Mi folyik itt? Brutálisan megugrott Magyarország külföldi adóssága: elképesztő pénzek mozogtak

A Magyar Nemzeti Bank júniusi értékpapír-statisztikái szerint a háztartások piaci értéken számított állampapír-állománya 8,4 milliárd forinttal bővült az előző hónaphoz képest. Névértéken vizsgálva még kedvezőbb a kép: júniusban 13 milliárd forintos, az év első hat hónapjában pedig összesen 164 milliárd forintos növekedés figyelhető meg, ami azt jelzi, hogy a lakosság a jelentős kamatesés ellenére is vásárlóként volt jelen a piacon.

Az év első felének egyértelmű nyertesei a befektetési alapok voltak. A vagyonosabb befektetők által preferált eszközosztály júniusban 162 milliárd, az év első hat hónapjában pedig 1068 milliárd forintos állománynövekedést ért el, amiből 953 milliárd forint a tranzakciókból származott. A második legnépszerűbb befektetési forma a bankbetét volt, amely júniusban 25 milliárd, az év elejétől számítva pedig 632 milliárd forintos növekedést mutatott.

A lakossági befektetők júniusban aktívan bővítették értékpapír-portfóliójukat, összesen 176 milliárd forint értékben vásároltak kötvényeket, befektetési jegyeket és részvényeket. Ez az év második legnagyobb havi értéke, bár elmarad a májusi 390 milliárd forintos rekordtól. Az állampapír-tranzakciók 13,6 milliárd forintos nettó vásárlást mutattak, míg a részvényekből 31 milliárd forintnyi kiáramlás történt.

A bankszektor júniusban jelentősen, 605 milliárd forinttal csökkentette névértéken számított állampapír-állományát. Ugyanakkor a 2023. november végi bázishoz képest – amely az extraprofit-adó szempontjából meghatározó – 1814 milliárd forintos növekedést értek el. Ez azért fontos, mert a szabályozás szerint a bankok az állampapír-állomány növekményének 10%-ával csökkenthetik extraprofit-adójukat, ami akár 180 milliárd forintos megtakarítást is jelenthet számukra.

A biztosítói és pénztári szektor az első félévben 2937 milliárd forintról 3102 milliárd forintra növelte névértéken számított állampapír-állományát. A növekedést elsősorban a biztosítók hajtották, akik – a bankokhoz hasonlóan – extraprofit-adójuk csökkentésére törekednek. Májushoz képest azonban enyhe, 37 milliárd forintos csökkenés figyelhető meg a szektorban.

Az államadósság finanszírozási szerkezetében jelentős átrendeződés történt júniusban. A háztartások részesedése az év eleji 28,0%-ról 25,4%-ra csökkent, míg a bankoké 24,1%-ról 24,6%-ra nőtt december vége óta, de a májusi 25,9%-hoz képest visszaesést mutat. A külföldi befektetők súlya – elsősorban a jelentős devizakötvény-kibocsátás hatására – egy hónap alatt 29,8%-ról 31,7%-ra emelkedett, ami közel egyéves csúcsot jelent.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 4 milliárd dollár értékű kötvénykibocsátást hajtott végre, amit a vezetés kedvező árazás mellett megvalósított devizaforrás-bevonásként értékelt. A biztosítók és pénztárak együttes részaránya az államadósság finanszírozásában december vége óta 5,3%-ról 5,4%-ra emelkedett, míg a befektetési alapok ugyanezen időszak alatt 5,3%-ról 6,3%-ra növelték részesedésüket.