak miatt csökkentek, májusban 35%-kal maradtak el az előző évitől.

"Van egy nagy kiadási tételük a hadseregre, amihez nem nyúlhatnak" - mondja András Tóth-Czifra politikai elemző. "Ez azt jelenti, hogy a pénzt kezdik átcsoportosítani létfontosságú beruházási projektekből, mint az utak, vasutak és közművek. A szolgáltatások minősége valóban romlik."

Az orosz vállalatok nehezen tudják importálni a szükséges technológiát, ami súlyosan károsította az autóipart. Az EU betiltotta az orosz szén importját, és diverzifikálta gázellátását azzal a céllal, hogy 2027-re teljesen kivezesse az orosz importot.

"Mindez valószínűleg nem fogja komolyan akadályozni Oroszország háborús képességeit rövid távon" - mondja Tóth-Czifra. "De befolyásolhatja a gazdaság növekedési vagy diverzifikációs képességét az elkövetkező években."

A jövő bizonytalan. Ha Ukrajna és Oroszország idén békét köt, az enyhíthetné a Moszkvára nehezedő nyomást. Donald Trump amerikai elnök kifejezte szándékát a kapcsolatok normalizálására és új gazdasági partnerségek kialakítására.

Dr. Katja Yafimava, az Oxford Institute for Energy Studies szakértője szerint azonban Európa valószínűleg "kitart" és fenntartja saját szankcióit béke esetén is. "Még ha nem is így tesz, szinte lehetetlen elképzelni, hogy Európa újra olyan mértékben vásároljon orosz olajat és gázt, mint 2022 előtt, bár a gázimport szerény visszatérése lehetséges."

Bármi is történik, úgy tűnik, a háborúnak hosszú távú gazdasági következményei lesznek Oroszország számára, és a Kremlnek egyre kevesebb eszköze van ezek ellensúlyozására.