Így vérzett ki szép lassan Magyarország: óriási a vész, az akkugyárak sem menthetnek meg minket?

Annak ellenére, hogy háború van és fenyeget bennünket sok minden, Orbán Viktor „körömszakadtáig” ragaszkodni fog ahhoz, hogy Magyarország elérje a céljait. A miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, hogy bár a békeköltségvetésének nevezték a 2025-öst annak elfogadásakor, egy rugalmas büdzsét terveztek. Szerinte a nehéz időkben, mint a mostani, nagy célokat kell kitűzni, és a 2026-os költségvetés pontosan ezt jelképezi.

Addig azonban el is kell jutni, és nagy kérdés, hogy a magyar gazdaság eddigi, valamint a 2025 második féléves teljesítménye illeszkedik-e majd a kormányfő által meghatározott célokhoz.

Ezektől a hatásoktól vérzett el a magyar gazdaság

Mielőtt a fenti kérdésre válaszolnánk, érdemes sorra vennünk, hogy milyen áron és akadályok mentén jutottunk el a magyar gazdaság jelenéhez. Hiszen ahogyan az a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által korábban közzétett GDP-adatsorból is látszik, hazánk a 2022-es IV. negyedév eleje óta komoly gondokkal küzd. S bár tavaly a II. negyedévben felcsillant a remény, hogy újra növekedésnek indulhat a gazdaság, ez utóbb csak délibábnak bizonyult.

A 2022-ben a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból való kilábalás eredményezte energiaár-robbanás Európa-szerte inflációt eredményezett, amelyet a februárban kitörő orosz-ukrán háború tovább tetézett. 2022 júliusa és 2023 augusztusa között az áremelkedés mértéke meghaladta a bérek emelkedését, így a fizetések reálértéke romlani kezdett. A megtakarításoknak is egy részét „felfaló” infláció következtében visszaesett a lakossági fogyasztás, amely a gazdasági teljesítmény csökkenését eredményezte

– közölte a Pénzcentrum megkeresésére Horváth Sebestyén. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint aztán 17 hónapon keresztül a két számjegyű áremelkedés emléke megmaradt a fogyasztókban, így a lakossági bizalmi indexek nem javultak, 2023-2024-ben a háztartások fogyasztása nem emelkedett a várt mértékben.

A magyar gazdaság tehát sebességet váltott, az exportpiacok szűkültek, a beruházások visszaestek. Mindezt pedig csak tetézte, hogy 2023 decemberében egy alkotmánybírósági döntés miatt Németországban felfüggesztették az elektromos meghajtású gépjárművek vásárlását támogató állami programot, amelynek következtében jelentősen (40-50 százalékkal) visszaesett az elektromos autók forgalma.

S mivel Németország hazánk legjelentősebb kereskedelmi partnere (árukivitelünk közel negyede a legnagyobb gazdaságú európai országba irányul), a német kereslet csökkenése a magyar gazdasági teljesítményre is kihat

– jegyezte meg az elemző. Hozzátette, az árukivitelünk volumenének visszaeséséhez hozzájárult a kínai konkurensek megjelenése, az Oroszországgal szembeni szankciók és az újraválasztott Donald Trump kereskedelempolitikája által eredményezett általános bizonytalanság is.

A magyar gazdaságot hátráltatja továbbá, hogy immár negyedik éve a hazánknak az uniós szerződések alapján jogszerűen járó fejlesztési források közel 40 százaléka befagyasztva áll. „Az uniós források visszatartása nem a gazdaságban érezhető forráshiány mentén, hanem a piaci reakciókon keresztül hátrányos a magyar gazdaságra” – fűzte hozzá.

Nem csak kívül, az országhatáron belül is akadt baj bőven

Ám ezek csupán a külső hatások, problémák „házon belül” is akadnak bőven. Összességében erről beszélt a Pénzcentrumnak Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnök. „A 2010 utáni foglalkoztatás-növelő irányvételt a kezdetektől helyesnek gondoltam, még ma is. Az ahhoz eszközként rendelt újraiparosítást viszont akkor sem találtam jó gondolatnak” – kezdett bele a szakember. Hangsúlyozta, már korábban tudni lehetett, hogy nekünk nem több, hanem jobb iparra van szükségünk, mint ahogyan a sajnálatosan csökkenő népességünk mellett nem a több, hanem a jobb munkahely a jövő kulcsa. Ahhoz pedig több befektetés kellene az emberi tőkébe: az egészségünkbe, tudásunkba, nyelvi és digitális képességeinkbe. 

Bod Péter Ákos emellett a Pénzcentrumnak arról is beszélt, hogy azt az elképzelést is hibának tartja, ha valaki az állami hatalom koncentrálásától várja a versenyképességet, modernizációt. A mai modern társadalmak ugyanis Észtországtól Írországig, Dániától Szlovéniáig alapvetően szolgáltatási karakterűek, különösen, ha természeti adottságokban nem bővelkednek.

Érthetetlen, hogy az aszálynak kitett magyar Alföldön vízigényes fém-és vegyipari termelésben, konkrétan akkumulátor-gyártásban akar valaki globális mértékben jegyzett ipari bajnokká válni. Energiaimportőr országban…

– fűzte hozzá Bod Péter Ákos.

