Tízszerezte a pénzét, aki időben lépett: nem vicc, ez az utóbbi 25 év sztárbefektetése, 1075% hozammal

Az elmúlt 25 évben az arany viszonylag stabil eszközosztálynak bizonyult azok számára, akik diverzifikációt, infláció elleni védelmet vagy menedéket kerestek bizonytalan időkben.

A legfrissebb adatok szerint 2000 és 2025 nyara között a nemesfém elképesztő, 1075%-os hozamot hozott a türelmes befektetőknek.

A TradingView szerint a 25 éves átlag alapján az arany ára évente átlagosan 10,9%-kal emelkedett, bár időnként jelentős volatilitást is mutatott. A globális válságok időszakában – például a 2008-as pénzügyi krízis, a COVID–19-járvány vagy az inflációs hullámok idején – a befektetők jellemzően az arany felé fordultak, ami felfelé hajtotta az árfolyamokat.

Az arany legerősebb évei közé tartozik 2007 (+31%) és 2010 (+29,6%) – közvetlenül a globális pénzügyi válság előtt és után. 2020-ban is kiváló, 25%-os hozamot ért el, és az elmúlt két évben is kimagaslóan teljesített: az arany ára 2024-ben és 2025-ben (július 3-ig) összesen körülbelül 27%-kal emelkedett.

Ugyanakkor a legnagyobb visszaesés 2013-ban történt, amikor az árfolyam 28%-kal zuhant a korábbi csúcsokról – igaz, ezt megelőzően az arany 2001 és 2012 között minden évben pozitív hozamot produkált.

Az arany árfolyama ötéves távlatban. Forrás: Pénzcentrum árfolyamok

Ragyog-e tovább az arany?

A jövőre nézve a Visualcapitalist szerint a globális gazdasági lassulás, a kereskedelmi bizonytalanság és a recesszió növekvő kockázata közepette az arany 2025-ben eddig az egyik legjobban teljesítő vezető eszközosztály.

Bár két egymást követő erős év után 2026-ban mérsékeltebb hozamok várhatók, a legnagyobb jegybankok – köztük Kína, India és Oroszország – továbbra is jelentős mértékben vásárolnak aranyat, így a nemesfém hosszú távú értékőrző szerepe továbbra is biztosnak tűnik.

Ne dőlj be az érzelmeidnek!

Sokan úgy gondolják, hogy akkor érdemes „felszállni az aranyvonatra”, amikor a nemesfém árfolyama új csúcsokat dönt, hiszen ilyenkor látszólag minden a növekedés irányába mutat. A befektetői hangulat ilyenkor rendkívül optimista, a hírek tele vannak az arany jelentőségéről szóló elemzésekkel, és sokan félnek kimaradni az emelkedésből. Azonban a történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy a csúcson történő vásárlás nem mindig kifizetődő: előfordulhat, hogy az árfolyam rövid távon visszaesik, és a befektető évekig nem látja viszont a befektetett tőkéjét.

De az arany, mint minden befektetési eszköz, ciklusokon megy keresztül, így nem érdemes kizárólag az aktuális ár alapján dönteni.

Érdemes tudatos stratégiát követni: például rendszeres időközönként, kisebb összegekkel vásárolni (dollárköltség-átlagolás módszerével), így elkerülhető, hogy valaki kizárólag a csúcson szálljon be. Ez különösen fontos egy olyan eszköz esetében, amelyet sokan hosszú távú értékőrzőként tartanak, nem pedig gyors nyereség reményében vásárolnak. A jó időzítés persze előny, de még fontosabb a következetes és tudatos befektetési szemlélet.

Kinek éri meg aranyba fektetni?

Az aranyba történő befektetés olyan magánszemélyeknek lehet előnyös, akik hosszú távon biztonságos, fizikai fedezettel rendelkező értéktárolót keresnek. Mivel az arany nem kamatozik, nem termel osztalékot, elsődlegesen azok számára ajánlott, akik nem a gyors nyereséget, hanem a stabilitást és az inflációval szembeni védelmet tartják szem előtt. Gyakran választják olyan befektetők is, akik geopolitikai kockázatoktól vagy pénzügyi rendszerszintű zavaroktól tartanak, hiszen az arany értéke nem függ egyetlen ország gazdasági teljesítményétől sem.

Az arany másik fontos vonzereje, hogy válság idején jellemzően értéket nyer. Ez különösen vonzó lehet azok számára, akik szeretnék csökkenteni a portfóliójuk kockázatát részvény- vagy kötvénypiaci visszaesés esetén. Emellett az arany fizikai formában is birtokolható – például érmék vagy rudak formájában –, ami külön pszichológiai biztonságérzetet nyújt a befektetőnek, hiszen szó szerint „kézben tartható”.

Nem véletlen tehát, hogy az államok, különösen a központi bankok is jelentős aranykészleteket tartanak. Az arany egyfajta végső biztosítékként szolgál: egy pénzügyi vagy geopolitikai válság esetén, amikor a devizatartalékok elértéktelenedhetnek vagy hozzáférhetetlenné válhatnak, az arany kézzelfogható és univerzálisan elfogadott tartalékeszköz marad. Ezért az államok az aranytartalékokat gyakran stratégiai jelentőségű „vészforrásként” kezelik.

Az utóbbi években különösen jellemzővé vált, hogy a feltörekvő országok is bővítik aranytartalékaikat. Ez egyrészt a dollárfüggőség csökkentését szolgálja, másrészt erősíti a nemzeti valuta és a gazdaság stabilitását. Az arany tehát nem csupán történelmi értékhordozó, hanem napjainkban is élő és aktív eszköze az egyéni és állami pénzügyi biztonság megteremtésének.