Friss elemzés mutatja, óriási bajban az egész EU: Magyarországon különösen ég a ház

A 2025-2026-os átlagos GDP-növekedés, bár eltérő mértékben, várhatóan pozitív lesz minden vizsgált országban. Szerbiában lehet a legnagyobb növekedés (+3,5%), melyet Törökország (+3,15%) és Horvátország (+3,05%) követhet majd.

A régió leglassabb növekedése Oroszországban lehet (+1,45%). Magyarországon, mely az Euroconstruct tagja, a növekedés várhatóan 1,65% lesz, a regionális átlag és az uniós kilátások között. Románia, Bulgária és Szlovénia várhatóan 1,8% és 2,2% közötti növekedést könyvelhet majd el. A lefelé módosítások ellenére a régió összes országa felülmúlhatja az EU (1,3%) és az euróövezet (1,15%) átlagát, így folytatódhat Kelet- és Délkelet-Európa erősebb növekedési trendje.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás - beruházás - 2025-2026-ra előrejelzett növekedési üteme szinte minden országban gyengült a 2024. őszi előrejelzés óta. Romániában jelentős lefelé módosítás történt, a várható növekedés valamivel több mint 4 százalékponttal csökkent, míg Magyarországon is jelentős, mintegy 2,4 százalékpontos csökkenés volt. Törökországban, Szlovéniában és Bulgáriában mérsékeltebb visszaesés jöhet, míg Horvátországban a kilátások változatlanok maradtak (3,75%). Oroszország az egyetlen ország ahol enyhén felfelé módosították a kilátásokat.

Az általános lassulás ellenére Szerbiában lehet a legerősebb beruházás-növekedés (6,7%), ezt követi Horvátország (3,75%) és Románia (2,95%), míg a többi országban 1,25% és 2,75% közötti növekedés várható. Az EU (1,95%) és az euróövezet (1,75%) várhatóan a spektrum alsó végén marad.

Az építési beruházások növekedési ütemére vonatkozó várakozásokat is lefelé módosították minden olyan országban ahol elérhetőek ezek az adatok. Romániában lehet a legnagyobb visszaesés, a prognosztizált növekedés 8,45%-ról 3,9%-ra esett vissza, bár a vizsgált országok közül továbbra is itt a legmagasabb a ráta. Magyarország és Szlovénia várakozásai több mint 2,5 százalékponttal csökkentek.

Kisebb kiigazítások voltak Bulgáriában és Horvátországban, ahol az építési beruházások növekedésének kilátásai viszonylag erősek (2,85% illetve 3,8%). Az EU-ban és az euróövezetben várhatóan csak szerény, 1,9%-os illetve 1,6%-os növekedés várható, mely valamivel elmarad a régió legtöbb országszintű előrejelzésétől.

Az Európai Bizottság véleménye az építőipari beruházások tekintetében némileg eltér az EECFA-étól. Ez részben azért van, mert az EECFA szegmensenként vizsgálja az építőipart, és így alakul ki a teljes építési piaci kép.

Az EECFA idén nyári előrejelzése kevésbé optimista a közeljövőt illetően mint fél évvel ezelőtt és a szervezet többnyire lefelé módosította az előrejelzést. Igaz, Bulgária, Horvátország és Magyarország esetében mérsékelt növekedést prognosztizálnak; ez elég hasonló a Bizottság várakozásaihoz. Négy országban azonban az EECFA nem gondolja, hogy 2026-ig pozitív lehet az átlagos reálnövekedés.