Végül kitért az árakba, tarifákba, árrésbe, kamatokba való voluntarista kormányzati beleszólásra is, ami szerinte nem javít, hanem inkább ront a magyar fogyasztók sorsán. „Mivel gúzsba köti a versenyt, amely szavatolni tudná az árak féken tartását, a vevői igények kielégítését.” A folyamatos állami intervenció, a legkülönfélébb címeken fenntartott rendkívüli állapot aláássa a jogbiztonságot, anélkül viszont nincs modern társadalom és gazdaság, különösen európai viszonyok között.

Divat lett a túltervezés, a hibás becslés

És akkor most vissza cikkünk eredőjére, hogy a szakemberek hogyan látják, a magyar gazdaság a második félévben merre mozdulhat majd el. Ennek kapcsán, ami fontos: 2025-re 0,8 százalékos, 2026-ra pedig 1,7 százalékos GDP-növekedést jelzett előre az Egyensúly Intézet, a reálgazdaság gyenge teljesítménye miatt pedig szerintük a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben változik. Azaz a foglalkoztatottság évi 0,3-0,4 százalékos csökkenése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számítanak.

Emlékszünk, hogy a kormány a 2025-ös állami költségvetést 3,4 százalékos gazdasági növekedési ütemre alapozta még tavaly év végén. Azt eleve komolytalannak gondoltam, a felével is kibékültem volna

– vélekedett a jegybank egykori elnöke.

Bod Péter Ákos hozzátette, miután kijött az első negyedév kiábrándító adata a maga zsugorodásával, a várható idei növekedési mértéket nemrég 2,5 százalékra vette vissza a gazdasági minisztérium. Csakhát az is sokkal több, mint amit a független elemző intézmények, a hitelminősítők és a nemzetközi szervezetek elemzői prognosztizálnak erre az évre. A második féléves adatokat ugyanakkor majd meglátjuk 6 hét múlva: csodák lehetnek, de ritkák a gazdasági folyamatok világában.

Ami a volt jegybankelnök szerint addig is fontos lenne, hogy az állam némi kiszámíthatóságot biztosítson az adózási és szabályozási ügyekben, a valuta értékállóságára fókuszáljon, valamint biztosítsa az állami szolgáltatások kielégítő színvonalát. „Kezdve azzal, hogy a vonatok rendben járnak, a postás kihozza a levelet, a kórházban ellátják a beteget, az iskolában van fizikatanár. Ezek csupa olyan dolgok, amelyeket a versenytárs nemzeteknél is elvár és általában meg is kap a társadalom és a gazdasági élet. És ha megkapja, akkor a versenyképesség alapjai már megvannak” – részletezte Bod Péter Ákos.

Szerinte viszont az, hogy a kormány kinéz magának 1-2 ígéretes kitörési pontot, és oda koncentrálja az adóforintjainkat, hogy ott valami nagyot alkosson – illúzió. Hiszen voltak ilyen kísérletek a magyar történelemben, ő maga nem is egyet látott, és sajnos azok következményeit is. „Minden értelmes gazdaságpolitika a helyzet őszinte és alapos megismerésével, a külső és belső feltételek tisztázásával kezdődik, önbecsapás és túlígérgetés nélkül. Ám Magyarországon különös szokás lett az utóbbi években a gazdasági növekedés rendszeres túltervezése, a várható infláció tudatos alulbecslése” – hívta fel a figyelmet. Végül felidézte, 2023-ra négy százalék éves növekedés volt beállítva, arra épült az állami költségvetés. Aztán lett belőle egy elég nagy mínusz. 2024-re is hasonló növekedési ütemet tervezett be a kormány – mindössze fél százalékkal nőtt a gazdasági teljesítmény.

Ilyen előzmények után találgatjuk most az idei év hátralévő felét, ami mókás

– mondta.

Amerika fókuszú gazdaságpolitika jöhet

Konkrétabb jövőképet fogalmazott meg a magyar gazdaságot illetően Horváth Sebestyén. Az Oeconomus elemzője szerint az amerikai kereskedelempolitika részleteinek körvonalazódása, az Európai Unió és az Egyesült Államok között megszülető megállapodás mérsékelheti a piaci bizonytalanságot. Továbbá hazánk és Amerika között formálódik egy külön bilaterális egyezmény, amelynek részletei egyelőre ismeretlenek.

Ám valószínűsíthetően része lesz a 2022-ben felmondott kettős adóztatási egyezmény újrakötése, a vízumkorlátozás kivezetése, a SpaceX és magyar vállalatok közötti űripari együttműködés kezdete, illetve a modulár atomreaktorok területén is együttműködés kezdődhet a két ország között

– fejtegette az elemző.

A kérdésre, hogy a jövőben szükség lesz-e esetleg egy gazdaságpolitikai fordulatra, elmondta, az elmúlt 15 év gazdaságpolitikájának számos olyan eredménye van, amely strukturálisan alakította át a magyar gazdaság szerkezetét. Ezek pedig lehetőséget adtak arra, hogy az elmúlt 5 év permanens válsághullámait hazánk nemzetközi stabil fundamentumokkal küzdje végig. „Azonban számos további gazdaságpolitikai szerkezeti probléma leküzdése még a jövő feladata. Ilyen például a demográfiai fordulat elérése, a gazdaságilag aktívak arányának további emelése” – mondta.