A Samsung 2038-ig több mint 3300 dolgozó megtartását és 668 milliárd forintnyi bér kifizetését vállalta – cserébe a rekordösszegű állami támogatásért.
Óriási gazdasági fordulat közeleg: hihetetlenül meggazdagodhat az az ország, amelyik időben lép
Miközben a hagyományos agrártérségek egy része egyre nehezebben boldogul az aszállyal, hőséggel és vízhiánnyal, addig északon új lehetőségek nyílnak meg: olyan növénykultúrák kerülnek újra vagy először termelésbe, amelyek pár évtizede még elképzelhetetlenek lettek volna. Kérdés, mikor realizálódik ezen területek valódi értéke, és mely országok tudják először kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket.
A történelem során nem egyszer előfordult már, hogy egy-egy ország sorsát alapjaiban formálta át egy kedvező földrajzi, geológiai vagy éppen természeti adottság felismerése és tudatos kihasználása. Az arab-félsziget példája talán a legismertebb: a 20. század második felében az olajvagyonra épülő gazdasági fellendülés pillanatok alatt emelte világhatalmi státuszba az addig elhanyagolt sivatagi országokat. Azóta világossá vált, hogy a természeti környezet változása – legyen szó akár a Föld belső kincseiről, akár a klímaváltozás következményeiről – olyan lehetőségeket teremthet, amelyek az előrelátó és gyorsan reagáló nemzeteket a gazdasági elit élvonalába repíthetik.
A közelmúltban a Pénzcentrumon is írtunk már arról, hogy a klímaváltozás nemcsak katasztrofális következményekkel jár, hanem egyszersmind új gazdasági dimenziókat is nyithat. Az Északi-sarkvidék jégtakarója az 1980-as évekhez képest több mint 70%-kal csökkent, és a gyorsuló olvadás következtében három új, stratégiai jelentőségű hajózási útvonal is megnyílhat Ázsia, Észak-Amerika és Európa között – alapjaiban rajzolva újra a globális tengeri kereskedelem térképét.
Jelenlegi anyagunk témáját egy egyre több szakértő által hangoztatott megfigyelés adta: a globális felmelegedés következtében az értékes, intenzív mezőgazdasági termelésre alkalmas földterületek övezete fokozatosan észak felé tolódik. Vagyis miközben a hagyományos agrárországok egy része fokozódó szárazsággal és terméskieséssel küzd, addig korábban termelésre szinte alkalmatlannak tartott északi régiók válhatnak a jövő "új aranymezőivé".
Hogy pontosabb képet kapjunk arról, milyen hatásai lehetnek ennek a folyamatnak, kik lehetnek a nyertesei, és mikor kezdődhet a nagy átrendeződés, megkérdeztük Braunmüller Lajost, az Agrárszektor főszerkesztőjét és a Portfolio elemzőjét, aki átfogóan elemezte számunkra a kialakulóban lévő trendet.
Fokozatos eltolódás: egyre északabbra tolódnak az értékes termőföldek
„A földárak piaca még csak korlátozottan reagált a történésekre, de az valóban megfigyelhető, hogy a hagyományos termésszerkezet földrajzilag átalakul a klímaváltozás hatására” – árulta el kérdésünkre Braunmüller Lajos.
A Portfolio elemzője elmondta: a hőösszeg, a tenyészidőszak hossza és általában az éghajlat megváltozása kedvez egyes északi országok esetében olyan kultúrák meghonosításának, amelyek korábban nem ígértek jó eredményeket, vagy akár lehetetlen volt a termesztésük.
„A változás nem automatikus: nem minden északi ország termőterülete értékelődik fel, de számos ország esetében valóban megfigyelhető ez a jelenség.”– mondta el.
Lengyelország a nyertesek között
A régióban a folyamat egyik legnagyobb nyertese Lengyelország, amelynek éghajlata enyhébbé vált az elmúlt évtizedekben. Ez kedvez a már korábban is ott termelt növényeknek, de új kultúrák is megjelentek, amelyeket korábban árutermelésre nem tudtak bevonni – legfeljebb háztáji jelleggel voltak jelen a lengyel mezőgazdaságban.
„Ilyen például a csonthéjasok, például a kajszibarack és a szilva, valamint a kukorica terjedése, de egyre nagyobb fantázia van a lengyel bortermelésben is, amely egyelőre nem jelent komoly piaci tényezőt, de nem kizárt, hogy ez a jövőben megváltozik.” – magyarázta Braunmüller Lajos.
Jelentős változás játszódik le ebből a szempontból Angliában is, amelynek éghajlata már a Római Birodalom idején sem volt igazán alkalmas a bortermelésre - ezzel a rómaiak megpróbálkoztak, de érdemi sikert nem tudtak elérni vele. Mára Anglia déli területein alkalmassá vált az időjárás a fehérbor termelésére, sőt a pezsgő készítésére is.
