Lefulladt a magyar ipar, a boltokban csak kicsit nő a forgalom: az igazi feketeleves csak most jöhet a gazdaságban?

A hazai ipar teljesítménye tovább csökkent júniusban: éves szinten 4,9 százalékkal esett vissza a kibocsátás, míg havi összevetésben 1,2 százalékos csökkenést mutatott a szezonálisan kiigazított adat – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idei első félév egészében az ipari termelés 3,9 százalékkal maradt el a 2024-es év azonos időszakától. A hivatal rövid kommentárja szerint a legtöbb feldolgozóipari ágazatban csökkenés volt, kivéve néhány kivételt, mint az élelmiszer-, elektronikai- vagy villamosberendezés-gyártás, ahol enyhe növekedés volt. Ugyanakkor a járműgyártás – a hazai ipar zászlóshajója – jelentős visszaesést szenvedett el.

Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint nincs egyértelmű irány az iparban, és a kilátások is ellentmondásosak.

„Előretekintve a kép még mindig meglehetősen vegyes. Egyfelől fokozatos javulás érzékelhető az európai üzleti hangulatban, ami kedvezően hathat a hazai exportőrökre. Másfelől viszont kérdés, hogy az EU–USA vámháború tényleg véget ért-e, vagy csak szünetel” – fogalmazott az elemző.

Nagy szerint Magyarország szempontjából kulcskérdés, hogy Németország – mint legfontosabb kereskedelmi partnerünk – képes lesz-e új exportpiacokat találni a gyengülő kínai kereslet helyett. Ha nem, az a magyar ipari teljesítményre is tartósan negatív hatással lehet.

Ugyanakkor pozitív meglepetést hozott a kiskereskedelmi forgalom júniusi adata: éves összevetésben 3,0 százalékkal nőtt, míg havi alapon 0,5 százalékkal bővült a szezonálisan kiigazított mutató szerint. Az élelmiszerüzletek forgalma 3,7 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelem 3,9 százalékkal nőtt, az üzemanyag-kiskereskedelem pedig 2,5 százalékkal bővült az előző év azonos hónapjához képest. Az év első hat hónapjában összességében 3,1 százalékos növekedést látunk.

A reálbérek viszik előre a fogyasztást – de meddig?

Nagy János szerint a fogyasztás növekedése mögött továbbra is a pozitív reálbérváltozás a fő mozgatórugó, de ez nem tarthat örökké.

„A bérdinamika lassulása miatt a keresletélénkítő hatás idővel csökkenhet. Ugyanakkor az év végén újabb lökést adhat a forgalomnak a kibővített szja-mentesség következő lépése és a nyugdíjasoknak juttatott extra kifizetések” – tette hozzá az Erste szakértője.

A mai adatokból jól látszik: miközben a gyárakban lassulás van, a boltokban élénkül a kereslet. A következő hónapok kérdése, hogy a lakossági fogyasztás tudja-e pótolni a gyenge ipari teljesítményt – vagy ha nem, mikor és milyen formában indulhat be újra a feldolgozóipar.