Újabb rekord előtt állunk: tovább halmoz az MNB, 5 éve nem volt példa hasonlóra

Tavaly szeptember óta nem változott a magyar jegybank irányadó kamata, ami szokatlanul hosszú időszaknak számít a közelmúlt monetáris politikájában. Utoljára 2020 júniusa előtt tapasztalhattunk ennél hosszabb változatlan periódust, amikor a 0,9%-os kamatszint több mint négy évig maradt érvényben.

A jelenlegi 11 hónapos stabil kamatidőszak kiemelkedik az elmúlt évek gyakorlatából, hiszen 2020 óta csak kilenc, illetve hét hónapos változatlan periódusok fordultak elő. A Portfolio által megkérdezett elemzők egybehangzóan a 6,5%-os szint fennmaradását prognosztizálják a közeljövőre.

Pozitívumként értékelendő, hogy az infláció csökkent júliusban, ráadásul a strukturális folyamatokat jobban jelző maginfláció ismételten alacsonyabb volt teljes fogyasztói kosár inflációjánál

– kommentálta az elmúlt egy hónap fejleményeit Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője. "Ugyanakkor az infláció csökkenése elmaradt a várakozásoktól és részben bázishatásoknak volt köszönhető" – teszi hozzá. Az MBH Bank szakértői szerint a hazai infláció az a tényező, ami miatt az MNB továbbra sem csökkentheti a kamatszintet, miközben nemzetközi szinten a kamatok inkább csökkenő tendenciát mutatnak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza rámutat, hogy a jelenlegi inflációs szint is csak az árrésstopok és kormányzati megállapodások miatt marad elfogadható szinten. Ezek nélkül az infláció körülbelül 1,5 százalékponttal magasabb lenne. Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a jegybanki kommunikáció esetleges változására legkorábban a szeptember 23-i ülésen lehet számítani, amikor az MNB közzéteszi friss makrogazdasági előrejelzéseit is.

A következő hónapokban az infláció várhatóan a 4-5 százalékos sávban marad, ami Koncz Péter szerint azt jelenti, hogy "valószínűleg nem lesz kamatvágás az év folyamán". A Századvég szakértője szerint csak 2026 első hónapjaiban nyílhat tér a monetáris lazításra, amikor az infláció 4% alá csökkenhet.

Az inflációs folyamatok mellett az orosz-ukrán háború alakulása is meghatározza a jegybank mozgásterét. Egy esetleges békekötés vagy tűzszünet, és az ehhez kapcsolódó forintárfolyam-erősödés, illetve dezinflációs folyamatok felgyorsulása korábbi kamatcsökkentést is lehetővé tehetne.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az év végén, kedvező külső és belső folyamatok eredményeként nyílhat tér a kamatvágások óvatos folytatására. Az MBH Bank elemzői még ennél is későbbre, jövő év közepére teszik a kamatcsökkentés lehetőségét.

A szakértők szerint a jövő évi inflációs kilátásokat jelentősen befolyásolhatják a választások előtti fiskális intézkedések keresletélénkítő hatása, illetve az árrésstopok esetleges kivezetése. Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője szerint a jövő év átlagában is 4% feletti inflációra lehet számítani. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyenge növekedési adatok miatt egyre nagyobb nyomás nehezedhet a jegybankra a kamatok csökkentése érdekében, kérdés, hogy ennek meddig tudnak ellenállni.