Korábban elképzelhetetlennek tartott jelenségek is előfordulnak ma már: Svédországban vagy például az USA Kanadához közeli területein is termelnek bort. Ezekről is elmondható, hogy egyelőre nem piaci tényezők, hanem inkább kuriózumként vannak jelen a kínálatban, de a trend egyértelműen kedvez a terjedésüknek
– magyarázta Braunmüller Lajos.
Sorsdöntő időszak következik
Egyelőre úgy tűnik, hogy a klímaváltozás abba az irányba mutat, hogy ezek az északi területek jövedelmezőek lehetnek, de az éghajlat extrémitásai és a piaci változók miatt nem lehet ma még megmondani, hogy lesz-e mindebből gazdasági megtérülés, és hogy a piacon mekkora súllyal esnek majd latba az ilyen területekről származó termények és élelmiszerek.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Ez a következő évtizedek kérdése lesz
– mondja a szakértő. Hozzátette: ma még ez inkább érdekesség, semmint érdemi piaci hatás.
Magyarország egyelőre inkább elszenvedője a folyamatoknak
Magyarországon egyelőre a klímaváltozás szélsőségei egyértelműen negatívan hatnak. A hőség mellett a rendszeresen visszatérő aszály jelent komoly problémát, hiszen kellő mennyiségű víz nélkül sok esetben ellehetetlenül a termelés. A szakmai szervezetek és a termelők gondolkodnak azon, hogy mit termeljenek.
A meglévő kultúrákban az eltérő, jellemzően korai fajták nyernek teret, de a hazai vetésszerkezetben viszonylag számító kultúrákkal is kísérleteznek már a gazdák - így például terjed a cirok a magyar földeken és megjelent a hazai olivatermesztés is, egyelőre kis területen
– ecsetelte az Agrárszektor főszerkesztője.
Árrobbanást ez egyelőre még nem okozott
„Az árakban ma még nem figyelhető meg ez a hatás, de a termelés eredményeit tekintve egyre nyilvánvalóbb, hogy az Alföld, és Dél-Magyarország egyes térségeiben egyre nagyobb klimatikus kockázatok övezik a termelést” – mondja Braunmüller Lajos. A Dunántúlon, különösen annak északnyugati területein még nem ekkora a rizikó.
A klímaváltozás átrajzolja a világ mezőgazdasági térképét – de ezúttal nem természetes határok mentén, hanem gazdasági éleslátás szerint. Az, hogy mely országok lesznek a nyertesei ennek az átalakulásnak, nemcsak a földrajzi elhelyezkedésen múlik, hanem azon is, hogy ki képes időben felismerni a jeleket, befektetni, alkalmazkodni.
A termőföld holnap már máshol lehet értékes, mint tegnap volt – és ez a felismerés komoly előnyt jelenthet azoknak, akik ma még a periférián vannak.
Kutatás a PMÁP-kamatok befektetési lehetőségeiről
Az elmúlt mintegy 6 hónapban a kereskedelmi bankok versenyre keltek a lakossági állampapírokból (különösen a Prémium Magyar Állampapírból - röviden PMÁP) befolyó kamatok befektetési lehetőségeiért. Sokszor egymásra licitálva kínáltak és kínálnak a különböző típusú számlák (hagyományos bankszámla, értékpapírszámla, TBSZ, NYESZ) nyitásáért anyagi jutalmat, juttatást vagy visszatérítést a maguk sajátos és egyedi módján. A juttatásokért az ügyfeleknek természetesen különböző feltételeket kell teljesíteniük, nincs ingyen ebéd, ahogyan szokták mondani. A kérdés az, találkoztál-e ilyen jellegű számlanyitási akciókkal? Részt vettél bennük?
-
Legendák a polcokon: vasárnapig akár közel féláron kaphatók a Lidl vásárlók legkedveltebb termékei
A friss vajas croissant és a Milbona kávés tejitalt november 16. vasárnapig jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni.
-
Nyakunkon a Black Friday, egyszer használatos bankkártyával lehet a legbiztonságosabb az online fizetés
A Gránit Bank ügyfélkörének digitális affinitását jelzi, hogy körükben az egyszer használatos kártya (EHK) használata még magasabb, az ügyfelek harmada él ezzel a lehetőséggel.
-
Három bankot is felvásárolt, most már a tőzsdére lépne a magyar közösségi bank
A Pénzcentrum Fáy Zsoltot, a MagNetbank elnökét az elmúlt évek akvizícióiról, a növekedési tervekről, közösségi bankolásról, de a permakultúrális gazdálkodásról is kérdezte.
-
4000 műtétre készülnek: nagy dobás ez a magyar magánkórháztól
A Dr. Rose Magánkórház a meglévő fekvőbetegosztályt 1500 négyzetméterrel, 2 műtővel és 22 betegszobával növelte.
-
HL: Az öngondoskodás nem végrendelet – így adhat valódi védőhálót a családjának (x)
A legtöbben úgy gondolkodnak az öngondoskodásról, mint megtakarításról vagy jól megírt végrendeletről.








